Hová lettek a nők a művészettörténetből?

Leonardo da Vinci, Vincent Van Gogh, Roy Lichtenstein, Munkácsy Mihály, Csontváry Kosztka Tivadar vagy éppen Szinyei-Merse Pál - mintha a történelem során csak férfi művészek léteztek volna, nem? Pedig a női művészek mindig is jelen voltak, csak sajnos szisztematikusan kiírták őket a művészettörténetből – ahogy más területeiről is az életnek. Ha most megkérdezne valaki, hogy sorolj fel három hazai és három külföldi festőnőt, lehet, hogy bajban lennél – de nem csak te. Sajnos sokan vagyunk ezzel így.

Ugyan az ókor a férfiak tehetségéről, erejéről, filozofikus gondolatairól és költészetéről volt híres, mégis akadt pár nő, akiknek a nevét nem tudta eltüntetni a történelem nyomtalanul. Bár az ókori görög és római hagyományban megannyi istennő kapott helyet, a nők földi élete szavazati jog és oktatás híján a háztartás vezetésére, a gyerekszülésre és nevelésre korlátozódott.

Sajnos ugyan festőnőkről nem tudunk, de ismerjük Sappho nevét, aki csodás költeményeket hagyott ránk. Mellette Arete filozófus volt, Gorgo pedig Spárta harcos királynője és mindegyikük méltón maradt fent ennyi éven át kivívott helyükkel a történelemben.

Mecénások, újítók a nők között

A középkorban a vallásos élet nagy előnyt jelentett azoknak a lányoknak, akik tanulni szerettek volna, mert a kolostor falai között menedéket találva hódolhattak a művészeteknek. Természetesen a kódexmásolók nevei között is főleg férfiak maradtak fent. de egy-egy női név megszólal a lapok közül. Ilyen Ráskay Lea, aki a 16. században élt és alkotott a Nyulak szigetén (ma Margit-sziget) alapított kolostorban. Azért ismerjük, mert ő volt az első, aki belemerte írni a nevét az általa másolt kódexekbe. Többek között Szent Margit történetét Ráskay is másolta, sőt, saját részekkel ki is egészítette.

A kubizmus egyik első magyar képviselője volt férjével a tragikus sorsú Dénes Valéria, akinek legdrágább képe 107 évig lappangott, majd 110 millió forintért kelt el

A barokk időszak nagyon gazdag és bőséges időszak volt a festészetben, Artemisia Gentileschi olasz festőnő munkásságának egy része ekkoriból maradt fent. A Firenzei Művészeti Akadémia első női tagja volt, a művészvilág azonban sose fogadta be teljesen. Caravaggio-t követte festészeti stílusában, ám a tematikáját tekintve nagy újító volt – megjelenítette a képein a szexuális zaklatást, de a női összefogást, és erős nőket ábrázolt különféle élethelyzetekben.

Angelica Kauffmann, svájci-osztrák klasszicista festőnő volt, aki a 18. században élt. Neki sem indult zökkenőmentesen a karrierje és több ponton is nehézségekbe ütközött, amit természetesen férfiak állítottak az útjába – végül még életében elismert művész lett. Főleg portrékat és freskókat készített és bekerülhetett a londoni Királyi Akadémia alapító tagjai közé, ahol aztán több képét is kiállították.

Mary Cassatt amerikai festőnő nem a tengerentúlon alkotott, hanem még fiatalkorában Franciaországba költözött – anyagilag megtehette a tehetős családja támogatásával és szinte az első női festőnőként csatlakozott be a francia impresszionisták kiváltságos világába. Sőt, támogatása révén kapott ismertséget az impresszionista mozgalom. Azonban az impresszionistákkal ellentétben nem tájképeket, hanem főleg életképeket festett, aminek témája gyakran az anyaság, női szerepek voltak – amiért sokat támadták, hiszen sose ment férjhez és nem voltak gyerekei sem.

A pillanatok, amiket megfestett intimek és hétköznapiak – olyanok amiket nők élnek meg nők között, férfi társaság nélkül. Ahogy haladunk előre az időben, a nők egyre jogot harcoltak ki és egyre több területen érvényesültek, ez pedig a művészetekre is igazzá vált. Azonban az még mindig különleges eset volt, ha egy-egy festő még életében vált keresett művésszé – ahogy ez Frida Kahlóval történt a 20. század derekán. Az ő története és művészete már többek számára ismerős lehet. Számos film és könyv is feldolgozta az életét és rengeteg művészt inspirált.

50 évig rejtőzött Frida Kahlo lezárt fürdőszobájában, most Magyarországra érkezik a festőnő egyedülálló fotógyűjteménye