előfizetésem
Hírlevél
Nem csoda, ha nem vagy jól, a hormonjainkat is felboríthatta a nyári kánikula
Idén nyáron több melegrekord is megdőlt. A hőkupola okozta időszakok nagymértékben megviselték mindannyiunk szervezetét. A tartós hőség ugyanis kortól függetlenül mindenkire hat, ráadásul a női hormonrendszer működését is befolyásolhatja. Dr. Fehér Boglárkával, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika szakorvosával beszélgetünk.
A keringést és a szervezet hőháztartását egyértelműen megterheli a kánikula, arról viszont keveset hallani, hogy ez hogyan hat a női szervezetre. Melegben kitágulnak a bőr erei, valamint emelkedik a pulzusszám is, emellett megváltozhat a menstruációs ciklus is. Ennek oka, hogy a női ciklus szabályozásában is kulcsszerepet játszik a hormonrendszer.
„Az intenzívebb hőhatás stresszreakciót vált ki a szervezetből, amihez megpróbál alkalmazkodni. Ez nem kizárólag verejtékezést jelent, és nemcsak a keringésbe szól bele. Más folyamatok is elindulnak, mivel amikor stresszt élünk át, a szervezet nem a reprodukcióra fókuszál, hanem a túlélésre.” - kezdi Dr. Fehér Boglárka.
A tudomány jelenleg kevés bizonyítékkal rendelkezik ezen a területen, mivel nincsenek jól kontrollált humán kutatások erre vonatkozóan. A legtöbb adatot állatkísérletek szolgáltatják. A hőségre ráadásul minden szervezet más mértékben reagálhat, ezért kritikus hőmérsékletpont nem létezik, de amint eléri egy szervezet a számára kellemetlen hőmérsékletet, elkezd minél több hőt leadni.
„Az ember átlaghőmérséklete normál esetben 37 fok körül van. Mindenkinél más hőmérsékleten kezd emelkedni a pulzus. A cél ilyenkor a hő leadása, ezért indul be a verejtékezés is. Több típusú zsírszövetünk van, és amely a hőtermelésért felelős, annak csökken ilyenkor az aktivitása.”
Miért érinti sokszor súlyosabban a nőket a klímaválság?
Az erre vonatkozó legnagyobb vizsgálat több, mint 300 ezer nőt vizsgált, akiknél az átlaghőmérséklet növekedését és a ciklus változását kísérték figyelemmel. A külső hőmérséklet és a ciklushossz között találtak összefüggést, ennek mértéke azonban kicsi volt. A vizsgálatnak ugyanakkor voltak korlátai. „A ciklus változásával előfordulhat szabálytalan vérzés, de el is maradhat az ovuláció, ami miatt késhet a menstruáció. Amikor pedig az ovuláció kimarad, a méhnyálkahártya hosszabb ideig épülhet fel, megváltozik annak szerkezete, ami a későbbi menstruáció során akár erősebb, fájdalmasabb vérzéssel is járhat.”
További stresszreakció lehet a koncentrációs zavar, vagy például az intenzív forróságérzet, amely bárkinél előfordulhat nagy melegben. Fontos megemlíteni, hogy ezek nem feltétlenül a klimaxot jelzik, hanem inkább a szervezet változását, azonban menopauza idején gyakoribbá és intenzívebbé válhatnak a hőhullámok, valamint alvászavarok is jelentkezhetnek. „A klimax lényege, hogy az eddigi működés megváltozik. Ha egy kicsit is más a hőmérséklet, sokkal intenzívebben reagál az agy hőszabályozó mechanizmusa. Ennek oka, hogy ez érzékenyebbé válik, ezért már kisebb hőmérséklet-emelkedésre is reagálhat.”
Mivel éjszaka is sokszor magas hőmérséklet jellemző nyaranta, ami befolyásolja az alvás minőségét, és alváshiányhoz is vezethet, ezáltal tartós fáradtság is kialakulhat. Az alvászavar és a kiszáradás következtében a megterhelt szervezet sem bír annyit. Ez további stresszhormon-emelkedést eredményezhet, amely további hatással lehet a női nemi hormonok működésére.
Pihenjünk hűvös környezetben!
A szervezet terhelése enyhíthető még kánikula idején is: megfelelő folyadékpótlással és életmódbeli változtatásokkal. A folyadékpótlásra különösen oda kell figyelni, hiszen aki kevés folyadékot fogyaszt, annál a menstruációs görcsök is erősebben jelentkezhetnek. „Dehidratált állapotban ugyanis olyan hormonális folyamatok indulhatnak el, amelyek erősebb méhösszehúzódásokat idézhetnek elő, ez pedig fokozhatja a menstruáció alatti fájdalmat. Napi 2–3 liter folyadék- és elektrolitpótlás szükséges. Tartós verejtékezés esetén nem elegendő csupán vizet fogyasztani, hiszen az izzadással ásványi anyagokat, például nátriumot is veszít a szervezet.”
Melegszik a Föld, lehet, hogy húsz éven belül Magyarországon is lesz szieszta?
Az étkezésre is jobban kell figyelnünk. Fogyasszunk könnyebb, magas folyadéktartalmú ételeket. Ha nehéz, zsíros ételeket eszünk 40 fokban, azok kevésbé előnyösek a szervezetünk számára, mint a könnyebb, gyors felszívódású szénhidrátokból álló, folyadékban gazdag ételek. Ezenkívül, ha már melegben tartózkodunk, a sportot is érdemes hűvösebb órákra időzíteni vagy klímás helyiségben végezni.
„Sport közben alapból megnő a testhőmérsékletünk, mivel az izmok hőt termelnek. Ne a legnagyobb melegben menjünk edzeni. Az alkohol- és túlzott koffeinfogyasztás is kerülendő, de melegben különösen fontos, hogy tudjunk mértéket tartani. Ittas állapotban ugyanis megborul a hőháztartás, a dehidratáció pedig nehezíti a szervezet alkalmazkodását.”
Ismerjük azt a tévhitet, hogy melegben meleg teát kell inni, amit ezúton is szeretnénk megcáfolni. Ugyanis ha melegítjük a testünket, azzal nem segítjük elő a hőleadást. A meleg ital által kiváltott fokozott verejtékezés ugyanakkor segíthet, ehhez azonban fontos, hogy megfelelően hidratáltak legyünk, és az izzadság el is tudjon párologni a bőrünkről, tehát ne legyen párás a levegő.
„Próbáljuk meg magunkat hűvösen tartani. Ne menjünk ki, ha nem muszáj, és kerüljük a szabadtéri programokat a déli órákban.” Ha a panaszokat valóban a hőség és az azzal járó fokozott terhelés váltotta ki, átlagos esetben a nyári meleg mérséklődésével a szervezet hormonrendszere magától visszaáll a megszokott ritmusba, így ha nincsenek a fentiektől eltérő reakcióink, remélhetőleg nincs miért aggódnunk.
