„Csak ezt a pár napot éljük túl!” – mondjuk egyre, miközben egymást érik a hőségriadók, és a hőmérő higanyszála napokon át 35-40 fok között mozog. A lehűlés után akár azt is érezhetnénk, hogy fellélegezhetünk, hiszen végre néhány fokkal visszaesett a hőmérséklet, a meteorológusok szerint azonban még messze a kánikula vége. A hétvégére valóban enyhül valamelyest az idő, de a szélsőséges nyarak velünk maradnak.
Ezeket láttad már?
- Az elmúlt években jelentősen megnőtt a nyári hőhullámok gyakorisága és intenzitása Magyarországon, ma már 35-40 fokos napok is megszokottak.
Néhány évtizeddel ezelőtt a harmincfokos napokat emlegettük rekordmelegként, ma pedig már annak is örülünk, ha „csak" 35 fokot mutat a hőmérő. Vajon tényleg ennyire megváltozott az időjárás? Vagy csak mi emlékszünk másként gyerekkorunk nyaraira? Pataki Zita meteorológiai hírszerkesztő szerint a számok sem hazudnak, de emberként őt is ugyanúgy meglepi a hőség, mint bárki mást. Ezért jobb, ha berendezkedünk a szélsőséges nyári melegre.
Jön a hétvégi lehűlés, de a kánikulától még messze nem búcsúzhatunk
A HungaroMet friss országos előrejelzése szerint a hétvégére valóban mérséklődik a hőség, de tartós lehűlésre egyelőre nem számíthatunk. A csütörtökön átvonult hidegfront után pénteken még többfelé élénk, helyenként erős északi-északnyugati szél fújhat, elsősorban az ország északkeleti részén egy-egy zápor vagy zivatar is kialakulhat. Szombaton és vasárnap már több órára kisüt a nap, a délutáni csúcshőmérséklet jellemzően 25–30 Celsius-fok között alakul, vagyis a korábbi extrém forrósághoz képest kellemesebb idő ígérkezik.
A meteorológiai szolgálat ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a nyugodtabb hétvége után a jövő hét elején ismét melegedés kezdődik, így a mostani felfrissülés várhatóan csak átmeneti lesz. Érdemes figyelni az aktuális figyelmeztetéseket is, hiszen a záporokat, zivatarokat helyenként erős széllökések, intenzív csapadék és kisebb jégeső is kísérheti.
Pataki Zita szerint különös kettősség meteorológiai hírszerkesztőként megélni a hőhullámokat. Szakemberként pontosan látja az adatokat, tudja, mikor érkezik a forróság, mégis egészen más érzés a saját bőrén megtapasztalni. „Teljesen más valamiről beszélni, és aztán megélni. Tudom, hogy negyven fok várható, de amikor benne vagyok, ugyanúgy meglep” - mondja, majd hozzáteszi, hogy az elmúlt évek statisztikái egyértelműen mutatják a változást. Míg korábban a 30 fok számított rendkívüli melegnek, ma már egymást követik a 35-40 fokos napok. Mint mondja, a negyven lett az új harminc. „Mind emlékszünk 2024 nyarára, amikor július elejétől augusztus végéig szinte egyetlen nap sem telt el 30 fok alatti maximum-hőmérséklettel. Ez már nem egyszeri szélsőség, sajnos ez egyre gyakoribb jelenség.”
Mi az a hőmérséklet nyáron, ami még nem egészségtelen, és mit tehetsz a kánikula ellen?
Miért emlékszünk hűvösebbnek a gyerekkorunk nyaraira?
Sokan nosztalgiával emlékeznek vissza a strandolásokra, amikor reggeltől estig a napon játszottunk, és legfeljebb napozóolajat vagy kakaóvajat kentünk magunkra. A leégés inkább vicces családi történet volt, mint egészségügyi kockázat. „Azon nevettünk, hogy este lehúzhattuk apukám leégett hátáról a bőrt. Ma már tudjuk, hogy a túlzott UV-sugárzásnak súlyos következményei lehetnek.”
Csupán néhány évtized alatt óriásit változott a tudásunk. Ma már pontosan ismerjük a napsugárzás veszélyeit, mégis sokszor úgy viselkedünk, mintha semmi sem történt volna. Így aztán mára meglepő, hogy a legforróbb napokon is zsúfoltak a strandok, hiszen ez arra utal, hogy sokan még mindig alábecsülik a napsugárzás erejét. A vízpart tehát nem a legjobb megoldás, amikor 35 fok feletti számot mutat a hőmérő, ugyanakkor a lakásban sem lehet megmaradni. És mi még mindig szerencsések vagyunk, hiszen tudjuk: a kánikulát felváltja a hűvös őszi idő. De mi a helyzet azokkal a népcsoportokkal, akik a világ legmelegebb pontján élnek? Akik nem számíthatnak őszi esőzésre, téli hidegre, sem kellemes tavaszi időre?
Így alkalmazkodnak a forrósághoz a legmelegebb országokban
Bizony sokat tanulhatunk tőlük arról, hogyan lehet túlélni a legmelegebb napokat. Mint kiderül, az időjárás jelentő több olyan országban is járt, ahol a szélsőséges hőség a mindennapok része. Szudánban például testközelből látta, hogyan alkalmazkodnak az emberek az extrém klímához. „A legforróbb órákban kiürülnek az utcák, az élet lelassul, mindenki árnyékot keres. A jég ugyanúgy alapvető szükséglet, mint nálunk az ivóvíz, a légkondicionálót pedig olyan erősen használják, hogy európai emberként fáztam” - emlékszik vissza, majd hozzáteszi, hogy a legfontosabb tanulság mégis az volt, hogy ezekben a térségekben senki sem akar dacolni a hőséggel, itt inkább egyszerűen alkalmazkodnak hozzá.
Mit tehetünk a következő hőhullám előtt?
Pataki Zita szerint az alkalmazkodás ma már Magyarországon is elkerülhetetlen, így saját családjuk életében is számos változtatást vezettek be. A nyaralást tudatosan hűvösebb vidékekre szervezik, kertjükben csökkentették a gyepfelületet, fákat ültettek, árnyékosabb környezetet alakítottak ki. Saját faházukon is látják, milyen pusztító ereje van a tartós napsütésnek: a déli oldalt sokkal gyakrabban kell újrafesteni, mint korábban. A klímaváltozás tehát az otthonainkban is tetten érhető.
És hogy mit tehetünk még a következő két hónapban? „Nem kell pánikba esni, de komolyan kell venni a nyári hőhullámokat. Érdemes a mediterrán országok példáját követni, és a legmelegebb órákban árnyékba húzódni, csökkenteni a fizikai terhelést, sok folyadékot fogyasztani, és minden nap gondoskodni a megfelelő fényvédelemről” - mondja végül. A hétvége várható lehűlése kétségtelenül megkönnyebbülést hoz majd, de valószínűleg csak átmenetileg. Ahogy Pataki Zita tapasztalata és a meteorológiai adatok is mutatják, a forró nyarak már nem kivételnek számítanak. Minél hamarabb alkalmazkodunk hozzájuk, annál könnyebben viseljük majd a következő hőhullámot is.
A HungaroMet orvosmeteorológiai előrejelzésében arra figyelmeztet, hogy pénteken a hidegfrontra érzékenyeket terhelheti meg különösképpen az időjárás. Mint írják, legáltalánosabb panaszként fejfájás, migrén jelentkezhet. „Az idegrendszer ingerlékenysége gyakran csökken ilyen időjárási helyzetekben, ezért a reflexidő megnyúlhat, a cselekvési reakció késhet, sőt tartós álmosságérzés is jelentkezhet.” Továbbra is ügyeljünk a napi 2,5-3 liter folyadék elfogyasztására, 11 és 16 óra között érdemes kerülni a tűző napot, fontos a fényvédő használata, fokozottan figyelni kell az idősekre és a gyerekekre, valamint követni kell a HungaroMet aktuális figyelmeztetéseit.
