előfizetésem
Hírlevél
Az első magyar szinkrontolmács 28 nyelvvel boldogult: lépj te is a nyomdokaiba
16 nyelven volt képes tolmácsolni Lomb Kató, aki a világ első szinkrontolmácsai közé tartozott. A kivételes nyelvérzékkel megáldott zseni nyelvtanulási módszerei a mai napig megállják a helyüket, segítségükkel te is hamar elsajátíthatsz egy új nyelvet.
Szilárd Katalin néven született 1909. február 8-án Pécsen Szilárd Ármin és Schwartz Gizella lányaként. Valószínűleg senki sem feltételezte, hogy nyelvzseni lesz, mivel a polgári iskolában hadilábon állt a némettel és a tanára is kijelentette: nincs tehetsége a nyelvekhez. Éppen ezért fordult a reál tantárgyak felé és fizikából, valamint kémiából doktorált a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen, de aztán a nyelvek kezdték jobban foglalkoztatni.
A sors úgy hozta, hogy élete legsötétebb időszakában bukkant rá a szenvedélyére. Még 1937-ben házasodott össze a tíz évvel idősebb Laub (Lomb) Frigyes cégvezetővel, majd mikor kitört a II. világháború, bujkálásra kényszerült a fiukkal együtt. Egy orosz ponyvaregény jelentette egyetlen szórakozását ebben az időben, amit egy szótár segítségével olvasott el. Olyan szinten megtanult oroszul, hogy a háború után, amikor orosz tolmácsot kerestek a budapesti Városházán, ő bátran bekopogtatott az állásért és meg is kapta. Így kezdődött a tolmács karrierje.
Ezzel a módszerrel felnőttként is gyerekjáték lesz új nyelvet megtanulni
Magyarként az élen
Felbátorodva az orosz nyelv adta sikereken, további nyelveket is megtanult. Összesen 16 nyelven tudott: angol, német, francia, spanyol, bolgár, japán, dán, kínai, lengyel, olasz, szlovák, ukrán, héber, orosz, latin és román. Ezeket a nyelveket javarészt önerejéből, autodidaktaként tanulta meg. Az 1970-es Így tanulok nyelveket c. könyve 1. kiadásában azt írta:
„Anyanyelvem csak egy van: a magyar. Az orosz, angol, francia és német a magyarral egyszerre él bennem. Ezeket bármely kombinációban, azonnali „váltással” fordítom egymásra. Olasz, spanyol, japán, kínai vagy lengyel nyelvi feladatok esetén fél napot szoktam szentelni jegyzeteim átnézésére és a tanultak felfrissítésére. A többi hat nyelven csak szép- és szakirodalmi fordítási gyakorlatom van.”
Az 1998-as Hetek-interjúból az derült ki, hogy elsősorban az angol, a német, a francia és az orosz használatában volt a legerősebb. Ezek után jött az olasz, a spanyol, a japán, a kínai és a lengyel, a többi nyelvet alacsonyabb szinten használta. A Városháza után sikerült bejutnia a Parlamentbe és szinkrontolmácsként beutazta a világot. Negyven országban járt és utazásairól, élményeiről az Egy tolmács a világ körül című könyvében számolt be.
Lomb Katót saját bevallása szerint nem a nyelvtudás tette boldoggá, hanem maga a nyelvtanulás. Úgy tartotta, ha egy ország saját nyelvét használja, sokkal több dolgot tudhat meg az adott helyről és kultúráról. Ezért is szeretett annyira kalandjai során másokkal beszélgetni. „Bemegyek egy üzletbe alkudni egy pár kesztyűre, amit eszem ágában sincs megvenni, de így bővül a szókincsem.” – mesélte Friderikusz Sándornak. A kesztyűs esetben például drágállta a ruhadarabot, vagy megjegyezte: rövid, esetleg jobb anyagból szeretné, ezen elvitatkoztak, miközben Kató nyert további három új szót - és reméljük, egy pár kesztyűt is.
Szótár helyett mesterséges intelligencia - így tanul az új generáció
A motivációban hitt és nem tehetségben
Ahogy Vitray Tamás 1970-es Ötszemközt című műsorában is kifejtette, Lomb Kató szerint a sikeres nyelvtanulás az érdeklődésen múlik: mennyire érdekel minket az adott nyelv, mennyire erős a motiváció. Mit akarunk vele kezdeni, mit jelent számunkra az adott nyelv? Nem hitt a nyelvtehetségben, csak az erőfeszítésben, hogy még a legsűrűbb napjainkon is találhatunk 10 percet, amit a nyelvtanulásra fordíthatunk. Az volt a meggyőződése: minél erősebb bennünk a motiváció, és minél jobban félre tudjuk tenni a gátlásainkat, annál hamarabb megtanulhatjuk az adott nyelvet. Ugyanígy nem hitt abban, hogy csak gyerekként vagy külföldi tartózkodással lehet jól elsajátítani egy nyelvet.
Három „autóval” közlekedjünk
A tolmács azt mondta: három „auto”-val közlekedik a nyelvek világában és ezt ajánlotta másoknak is. Az autolexia a saját magunknak történő olvasást jelenti, tehát, bátran kezdjünk el idegennyelvű könyveket forgatni. Maga Lomb Kató sem szerette a nyelvkönyvek dialógusait, ezért beszerzett egy regényt egy számára idegen nyelven és az alapján elemezte a nyelvtant, miközben kigyűjtötte a legfontosabb szavakat.
Nem hagyta, hogy a ritka, bonyolult kifejezések elakasszák és ezeket átugrotta. Sőt, szerinte szótárra sincs igazán szükségünk, mert elveszi a kedvünket a szöveg olvasásától és a felfedezés örömétől. Azt vallotta: sokkal jobban megjegyezzük azt, amire magunk jövünk rá. Ezért olvasás közben kiírta magának a lap szélére azokat szavakat, kifejezéseket, amiket kikövetkeztetett a szövegből.
A második „auto” az autográfia, mely a saját magunknak való írást jelenti a tanulni kívánt nyelven: ezek lehetnek gondolatok vagy akár napló is, és fontos, hogy ne görcsöljünk rá arra, ha hibásak vagy tökéletlenek a mondatok. Végül ott az autológia, ami az önmagunkkal való beszélgetést jelenti, amikor például az utcán sétálva idegen nyelven kifejtjük magunkban, hogy mit látunk, mi történik.
Lomb Kató másik fontos tippje a kontextus, vagyis a szövegkörnyezet figyelése volt. Ez gyakran mérvadó a szöveg megértésében (akár könyvről vagy hallott szövegről van szó) és sokszor segít ki minket, ha nem értünk valamit. Továbbá a szavakat soha nem önmagukban tanulta, hanem az olvasott szöveg alapján maradt meg a fejében vagy pedig szókapcsolatba foglalva (például erős szél). A jelzős kifejezés esetén pedig sok esetben még a főnév neme is a fejünkben marad.
Még 92 évesen is nyelvet tanult, bár már egyre nehezebben sikerült elsajátítania az ivritet. Két évvel később, 94 évesen hunyt el, de káprázatos zsenialitása és öröksége itt marad velünk. A nyelvek királynője nem hagyta, hogy a hibák, kudarcok vagy a tökéletesség szüntelen igénye letörjék és elvegyék a kedvét a tanulástól. Mondása sokat segíthet azoknak, akik önbizalmi problémákkal küzdenek nyelvtanulás terén: „Az idegen nyelv az egyetlen dolog, amit rosszul is érdemes tudni!”