Még egy hosszú házasságban is lehet és van értelme változtatni a konfliktuskezelésen
Tegyük fel, hogy egy nap nekiállsz kiolvasni az internetet a párkapcsolati kommunikációról. Rendben van, hogy egymást akarjuk, de ettől nem fog megszűnni a csámcsogás, ami igazából évek óta idegesít, csak még inkább elnyomsz magadban valamit, amit aztán szépen addig nevelsz, ameddig veszekedés formájában jön ki egy amúgyis nehezebb pillanatban. Szerencsére, a jól tartott belső konfliktusokra is van megoldás, amit dr. Újszászi Bogár László, meggyőzés- és befolyástechnikai tanácsadó osztott meg velünk.
Az emberi kapcsolatok legáltalánosabb tulajdonsága, hogy a felek mentális állapotától, élethelyzetétől függően állandóan változik. Nem várhatjuk el sem magunktól, sem a párunktól, hogy ugyanúgy érezzen, éljen és kommunikáljon, mint az első héten, amikor éppen megismerni szerettük volna egymást. A kérdés nem is ez, hanem az, hogy meg hogyan kezeljük ezeket a változásokat.
Fontos az érzelmeink szabályozása
Kruger és Dunning 1999-ben végzett kutatása szerint például alapvető igazság, hogy az emberek hajlamosak túlbecsülni saját megértési képességeiket és ha őszinték vagyunk magunkkal, ez nem is áll távol a valóságtól. Érdemes ezért első lépésként megpróbálni belehelyezkedni a másik fél helyébe, mielőtt bármit is a fejéhez vágunk. Tegyünk fel a kérdéseket: miért teszi azt, amit tesz, mi a motivációja és miért zavar minket ez?
„Az empátia és a másik fél szándékainak megértése csökkenti a konfliktusokat, mert az egyének kevésbé védekező módon reagálnak, ha érzik, hogy valóban meghallgatják őket.”- kezdett bele László. A megértés az egyik alapköve mindennek, de ahhoz, hogy megoldjunk valamit, előbb el kell hagyni a színpadot és a székekből nézni az eseményeket. Második lépésként helyezkedjünk át a külső szemlélő szerepébe, aki számára teljesen új a helyzet és aki messziről látja mindkét fél teste által küldött reakciókat.
Kutatók megfigyelték, hogy a hosszú házasságban élő pároknál minden egyes negatív interakcióra átlagosan öt pozitív interakció jut
Nem tud semmit arról, mi történt előtte, csak érzékel és befogad. A nézőtérre tett utazás közben nagyon sokat segít, ha felkészülünk a mondanivalónkkal, lejátsszuk magunkban a beszélgetést úgy, mint egy jelenetet. Mit mondunk majd, mit reagálhat rá az az ember, akitől választ, megértést, vagy megerősítést várunk, miért azt reagálja és milyen érzéseket válthat ez ki belőlünk és belőle. A gondolatokat előbb kézzel vessük papírra nyomdafestéket tűrő és akár nem tűrő módon, majd mondjuk ki hangosan, ezzel is vizualizálva a konfliktust, mint egy jó drámaíró, aki ura a függöny előtti események sorozatának.
„A Pennebaker (1997) által végzett vizsgálatok ugyanis kimutatták, hogy az érzelmek írásbeli vagy szóbeli kifejezése csökkenti a stresszt és javítja a problémamegoldó képességet, mert az agy másképp dolgozza fel az információt, ami segít az érzelmi szabályozásban.” - folytatta a szakértő. A gondolkodásért felelős szervünk ugyanis kénytelen ilyenkor fontos információként feldolgozni a látottakat és hallottakat és azt is el tudja dönteni, hogy komoly problémáról, vagy félreértésről van-e szó.
Ha olvasva, vagy hallva teljesen természetellenesnek tűnik a dolog, akkor valószínűleg keressük, de nem találjuk a helyünket a szituációban és az érzéseink, esetleg a félelmeink rabjai vagyunk. Ha valami nem komfortos, vagy úgy tapasztaljuk, hogy a párunk korlátozni kezdett minket, akkor tegyük meg ezeket a megelőző lépéseket és igyekezzünk elkerülni az olyan helyzeteket, amikre erőteljes válaszreakció érkezhet. Azaz előre beszéljük meg a kedvesünkkel az gondolatainkat, tiszta fejjel még mielőtt a pillanatnyi érzelmek átveszik felettünk a kontrollt és olyat teszünk, amivel pont az ellenkezőjét érjük el annak, amit szerettünk volna.
Ha minden előzmény nélkül egyszer csak már nem szólunk a partnerünkhöz, vagy hirtelen, a semmiből kiabálni kezdünk vele, ő annyit fog észrevenni, hogy rárontottak, vagy el akarnak távolodni tőle. Védekezni fog és nem fogja megérteni a miérteket, mert az emberek legtöbbször nem tudatosan szeretnének ártani és ez egy végeláthatatlan, lefelé áramló spirálba vezet, ahol rengeteg félreértés bántás és kialakuló félelem található. A konfliktusok 69%-a ugyanis visszatérő konfliktus, emiatt nem a megoldás, hanem a kezelési mód határozza meg a kapcsolat jövőjét.
Randevúzni házasságban is ér
Mi a cél?
Nem mellesleg, a Gottman Intézet kutatásai szerint azok a párok, akik előzetesen megbeszélik a lehetséges konfliktusforrásokat, hosszabb és boldogabb kapcsolatokat élnek meg. „Csíkszentmihályi Mihály "flow" elmélete is kimutatta, hogy az emberek boldogságszintje növekszik, ha kihívásokkal teli, de megoldható feladatokat kapnak. A kapcsolatokban az aktív munka, például a közös célok kitűzése és az őszinte kommunikáció, fenntartja a kötődést és az elégedettséget” - zárta a tanácsadó a gondolatsort.
Egy párkapcsolatba - jó esetben - azért megyünk bele, mert találunk valakit, akivel éjszakákat tudunk átbeszélni és legtöbbször azért távolodunk el tőle, mert megszűnik a kommunikációs csatorna és nem értjük már meg egymást. Ha fontos a kapcsolatunk és fontosak vagyunk mi is önmagunk számára, akkor hosszútávon mindig érdemes több energiát belefektetni abba is, ami éppen zavar. Ezzel tudjuk megteremteni a lehetőséget ahhoz, hogy újra közel kerülhessünk és újra szabadnak érezzük magunkat egy olyan terepen, amit érzelmi otthonnak szeretnénk nevezni.
előfizetésem
Hírlevél
