Hőhullámmal indul az augusztus, ami azt jelenti, a hőmérséklet napközben tartósan 35 fok fölé fog emelkedni. Fontos, hogy ilyenkor árnyékban vagy klimatizált helyiségben tartózkodjunk. A szakemberek azonban arra is figyelmeztetnek, egészségügyi terhelés szempontjából legalább ennyire lényeges az is, mi történik napnyugta után: lehűl-e a levegő 20 fok alá vagy sem.
Ezeket láttad már?
Itt az újabb hőhullám, amit nemcsak a magas nappali csúcshőmérsékletek miatt lesz nehéz átvészelni, hanem azért is, mert várhatóan éjszakánként sem lesz lesz hűvösebb 20 foknál. A szakemberek az elmúlt fél évszázad mérési adatai alapján kimutatták, hogy az ezredforduló óta országos területi átlagban háromszorosára nőtt a trópusi éjszakák gyakorisága, és egyre hosszabb időszakot fognak át a nyárból.
A trópusi éjszakák megviselik a szervezetet
Az egyik legnagyobb probléma a hőhullámokkal, ha a hőmérséklet éjszakánként sem megy 20 fok alá. Ilyenkor a szervezetünk képtelen regenerálódni a nappali hőterhelés után: alvászavar, valamint a szív- és érrendszert érintő stressz alakulhat ki. Ezek a trópusi éjszakák elképesztő terhelést rónak mindenkire, de különösen veszélyeztetettek az idősek, a gyermekek, a várandós nők, a krónikus betegek és a szabadtéren dolgozók.
„Emiatt a hőhullámok egészségügyi hatásainak vizsgálatakor lényegében mérvadóbb a minimum-hőmérséklet, mint a nappali maximum” – írja Kis Anna és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói a Másfélfokon megjelent cikkükben.
A kutatók a HungaroMet HuClim-adatbázisának 1971-2025 közötti adatait elemezték. Míg 1971-1990 között nyáron a 11-16 °C-os napi minimumok voltak a leggyakoribbak, 2006-2025 között már a 13-17 °C közötti értékek. A szélsőségesen meleg éjszakák gyakorisága szintén jelentősen növekedett, és ezzel párhuzamosan a nappali maximumok még nagyobb mértékben emelkedtek, így a napi hőingás is nőtt. A szakemberek az eredményeket összesítve kijelentették, a globális klímaváltozás hatására a trópusi éjszakák gyakoribbá váltak, és a nyár mindhárom hónapjában előfordulhatnak.
Mi az a hőmérséklet nyáron, ami még nem egészségtelen, és mit tehetsz a kánikula ellen?
A fővárosban rosszabb a helyzet
A Budapesten élők talán még rosszabb helyzetben vannak: a városi hőszigethatás ugyanis csak tovább erősíti az éjszakai meleget. A beton és az aszfalt nappal elnyeli a napsugárzást, este pedig visszasugározza a felhalmozott hőt. A viszonylag kevés növényzet és vízfelület eközben csak korlátozottan segíti a lehűlést. A városokban ezért több természetalapú megoldásra és kék-zöld infrastruktúrára lenne szükség.
A szakemberek hozzátették, a globális felmelegedés miatt várhatóan a napi minimum-hőmérséklet is növekedni fog a következő évtizedekben, ám ennek mértéke nagymértékben attól függ, hogy mikor kezdjük el az üvegházgáz-kibocsátás mérséklését, milyen konkrét forgatókönyv valósul majd meg az évszázad végéig.
Mint írják, annak érdekében, hogy a trópusi éjszakák sokasodásának valószínűségét csökkenthessük, minél hamarabb kellene elkezdeni a jelentős kibocsátáscsökkentést, melyet lehetőleg minél gyorsabban és minél kevesebb fosszilis energiaforrás felhasználásával kell végrehajtanunk.
A legnagyobb önismereti feladat nem az elengedés, hanem valami egészen más - GLAMOUR 
