előfizetésem
Hírlevél
Több smink, kevesebb önbizalom: Így torzítja a közösségi média az önképed
A belső egyensúly hatással van a külső megjelenésünkre. Hiába teszünk meg mindent, hogy szépnek lássuk magunkat, lelki harmónia nélkül mindig hiányérzetünk lesz, ha belenézünk a tükörbe.
A külső és belső harmónia között szoros kapcsolat van: ha képesek vagyunk elfogadni magunkat, az hatással van a külsőnkre. Dr. Belső Nóra pszichiáter segítségével utánajártunk, miért fontos, hogy a szépség ne csak a megjelenésünkben, hanem bennünk is tükröződjön.
Külső-belső harmónia
Ha lelkileg rendben vagyunk, könnyebben tudunk figyelmet fordítani arra is, hogy a külsőnk harmóniába kerüljön. Ilyenkor több ötletünk van, szívesebben foglalkozunk önmagunkkal, hiszen nem kell a belső konfliktusainkkal küzdenünk. „Szakemberként és pszichiáterként azt tapasztalom, hogy azok a páciensek, akik belső zűrzavarral küzdenek, gyakran mondják el, hogy nem szeretnek tükörbe nézni, mert csúnyának érzik magukat.
A pszichiátriai szakirodalomban is gyakran olvashatjuk, hogy depresszióval, szorongással vagy egyéb belső problémákkal küzdő embereknél nemcsak a lelkiállapot, hanem a fizikai megjelenés is változik. Az arckifejezésük, sőt, még az arcformájuk is elárulja, hogy valami nincs rendben belül. Ezt a jelenséget már a görögök is leírták:
a depresszióval küzdő személyek homloka jellegzetesen ráncokat mutathat, ami a szemöldökük és a szemek helyzetében tükröződik.
Ez is egy példája annak, hogy milyen mértékben kihat a belső rend a külső megjelenésre. Gyakran előfordul, hogy a pácienseimnél nemcsak a lelki, hanem a külső rendezetlenség is jellemző: elhanyagolt megjelenés, diszharmonikus öltözködés vagy nem megfelelő színválasztás. Mindezek arra utalnak, hogy valami nincs rendben belül, tehát érdemes figyelmet fordítani a belső egyensúlyra, mert a szépség számomra valóban egyet jelent a harmóniával és önazonossággal. Az igazi szépség akkor jelenik meg, amikor teljes egyensúlyban vagyunk önmagunkkal” - magyarázza a pszichiáter.
Megszakítottam a kapcsolatot a képernyőmmel – és újra embernek éreztem magam
Minden kornak megvan a maga szépségideálja
A szakember szerint a mindennapos tükörbe nézés rendkívül fontos gyakorlat. „Az egyik bevált gyakorlat, amikor elhagyjuk otthonunkat, álljunk meg egy pillanatra a tükör előtt, nézzünk bele, és mosolyogjunk. Azt tapasztalom, azok az emberek, akiket szépnek látok – és most nem a szépészeti szépségről beszélek –, hanem inkább arról a harmóniát sugárzó megjelenésről, akik valóban egy mosollyal, nyílt tekintettel és egy adag önbizalommal tudnak megjelenni, mindig szépnek tűnnek. Ez erőt sugároz, ami önazonosságot és pozitív önértékelést is közvetít a külvilág számára. És ez mindig vonzó, hiszen ez a fajta belső harmónia külsőleg is szépséget teremt.”
A szépség kultúrája az emberiség történetének kezdetei óta jelen van. Minden korban, társadalomban és történelmi helyzetben voltak szépségideálok, amelyek a kívülről jövő elvárások alapján formálódtak. Az emberek próbálnak megfelelni ezeknek, hogy szépnek tűnjenek, és pozitív kisugárzást mutassanak. A szépséggel kapcsolatos ideál nemcsak a testünkre, alakunkra, frizuránkra vonatkozik, hanem napjainkban a fogyasztói társadalom hatására az öltözködés és a fast fashion is kiemelt szerepet kap. Az emberek próbálnak lépést tartani a szép kinézettel, és az öltözködés mindig része volt annak, hogy valaki jól érezze magát.
Balla Gergő: „Összehangolható a család és a zenészélet”
„A társadalom felől mindig is érkeztek elvárások, de napjainkban úgy érzem, hogy a közösségi média és a média hatása miatt még inkább nyomasztóvá váltak ezek az elvárások. Sajnos nem mindenki képes megfelelni ezeknek, bármennyire is szeretne. Ez sok esetben pszichés lenyomatot hagyhat, és ennek következményei is lehetnek.”
Hogy látnak mások?
A különböző elvárások és divatirányzatok különböznek, de ezek mind visszajelzést adnak rólunk. „Ezt a jelenséget női körökben különösen érdekesnek találom, hiszen a nők gyakran egyfajta kommunikációs trükköt alkalmaznak egymás között: ha megdicsérek valakit, például a barátnőmet, hogy milyen jól néz ki, akkor ő is valószínűleg vissza fogja mondani ugyanezt nekem. Ilyen módon szomjazzuk a pozitív visszajelzéseket, amikért tudatosan megdolgozunk.
Ezután ott van az egyéni szint, amikor arról van szó, hogy mit tehetünk mi magunk. Egy napi rutin kialakítása, amely magában foglalja az arcápolást, a fogápolást, az egészség megőrzését és az öltözködést, mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy jobban érezzük magunkat a bőrünkben. Itt a frizuradivattól kezdve minden egyéb tényező is számít. Tehát valóban a társadalmi és egyéni tényezők egyaránt fontosak ahhoz, hogy eldöntsük, mi számít szépnek.”
A szakértő álláspontja, hogy a legfontosabb keretrendszer az, amit önmagunkban alakítunk ki, akár a családunk vagy a szüleink segítségével, gyerekkortól kezdve olyan alapokat teremtsünk, amelyek segítségével mi magunk is képesek legyünk eldönteni, hogy szépnek érezzük-e magunkat. És ha nem, akkor mit tehetünk azért, hogy ezen változtassunk, és jobban érezzük magunkat. „Az igazi egyensúly akkor jön létre, ha a külső elvárások és a saját belső önértékelésünk, önmagunk elvárásai nagyjából egy síkba kerülnek. Ha ez megtörténik, akkor valóban pozitív önképpel és valódi harmóniával rendelkezhetünk, és szépnek érezhetjük magunkat.”
A közösségi média pozitív és negatív vívmányai
A modern társadalomban a közösségi média és a virtuális tér, különösen a filterekkel és mesterséges intelligenciával generált képek, jelentős hatást gyakorolnak a külsőnkre. Könnyen torzíthatják a valóságot, és hatalmas szorongást, önértékelési problémákat okozhatnak, nemcsak a fiatal generáció, hanem idősebbek számára is. A kérdés tehát az, hogyan küzdhetünk meg ezekkel a démonokkal.
„Ez egy rendkívül érdekes téma, és valóban felveti a generációs kérdést is. Azokat, akik a digitális világba születtek, tehát a 25 és 40 év közötti korosztályt, egyre inkább nem érintik annyira ezek a hatások, mivel ők már belenőttek a digitális világba. Ők tudják, hogy a közösségi médiában megjelenő képek gyakran hamisak, és eltorzítják a valóságot. Ebben a korosztályban sokan már inkább vállalják önmagukat, tudják, hogy a képek nem a valóságot tükrözik.”- magyarázza Nóra, aki hozzáteszi, hogy a tinédzserek egészen más helyzetben vannak.
Törvénnyel a testképzavar ellen – Norvégia hadat üzen a retusált valóságnak
Elmondása szerint, mivel ők még nem rendelkeznek stabil önképpel, a külső elvárások, valamint a kortársaik megjelenése rendkívül fontos számukra. Ebben az életszakaszban könnyen idealizálhatják a sztárokat, és próbálhatják mások képét követni. A filterek és hasonló eszközök alkalmazása próbálkozás arra, hogy úgy nézzenek ki, ahogyan azt elvárják, ez komoly torzulásokat okozhat az önképen.
„Az idősebb korosztály, főként a 40 év felettiek, akik nem a digitális világban nőttek fel, szintén találkozhatnak ezzel a jelenséggel, és nem mindig tudják kezelni. Különösen a nőknél, akik a változó korban vannak, előfordul, hogy hatást gyakorolnak rájuk ezek a filterekkel tarkított hamis képek, emiatt pénzt költenek kozmetikai vagy szépészeti beavatkozásokra, miközben nem lenne rá szükség.”
A lelki stabilitás a legfontosabb védőpajzs
A modern világ megváltoztatta, hogyan viszonyulunk a szépséghez. Azonban a szakértő kiemeli, ha valakinek gyerekkorától kezdve stabil önképe van, amit a családja is megerősített, akkor sokkal könnyebben el tudja fogadni a saját adottságait. „Ha tisztában vagyok a saját értékeimmel, adottságaimmal, testalkatommal, akkor sokkal könnyebben tudok stabil maradni, és nem hagyom, hogy ezek a külső elvárások hatással legyenek rám.
A stabilitás tehát egy nagyon fontos védőpajzs, amely segít megvédeni minket a külső hatásokkal szemben. Minél instabilabb valaki, minél kevesebb önbizalommal rendelkezik, annál inkább ki van téve ezeknek a káros hatásoknak.” A szülők szerepe kiemelkedő a gyermekek önképének és önértékelésének formálásában. Már egészen kicsi korban is fontos, hogy a szülők pozitív visszajelzéseket adjanak a gyermekek külsejéről és belső értékeiről.
Például, amikor a kisgyerekek az óvodában különböző jelmezekbe öltöznek, a szülők segíthetnek abban, hogy a gyermek megértse, miért különleges a saját megjelenése, és ne másokhoz akarjon hasonlítani. A szülők segítségével a gyermek már kiskorától megtanulhatja, hogy nem kell a külvilág elvárásaihoz igazodnia, hanem bátran vállalhatja a saját stílusát, amely különlegessé teszi őt.
Ez a megközelítés a tinédzserkorban is folytatható, amikor a gyermekek már márkákhoz és divatirányzatokhoz ragaszkodnak. Ilyenkor a szülők segíthetnek abban, hogy a gyermek ne a külsőségekre, hanem az egyedi megjelenésre összpontosítson. A szülőknek érdemes hangsúlyozni, hogy mi áll jól a gyermeküknek, még akkor is, ha nem illeszkedik a divatos normákhoz. Ha megérti, hogy ő különleges, és hogy a saját stílusával is kitűnhet, hozzájárulhat a pozitív önkép kialakulásához.
Ne hagyjuk, hogy a külső elvárások befolyásoljanak
A belső harmónia elérésében fontos, hogy mind szülőként, mind egyénként arra törekedjünk, hogy megismerjük önmagunkat. Az önismeret fejlesztése segíthet abban, hogy reális önképet alakítsunk ki, és elfogadjuk magunkat a pozitív és negatív tulajdonságainkkal együtt. Ha tisztában vagyunk a saját adottságainkkal, az segíthet abban, hogy ne hagyjuk, hogy a külső elvárások hatással legyenek ránk, és ne akarjunk olyan ideálokat követni, amelyek elérhetetlenek.
A nagy próbafülke teszt – Egy ex-próbavásárló tollából
Az önismeret és a reális önkép kialakítása azért is fontos, mert segíthet abban, hogy ne dőljünk be a külvilág elvárásainak és a tökéletességhez való állandó megfelelés igényének. Ha valaki tisztában van a saját erősségeivel, és elfogadja azokat a dolgokat, amik nem változtathatók meg, akkor képes lesz arra, hogy egy egészségesebb módon viszonyuljon önmagához, és ne a külső tényezőkre alapozza az önértékelését.
„Fontos figyelni arra, hogy a külsőnkről alkotott kép és a belső önkép közötti különbség nem legyen túl nagy. Ha valaki úgy érzi, hogy a saját testét vagy külsejét nem megfelelően látja, és ezt mások véleménye is megerősíti, akkor érdemes szakemberhez fordulni. Az, hogy a külvilág visszajelzései és a saját önképe közötti különbség túl nagy, jelezheti, hogy szükség van külső segítségre, hogy a problémát időben kezeljük, mielőtt az súlyosabbá válna.
A szakember objektíven és érzelmileg elfogulatlanul segíthet abban, hogy az egyén újra reális önképet alakítson ki. Ha ezeket a problémákat időben észleljük, és megfelelő segítséget keresünk, akkor elkerülhetjük, hogy a helyzet súlyosbodjon, és a belső önkép zavarai betegség irányába tereljék az egyént. A pszichológiai támogatás, a tanácsadás és a szakember által végzett munka segíthet abban, hogy a személy megértse, miért alakultak ki az ilyen problémák, és hogyan tudja azokat kezelni, mielőtt azok súlyos mentális vagy testi egészségi problémákká válnának.”
