előfizetésem
Hírlevél
A kreativitás lehet a hosszú élet egyik legjobban őrzött titka
Állni hosszú percekig egy festmény előtt, elmenni egy koncertre, ahol behunyt szemmel éljük át a zenét, agyagozni, fényképezni, verset olvasni – számtalan formájában élvezhetjük a művészetet. És a jó hír? Több nemrégiben publikált kutatás szerint is a kreativitás megannyi formája pozitívan befolyásolja biológiai öregedésünket.
Egy amerikai egyetem kutatása során összefüggést talált a művészetek és a kultúra iránti érdeklődés, valamint a jobb egészségi állapot között. Az eredmények egyértelműen kimutatták, hogy mind az alkotás, mind az olyan eseményeken való részvétel, mint például egy kiállítás megtekintése, hozzájárul ahhoz, hogy az emberek biológiailag fiatalabbak maradjanak.
„Ezen felismerések bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a művészeti és kulturális részvételt egészségfejlesztő magatartásként kellene elismerni, hasonlóan a testmozgáshoz” – mondta Daisy Fancourt professzor, a kutatás szerzője és a University College London szociális biológiai viselkedéskutató csoportjának vezetője. Az eredmények, amelyeket az Innovation in Aging című folyóiratban tettek közzé, mintegy 3500 felnőtt vérvizsgálati és kérdőíves adatain alapulnak.
A résztvevőket többek között arról kérdezték, hogy az elmúlt évben milyen gyakran gyakoroltak olyan kreatív tevékenységeket, mint a tánc, a festés, a fényképezés vagy egyéb kézműveskedés, illetve milyen gyakran látogattak művészeti kiállítást vagy rendezvényt, örökségi helyszínt – például műemléket, történelmi épületet vagy parkot –, illetve múzeumot, könyvtárat vagy levéltárat. Majd vérminták segítségével becsülték meg az emberek biológiai életkorát és öregedésük ütemét.
A vizsgálat során egyenes arányosságot vélt felfedezni, azaz azon résztvevők öregedtek a leglassabban, akik a legtöbb alkalommal vettek részt művészeti tevékenységekben. Egy másik mérés azonban azt mutatta, hogy már azok is, akik legalább hetente egyszer alkottak valamilyen formában, átlagosan egy évvel voltak biológiailag fiatalabbak, mint azok, akik ritkán foglalkoztak ilyesmivel. Míg akik hetente egyszer sportoltak, ugyanezen mérce szerint csak hat hónappal voltak fiatalabbak.
A kutatók szerint a művészeteknek az öregedés ütemére gyakorolt kedvező hatása olyan jelentős, hogy összevethető a dohányzók és a dohányzást abbahagyók közötti különbséggel. Ez felhangosít olyan korábbi tanulmányokat is, amelyben a művészet fogyasztásáról és műveléséről kimutatták, hogy csökkenti a stresszt, mérsékli a gyulladást, és javítja a szív- és érrendszeri betegségek kockázati mutatóit, ugyanúgy, ahogyan eddig azt már a testmozgásról tudtuk.
Mi az a longevity-kultúra és miért beszél róla mindenki mostanában?
Nem kell Frida Kahlo-vá válnod, hogy szellemileg friss maradj
A kérdés, hogyan értelmezzük ezeket az eredményeket: elég ha otthon kedvünkre zenélünk vagy csatlakoznunk kell a bécsi filharmonikusok-hoz, hogy mérhető eredmények szülessenek? Egyértelműen nem arról van szó, hogy művésszé kéne váljunk, hogy élvezhessük az alkotás pozitív egészségügyi előnyeit. Sokkal inkább az önfeledt alkotás felfedezéséről és arról, hogy a művészetet egy újabb lehetőségre tekintsünk, ami segíthet egy hosszabb, egészségesebb élet érdekében.
Amikor művészettel foglalkozunk – legyen szó alkotásról, megfigyelésről vagy hallgatásról –, olyasmit adunk magunknak, amire az agyunknak és a testünknek szüksége van. – vallja Daisy Fancourt, a téma legelhivatottabb kutatója. Gondoljunk az érzékszervi ingerlésre, a kognitív kihívásra, a különböző érzelmek átélésére, a kreativitásra és a képzelőerőre. Ezek talán elsőre interperszonális előnyöknek hangzanak, de biológiai szinten is kimutathatók.
Fancourt kutatásai szerint a művészeti tevékenységek csökkentik a stresszhormonok szintjét, mérséklik a gyulladást, és aktiválják az agynak az érzelmek szabályozásáért felelős területeit. Emellett az egész agyat megdolgoztatják.
Amikor művészettel foglalkozunk, egyszerre sok különböző kognitív funkciót gyakorlunk, nem csupán egyet
– mondja.
Az agy védelme ilyen szinten válik jelentőssé, mivel azoknál, akik rendszeresen foglalkoznak művészetekkel, jobb az összeköttetés az öregedésre legérzékenyebb agyi régiók között, és hosszabb idő telik el a demencia tüneteinek megjelenéséig, még akkor is, amikor a háttérben álló elváltozások már felhalmozódnak.
Így állíts fel “edzéstervet” a kreativitáshoz
A mindennapokba, sőt heteikbe sem fér bele sokszor egy többórás múzeumlátogatás vagy A hegedűs a háztetőn jubileumi előadásának megtekintése. A művészettel való foglalkozás időigényesnek tűnhet, azonban a szakértő szerint vannak olyan egyszerű, hatékony módszerek, amelyekkel nap mint nap több művészetet vihetünk az életünkbe. Több tucat tanulmány alapján már heti egy óra tudatos művészeti tevékenység – például egy tanfolyam, koncert vagy könyvklub – is mérhető előnyökkel jár.
Az életkor fontos, de nem a legfontosabb, ha az anyává válás a kérdés
„Ha az emberek hetente egy órát művészeti tevékenységekre fordítanak, akkor már 10–12 héten belül egyértelmű javulás mutatkozhat például a mentális egészség területén” – mondja Daisy Fancourt. Ez pedig valljuk be, reálisan megvalósítható, pláne, ha a barátokkal való kávézást vagy kocsmázást alkalomadtán egy közös galéria látogatásra cseréli az ember, esetleg együtt rajzolnak vagy vesznek részt egy workshopon. A heti egy óra mellett Fancourt napi 15–20 perc tudatos alkotást is, ha lehetne, kötelező jelleggel felírna a stressz kezelésére és a kreativitás fenntartására.
Azt ajánlja, gondoljunk úgy rá, mint a napi lépésszámra: legyen egy minimum cél, amit minden nap el szeretnél érni. A kulcsszó itt is a tudatosság lesz. Hiszen nap mint nap edzés vagy főzés közben hallgatunk zenét, azaz fogyasztjuk valamilyen formában a művészetet, de valójában csak háttérzajként használjuk. Fancourt kutatásai szerint sokkal gazdagabb idegrendszeri, élettani és pszichológiai hatást érünk el, ha teljes figyelmünket a művészetnek szenteljük.
Ebbe pedig az is belefér, ha munkába menet az ablakon kinézve éppen egy klippet játszunk le a fejünkben, miközben Heaven Street Seven Hol van az a krézi srác? című számát hallgatjuk. (már aki) A témában jártas kutató, Fancourt ezt kreatív ingázásnak nevezi, mindeközben saját bőrén is kitapasztalta, milyen hatásokkal jár ez az apró, de annál lényegesebb gyakorlat.
„Korábban a telefonomat görgettem, és híreket olvastam munkába menet és hazafelé is. Most munkába menet könyvet olvasok, hazafelé pedig zenét hallgatok. Úgy érzem, hogy ezzel szépen keretet adok a napomnak, és biztos lehetek benne, hogy valamilyen kreatív élmény minden nap ér.” – nyilatkozta korábban egy interjúban.
Fontos pont a változatosság
A művészetek fogyasztását akár úgy is elképzelhetjük, mint az étkezést, csak most nem a csirkemell-rizs kombinációját kellene újragondolnunk, hanem a művészethez való viszonyunkat. Gondoljunk csak bele: nem ennénk minden nap ugyanazt az ételt, és nem várnánk el, hogy minden szükséges tápanyaghoz hozzájussunk. Ugyanez igaz itt is. Az olvasás például kiváló az érzelmek és a stressz kezelésére, de mint passzív tevékenység, nem adja meg azt a sikerélményt, amelyet valaminek a megalkotása nyújt.
„A zene időbeli műfaj, és a táncon keresztül sikerül igazán belevonódnunk, úgy, ahogy a képzőművészet nézése közben ezt nem tudnánk tenni. Valaminek a létrehozása – például egy új recept elkészítése, rajzolás vagy kézműveskedés – olyan módon aktiválja a kreativitást és építi az önbecsülést, ahogy a pusztán befogadó tevékenységek nem” – hívja fel a figyelmünket a kutatás kapcsán a szakértő. Ezért fontos időnként új dolgokat kipróbálni. A különböző művészeti formák különböző „összetevőket” adnak.
Vagyis: legyünk nyitottak, ne féljünk felnőtt fejjel sem valamit először csinálni! Ha most agyagozol először, hát ez van! Varrótanfolyam kezdőknek vagy salsa, amire már tudjuk mióta szeretnél elmenni. Minél több újabb impulzus éri az agyad, annál hálásabb lesz.
Fancourt által idézett kutatások nagy része pedig a mindennapi kreativitás jelentőségére összpontosít. Amibe tartozik a kézműveskedés, a rajzolás, a kreatív írás és minden olyan tevékenység, amelyet otthon is végezhetünk. A határ ott húzódik, hogy egy tevékenység pusztán praktikus vagy valóban kreatív-e. Tésztát főzni vacsorára önmagában még nem művészet. De egy új étel megtervezése, annak átgondolása, hogyan nézzen ki és milyen ízű legyen – az már kreatív tevékenység. – Következtethetünk erre a kutatásból.
Ennek mintájára egy táskát átalakítani vagy új koktélokat keverni is hasonlóan ingereli az agyunkat. Így tehát csak rajtunk múlik, a fakanalat, egy szteppcipőt vagy ragasztót és csillámport ragadunk meg annak érdekében, hogy a kreativitást segítségül hívva tegyünk hosszú távú jólétünkért.
