Egyik nap tele vagy energiával, máskor pedig csak pihennél? Ez lehet az oka
A közösségi média szerint a siker receptje egyszerű: kelj hajnalban, eddz, meditálj, és kezdd a napot maximális fordulatszámon. Csakhogy a női test nem feltétlenül ugyanazzal az energiaszinttel működik a ciklus minden szakaszában, ezért ami egyik héten feltölt, a következőn akár kimerítővé is válhat. Ideje lehet újragondolni a tökéletes reggeli rutin mítoszát, és a saját testünk ritmusához igazítani azt, ahogyan teljesítünk.
A korán kelés narratívája, a jeges zuhany, a napindító meditációk és a katonás fegyelem egy olyan teendőlistát állít elénk, egy olyan világot sugallnak, ahol a produktivitás az egyetlen, amely segíthet bennünket előrébb juttatni. De ez a koreográfia nem mindenkire érvényes, nem mindenki számára ideális, pláne nem tartható. Különösen igaz ez a nőkre, akiknek a biológiai ritmusa nem lineáris, hanem ciklikus. Így a kérdés nem az, hogy ki mennyire kitartó, hanem az, hogy egy ilyen reggeli rutin mennyire rezonál a testének belső dinamikájával.
A ciklikusság mint láthatatlan hajtóerő
A női szervezet működését a menstruációs ciklus hormonális hullámzása irányítja, amely óvatosan, mégis határozottan befolyásolja a mindennapokat. Az ösztrogén és a progeszteron szintjének változása nem csak fizikailag vannak hatással a testünkre, hiszen kihatnak a hangulatra, a gondolkodásra, nem utolsó sorban az energiaszintre. Ez a belső ritmus azonban sokszor észrevétlen marad a külvilág számára - és bár tény, hogy a ciklikusság visszatarthat bennünket néhány dologtól, de sokszor bizony hajtóerőként is használhatjuk.
A társadalmi elvárások állandó teljesítményt követelnek meg tőlünk, a női test pedig egy olyan rendszer mentén működik, ahol a csúcspontok és a visszahúzódó periódusok természetes váltakozása zajlik. Lesznek napok, amikor jobban tudunk edzeni, motiváltabbak vagyunk, kevésbé fáradunk, képesek vagyunk korábban felébredni és még munka előtt lenyomni egy edzést. Ezzel szemben máskor csak egyedül akarunk lenni, gondolkodni, feltöltődni, túlélni.
A ciklusom szerint étkeztem egy hónapig, most elárulom, hogy éreztem magam
Négy fázis, négy külön világ
A menstruációs ciklus négy szakaszában szinte négy különböző személyiség mutatkozik meg. A menstruáció idején a test lelassul és gyakran az energia is elvész. Ilyenkor a befelé fordulás válik dominánssá. Ez az időszak kedvez a reflexiónak, az önvizsgálatnak, míg a hajnali edzést nem ezekben a napokban kell beiktatni.
A follikuláris fázis ezzel szemben egyfajta újjászületést jelent: megemelkedik az ösztrogénszint, amely frissességet, kreativitást és nyitottságot eredményez. Az ovuláció idején sok nő tapasztal fokozott energikusságot, társasági kedvet, valamint magabiztosságot. Ilyenkor a reggeli rutin akár még segíthet is.
A luteális szakasz azonban ismét változást hoz, hiszen a testünk lassan visszavesz a tempóból, a koncentráció inkább a részletekre és a lezárásra irányul, az energiaszint pedig folyamatosan csökken.
Amikor a rutin szembemegy a biológiával
Amikor valaki egy olyan minden napra pontosan előírt reggeli rutint akar követni, az disszonanciát kelthet. Ami egy héten lendületet ad, a következőn már bizony kimerítő teherré válhat. A hajnali kelés, a magas intenzitású edzés vagy a túlzottan strukturális napindítás nem minden szakaszban szolgálja ugyanazt a célt. Ilyenkor sokan hajlamosak arra, hogy önmagukat hibáztassák a “lustaság” és a “fegyelmezetlenség” miatt, pedig a háttérben nem az áll, hogy nem akarunk időt szánni a rutinra, a mozgásra.
A biológia ugyanis sokszor máshogy gondolja a mindennapjainkat. A test azonban nem ellenség, érdemes lenne partnerként tekinteni rá, amely bizony nem mindig lesz ugyanabban az állapotban.
A produktivitás új értelmezése
Az elmúlt években egyre többen kezdték el újragondolni a hatékonyság fogalmát. Talán éppen ennek köszönhető, hogy a teljesítménykényszer helyett megjelent a ciklikus szemlélet, amely végre figyelembe veszi a női test természetes ritmusát. Ez a megközelítés azonban nem azt jelenti, hogy feladtuk volna a kitartást, a fegyelmet, lustává és motiválatlanná váltunk volna. Éppen ellenkezőleg.
Az olyan nagyobb fókusz igénylő feladatok kapcsán például rájöttünk, hogy jobban illeszkednek a follikuláris vagy ovulációs szakaszhoz, míg a rendszerező, elemző munkák a luteális fázisban lehetnek hatékonyabbak. A menstruációs időszak pedig inkább a pihenésé, néha a stratégiai gondolkodásé. A reggeli rutin így nem egy merev szabályrendszer többé, hanem egy adaptív eszköz, hogy hatékonyabbak legyünk, és jobban alkalmazkodjunk a testünkhöz.
„A női és férfi produktivitás közti különbség szerintem nem a képességekben van, hanem abban, hogy más a biológiai ritmusunk. A nők hormonrendszere körülbelül 28 napos infradián ciklust követ, ami hullámzásokat hoz az energiaszintben, a fókuszban és a kreativitásban.” - értett egyet Zsárik Alexandra, hormonegyensúly táplálkozási tanácsadó, a Ciklus Konyha megálmodója. Hozzátette, hogy a férfiaké ezzel szemben egy 24 órás cirkadián ritmus, ami sokkal lineárisabb energiaeloszlást ad.
„Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a női produktivitás ciklikus: az ovuláció környékén általában tele vagyok energiával és fókuszált tudok lenni, míg a menstruáció előtti napok inkább a lassításról, befelé fordulásról szólnak. Ráadásul a stressz vagy a vércukorszint-ingadozások is erősebben befolyásolják, hogy mennyire tudunk teljesíteni, és persze a társadalmi elvárások is sokszor tovább árnyalják a képet.”
A lányok többsége nem tudja, mi történik a testében a menstruációs ciklus alatt, így azt sem, hogyan lehet ezzel harmonikusan együtt élni
Meg kell tanulnunk rugalmasnak lenni
A ciklushoz igazított élet külső szemmel sodródást jelenthet, pedig ez sokkal inkább egyfajta önismeret. Olyan, mint amikor az ember megtanulja olvasni a saját testét. Ez a fajta rugalmasság pedig felszabadíthatja a nőket. Lehetőséget ad arra, hogy a teljesítményt ne egyetlen mérce alapján értékeljük, hanem hozzáigazítsuk a körülményekhez. A reggeli rutinnak ugyanis alkalmazkodnia kell a mindennapi életünkhöz, szokásainkhoz, ahhoz, hogy kik vagyunk és éppen a ciklusunk melyik szakaszában járunk.
De fontos megérteni azt is, hogy a probléma nem csak egyéni szinten van jelen. A legtöbb munkahely, iskola, társadalmi kultúra nem a női ciklikusságra van berendezkedve. Nem veszik figyelembe a folyamatos változást. Pedig a hosszú távú fenntarthatóság, akár mentális egészségről, akár teljesítményről van szó, éppen abban rejlik, hogy mennyire tudunk együttműködni a saját biológiai adottságainkkal.Egyelőre tehát még sokak számára tanítani, szokni kell ezt a szemléletet.
Meg kell próbálni beépíteni a mindennapokba, be kell vinni a munkahelyre. Fontos, hogy egyre több és több helyen beszéljünk róla, hátha idővel megszokottá válik, hogy bizony a női test nem ugyanolyan, mint a férfiaké: mi nem vagyunk képesek - legalábbis nem elég hatékonyan - minden áldott nap ugyanúgy teljesíteni. Sem a munkában, sem az olyan általános dolgokban, mint egy reggeli rutin kialakítása. Lesznek napok, amikor a hajnal a cselekvés terepe, máskor viszont egy lassú ébredés lesz a legnagyobb ajándék a test és a lélek számára.
A női ciklus figyelembevételével nem egy újabb kifogást hangoztatunk, hanem a tudatos alkalmazkodást - egy lépést afelé, hogy ne a saját testünk ellen, hanem azzal együtt alakítsuk a mindennapjainkat.
előfizetésem
Hírlevél