Csomor Csilla: „Kimondhatom, hogy bánatevő voltam”
A Barátok közt egykori szereplője a hatodik X-ben bombaformában van, és ismét rátalált önmagára. Már ott tartott, hogy végleg lemond a színészetről, ám a küldő-belső változás, valamint az elengedések sorozata egy új színpadi lehetőséget hozott az életébe.
Ezeket láttad már?
Csomor Csilla színművész mindig is őszintén beszélt a népszerű sorozat befejezése utáni nehéz életéről, így azt is örömmel osztotta meg velünk, hogy jobban érzi magát most, mint valaha.
Januárban 60 éves lettél, hogyan viszonyulsz ehhez a kerek évszámhoz?
Az igazság, hogy már vártam ezt a születésnapot, és óhatatlanul bekövetkezett. Nem érzem rosszul magam attól, hogy mostantól már hatossal kezdődik az éveim száma, annál is inkább, mert tényleg jól érzem magam a bőrömben nőként, oktatóként, tanárként és színésznőként. Tavaly elkezdtem változtatni az életvitelemen és azóta szépen alakulnak körülöttem a dolgok. Jól állnak most a csillagok, de azért nem felhőtlen minden…
Édesapád betegsége árnyékolja be az életedet?
Igen, távol él tőlem, vidéken. Nagyon ragaszkodik az otthoni körülményeihez, így nem akarom kiszakítani őt a megszokott környezetéből. Karácsony előtt stroke miatt öt hétig tartózkodott kórházban.Szerencsére kommunikációban és mentálisan tiszta, de lelassult, és szüksége van segítségre, támogatásra, felügyeletre. Igyekszem mindent biztosítani a számára, miközben már magammal is foglalkozom.
Korábban mindenki és minden fontosabb volt, mint én magam, a saját életemet nagyon hátra soroltam.Az anyukám elvesztése utáni tátongó űr, a fájdalom, a szakmai kihívások hiánya, az egzisztenciális bizonytalanság és az öregedés elleni küzdelem mind nyomot hagytak bennem – kívül és belül.
Feller Adrienne: „A nők jól-léte nem luxus, hanem alapvetés”
Mindez most nem látszik, karcsúbb és vidámabb vagy, mint valaha…
Az előző évben az elengedés lépett be az életembe. Nagyon nehezen válok meg dolgoktól, emberektől, helyzetektől, tárgyaktól is, és ez végre egy kicsit átbillent a fejemben. Rájöttem arra, hogy egy csomó minden nem értem van, nem szolgál engem, és ezeket le kell tenni. Meg kell szabadulni az olyan felesleges tárgyaktól, amik kihasználatlanul állnak, olyan kapcsolatoktól, amelyekben nem vagyok jó pozícióban, illetve olyan élethelyzetektől, ahol a szakmaiságomat nem értékelik annyira, mint amennyire én beleteszem magamat. Először belül történt meg a változás, és aztán kívül.
Találkoztam egy új módszerrel, a 9010 aranyszabállyal, ami megtámogatta a változtatásra való szándékomat, így a gondolatot végre tett követte. Ennek mára 15 kiló mínusz az eredménye. Többet fogyni már nem is akarok, inkább izmosodni szeretnék egy kicsit, hogy energikusabb legyek, tónusban maradjon a testem és jó legyen a fizikai kondícióm.
Az önsanyargatás helyett egy gyógynövényeket tartalmazó receptúra támogatott a fogyásodban?
Igen, mert ez a módszer segített alkalmazkodni ahhoz a felismeréshez, hogy az alakunk nagyjából 90 százalékban az étkezésen, és csupán 10 százalékban a mozgáson múlik. Korábban ugyanis az a hiedelem járta, hogy ez 70-30%. Az elméletet pedig gyógynövényekből összeállított étvágykorrektor segítségével építettem be a gyakorlatba.
Van benne indián fügekaktusz, ami a szénhidrátok negyedét nem engedi felszívódni, így pedig nem okoznak felesleget. A vércukorszintet is segít beállítani, így nincsenek már falásrohamaim. Teli van rostokkal, melyek a víz hatására megduzzadnak és teltségérzetet okoznak. Vagy ott van például a „kortalanító” pápafű, ami a máj méregtelenítésével és újraprogramozásával segíti a méregtelenítést és a szervezet megtisztítását.
Az egészben az volt a legjobb, hogy nem kellett koplalnom, mert az étvágyam magától csökkent. Arra is figyeltem, hogy visszafogjam a klasszikus élelmiszereket az étrendemben, és nagyobb hangsúlyt kapjanak a hüvelyesek, valamint az idényzöldségek és gyümölcsök.
Peller Mariann: „Az élet rövid ahhoz, hogy haragban maradjunk benne”
Korábban a rossz közérzeted miatt az evésbe menekültél?
Ez abszolút így van. Kimondhatom, hogy bánatevő voltam. Szeretetlenségben szenvedtem, és az egyedüli örömöm az volt, hogy jókat ettem. Olyan időintervallumban is, amikor már nem szabadna, és köztudottan az esti evések a legkárosabbak. A kúra abban is segít, hogy már nem nagyon eszem este 8 után.
Évek óra tanárként dolgozol, azt gondoltad, hogy színészet helyett ez lesz a jövőd?
Már két iskolában tanítok, és ismét a színházban is dolgozom. Úgy gondolom, hogy ezek az új lehetőségek is az elengedéssel kapcsolhatóak össze. Régóta szerettem volna visszatérni a színházba és évekig kerestem a helyemet, a lehetőségeket, számos levelet írtam az igazgatóknak. Mindenhol elutasítást kaptam: azt mondták, tele vannak, nincs szabad státusz, a szerepeket a társulaton belül osztják ki, vendégjátékra pedig nincs lehetőség. Ahogy Madách írta Az ember tragédiája című művében: „Sok az eszkimó, kevés a fóka”. Túl sok a korombeli színésznő és kevés a nekik való szerep.
Szulák Andrea elárulja, miért nem követi a sztárok rohanó tempóját
Évekig saját, önálló esteket állítottál színpadra, most pedig egy társulattal dolgozol. A Liliom produkciónál kaptál szerepet egy darabban.
Engedtem, hogy kuncsorogjak, kilincseljek, igazgatóknak leveleket írogassak, hívogassam őket. Úgy éreztem, hogy ami nekem is megfelel, az úgyis meg fog találni. Beletörődtem, hogy nem leszek többet színésznő, nem fogok színpadra állni, marad számomra az oktatás. Úgy kezdtem el tanítani, hogy még nem volt pedagógiai diplomám, de tavaly megszereztem, és diplomás színházművészeti tanár lettem. Az egyik újpesti gimnáziumban színjátszó szakkört vezetek, a zuglói gimnáziumban pedig művészeteket, előadó-művészeti alapismereteket és színészmesterséget tanítok, felnőtteknek és fiataloknak egyaránt.
Végül csak megtalált egy színpadi lehetőség, Tallós Rita legújabb darabjában, a Meztelen igazságban szerepelsz.
Igen, ebben a világslágerekkel tarkított prózai darabban hat különböző sorsú és hátterű nő szerepel, akiket egy dolog köt össze: mindegyik ki akarja próbálni a rúdtáncot. Hogy ki milyen megfontolásból, azt nem spoilerezném, maradjon meg annak, aki majd eljön és megnézi a színházban. A nézők, férfiak és nők egyaránt sírva nevetnek és állva tombolnak az előadás végén. Nagyon jó érzés megint egy közösséghez tartozni, a kolléganőim nagyszerű színésznők és emberek.
Ehhez a darabhoz viszont valamilyen szinten el kellett sajátítanod a rúdtánc alapjait...
Ez egy nagyon kemény, komoly és veszélyes sport, már augusztusban tréningre kellett járnunk, mert a darab a végén van egy 10 perces nagy finálénk, amiben mindenki rúdtáncol. Persze ezzel kapcsolatban is vannak megosztó vélemények, az alulöltözöttség, a „szexizés” nem tetszik mindenkinek, de én élvezem.
Úgy éled az életedet, ahogy azt a hatodik X környékén elképzelted?
Félek kimondani, de most olyan nagyon jól vagyok, és ezt nem szabad elkiabálni. Azt is rögtön hozzáteszem, hogy mérhetetlenül hálás vagyok mindenért.
