Sokan gaznak látják, pedig Budapest jövőjét menthetik a vadvirágok

Amikor néhány éve Budapest egyes parkjaiban és út menti zöldterületein magasabbra nőtt a fű és megjelentek a vadvirágok, egyesek felháborodtak: mégis mi ez a rendezetlenség? Valójában ezek a mini oázisok egy tudatos szemléletváltás kezdetét jelentették a Vadvirágos Budapest keretein belül.

A klímaválság, a beporzó rovarok drámai fogyatkozása és a városi hőszigetek egyre súlyosabb problémái tükrében érdemes újragondolnunk, hogy mit is jelent valójában a jól fenntartott zöldfelület, és ma már Budapest is tesz lépéseket a városi zöldítés irányába.

Mit jelent ez?

A Vadvirágos Budapest egy olyan városfejlesztési filozófia részeként jött létre, amely azt vizsgálja, hogy hogyan lehet egy sűrűn lakott nagyvárosban is helyet adni a természetnek úgy, hogy közben a városlakók is jól érzik magukat benne. A BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. közlése alapján a program 2021-ben indult, de a szakmai előkészítés korábban elkezdődött. Már 2019 óta vizsgálták azokat a fővárosi területeket, ahol az intenzív fenntartás helyett extenzív gyepkezelésre lehet áttérni, vagyis a korábbi rendszeres kaszálást az évente mindössze 1-2 alkalommal végzett fenntartás váltotta fel.

A munkát tudományos monitorozás is kísérte: az Ökológiai Intézet vizsgálatai alapján három eltérő élőhelytípust különítettek el a fővárosban – a pesti homokos száraz, a budai üde hegyvidéki, valamint a Duna menti nedves területeket. A szakemberek szerint erre azért volt szükség, mert ezek mindegyike más és más növényközösséget igényel.

Nem kell minden műanyagot száműznünk az életünkből, és ennek fontos oka van

Miért nem elég több fát ültetni?

Ha városi természetvédelemről beszélünk, legtöbbször a faültetések jutnak eszünkbe. Pedig legalább ilyen fontos kérdés az is, hogy mi történik a talajszinten? Az elmúlt évtizedek intenzív parkfenntartási gyakorlata Európa-szerte azt eredményezte, hogy a városi gyepek biológiai sokfélesége jelentősen lecsökkent. A gyakori kaszálás miatt a növényeknek nincs idejük virágozni, magot érlelni, így eltűnnek azok a fajok, amelyek évszázadokon át természetes részei voltak ezeknek az élőhelyeknek.

Velük együtt pedig visszaszorulnak azok a rovarok is, amelyek tápláléka és életciklusa ezekhez a növényekhez kötődik. Éppen ezért a Vadvirágos Budapest program egyik legfontosabb célja – a virágdúsabb parkok létrehozása mellett – a biodiverzitás helyreállítása. A szakemberek egy kifejezetten budapesti adottságokra fejlesztett magkeveréket alkottak, amelyet különféle mintaterületeken teszteltek, majd a tapasztalatok alapján tovább javítanak, finomítanak.

A BKM hozzátette továbbá, hogy lakossági kiszerelésben is elérhetővé tették a keveréket, hogy ne csak a közterületeken, de kertekben és intézmények udvarain is megjelenhessenek ezek a növénytársulások.

A legnehezebb feladat: a szemléletváltás

A szakemberek szerint a program indulásakor nem mindenki fogadta kitörő örömmel a vadvirágok és magasra nőtt fű látványát. Sok budapesti számára mindez a hanyagság, a rendezetlenség, és nem az ökológiai tudatosság, a zöldítés jelképe. Ez a hozzáállás egyébként nem kifejezetten magyar sajátosság. Londonban a No Mow May kampány hasonló reakciókat váltott ki az első években. Párizsban kihelyezett táblákkal magyarázzák el, miért maradnak virágzásig kaszálatlanul bizonyos területek.

Szakértőt kérdeztünk, tényleg egy bankkártyányi mikroműanyagot eszünk meg hetente?

A tapasztalatok azt mutatják, ha az emberek megértik, mi miért történik, sokkal könnyebben elfogadják a változást. A BKM elmondása szerint Budapesten is ezt igazolják a visszajelzések: „Az évek előrehaladtával egyre kevesebb a negatív érzés a városlakókban és egyre befogadóbb a lakosság. Mivel a klímaváltozás kézzelfoghatóvá vált, jobban elfogadják a változtatásokat az emberek, a zöldfelület-fenntartás tekintetében is.”

Őshonos növényekből épülő városi ökoszisztéma

A működő ökológiai rendszerek létrehozása érdekében a budapesti magkeverék valamennyi növényfaja őshonos, vagyis olyan faj, amely évszázadok, sőt évezredek óta része a Kárpát-medence élővilágának. „A magkeverék kialakítása ökológiai szemlélet mentén valósul meg. Olyan összetétel létrehozása a cél, ahol a fajok nem dominálják a későbbiekben egymást, illetve egy közösségként, hosszútávon megújuló, biodiverz felület alakul ki” – ismerteti a BKM.

Az őshonos növények megléte azért is fontos, mert ezek a fajok már alkalmazkodtak a hazai talajhoz, csapadékviszonyokhoz és hőmérsékleti szélsőségekhez, így jóval kisebb a fenntartási szükségletük. Ennek révén a kialakuló növényzet harmonikusan illeszkedik a természetes vegetációhoz.

A beporzók szerepe

A vadvirágos rétek egyik legfontosabb szereplői – a növények mellett – azok az apró, többnyire észrevétlen rovarok, amelyek életben tartják az egész ökoszisztémát. A méhek, poszméhek, lepkék, zengőlegyek és számos más rovar táplálékát jelentő virágok eltűnésével ezek az állatok is egyre nehezebben találnak maguknak megfelelő élőhelyet. Az ENSZ biodiverzitási szervezetének, IPBES-nek a jelentése szerint a vadon élő beporzók száma világszerte csökken, miközben a virágos növények közel 90%-a valamilyen mértékben állati beporzásra szorul.

A Vadvirágos Budapest program ezt a problémát is igyekszik kiküszöbölni: a természetközeli gyepfelületek és a ritkább kaszálás hosszabb ideig biztosítanak nektárt és virágport a rovarok számára, ráadásul az úgynevezett mozaikos kaszálásnak köszönhetően mindig maradnak olyan területek, ahol menedékre lelhetnek.

A klímaválság ellen nincs egyetlen csodaszer