Miért érezzük magunkat rosszul akkor is, amikor pihenni szeretnénk? A pszichológus válasza több mint elgondolkodtató

De miért érezhetjük magunkat rosszabbul egy jól sikerült nyaralás után, mint indulás előtt? Mi állhat a nyári lehangoltság és depresszió hátterében, és hogyan találhatjuk meg azt a fajta pihenést, amire valóban szükségünk van? A jelenségről, a jelekről és a lehetséges megoldásokról Mráz Katalin pszichológussal beszélgettünk.

Nem mindenki számára jelent automatikusan feltöltődést a nyár

A nyárhoz gyakran olyan kép társul, amely szerint ez az időszak kizárólag a gondtalanságról és az örömről szól. Emiatt sokan meglepődnek, amikor azt tapasztalják, hogy a szabadság vagy a jó idő ellenére sem érzik jobban magukat. Mráz Katalin pszichológus szerint ilyenkor könnyű azt hinni, hogy velünk van valami probléma, hiszen a környezetünk azt sugallja, hogy most kellene igazán boldognak lennünk.

„Sokan éppen nyáron lepődnek meg azon, hogy miközben körülöttük mindenki a pihenésről és a feltöltődésről beszél, ők egyáltalán nem érzik jobban magukat. Sőt, előfordulhat, hogy fáradtabbak, ingerlékenyebbek vagy lehangoltabbak, mint máskor. Ilyenkor könnyű arra gondolni, hogy valamit rosszul csinálunk, hiszen »most kellene jól éreznünk magunkat«.”

A szakember szerint a nyárhoz nagyon sok elvárás kapcsolódik. Ki kellene használni a jó időt, programokat kellene szervezni, utazni, társaságba járni, minőségi időt tölteni a családdal, és persze közben pihenni is. Ez önmagában is nyomást jelenthet, főleg akkor, ha valakinek nincs ideje, pénze, energiája vagy társasága mindehhez.

7 apró dolog, ami már ma boldogabbá tehet a pszichológus szerint

Ráadásul a nyár nem mindenki számára jelent valódi pihenést. „A kisgyermekes szülőknek sokszor több szervezéssel és kevesebb saját idővel jár, másoknak a munkahelyi helyettesítések, a szabadságok összehangolása vagy a fokozott anyagi terhek nehezítik meg ezt az időszakot. A megszokott napi rutin felborulása sem feltétlenül felszabadító: akinek a kiszámítható keretek biztonságot adnak, annak a struktúra hiánya inkább szorongást okozhat.”

A pszichológus szerint az is gyakori, hogy amikor valamelyest lelassulunk, jobban észrevesszük azokat az érzéseket, amelyeket év közben a feladatok és a rohanás háttérbe szorítottak. „A nyár tehát nem feltétlenül okozza a nehézséget, de láthatóbbá teheti azt, ami már korábban is jelen volt.”

Nyári lehangoltság vagy valódi depresszió?

Fontos különbséget tenni az átmeneti rosszabb hangulat és a komolyabb pszichés nehézség között. „A nyári lehangoltság tágabb fogalom: jelenthet átmeneti kedvetlenséget, ingerlékenységet, fáradtságot vagy fokozott szorongást, amelyet például a hőség, a rosszabb alvás, a felborult napirend vagy egy megterhelő élethelyzet is kiválthat.”

Ettől különbözik a nyári mintázatú szezonális depresszió, amely ritkább, mint az őszi-téli forma, de létező jelenség. A pszichológus szerint ilyenkor a depressziós tünetek rendszeresen a nyári hónapokban jelennek meg. Jellemző lehet a tartós lehangoltság mellett az alvászavar, változás az étvágyban, étvágytalanság vagy éppen szokatlan éhség, összevissza evés, a fogyás, a belső nyugtalanság és az ingerlékenység is.

„A rosszabb napok és egy komolyabb lelki nehézség között leginkább az időtartam, az intenzitás és a mindennapi működés változása alapján lehet különbséget tenni. Ha valaki néhány napig fáradtabb vagy kedvetlenebb, az önmagában még nem feltétlenül ad okot aggodalomra. Ha azonban az állapot két héten túl is fennmarad, szinte minden nap jelen van, csökken az érdeklődés a korábban örömet okozó dolgok iránt, romlik az alvás, a koncentráció vagy a munkavégzés, akkor már nem érdemes egyszerű nyári fáradtságként kezelni.”

A szakértő azt is kiemeli, hogy a depresszió nem mindenkinél látványos szomorúságként jelenik meg. Van, akinél inkább ingerlékenység, türelmetlenség, visszahúzódás, motiválatlanság vagy állandó belső feszültség formájában jelentkezik.

A férfi változókor nem mítosz, az andropauza a párod viselkedését is megváltoztathatja

A hőség, az alvás és a felborult rutin is hatással lehet a hangulatra

„Általában nem egyetlen ok áll a háttérben, hanem több kisebb tényező adódik össze. Az egyik ilyen maga a tartós hőség, amit sokszor hajlamosak vagyunk egyszerű kellemetlenségként kezelni, pedig a szervezetet és az idegrendszert is megterheli.”

A pszichológus hangsúlyozza: a nagy melegben a test folyamatosan azon dolgozik, hogy fenntartsa a megfelelő hőmérsékletet. Ettől fáradtabbak lehetünk, romolhat a koncentrációnk, és kevesebb türelmünk maradhat a hétköznapi feszültségekhez. Ha éjszaka sem hűl le a levegő, az alvás gyakran felszínesebbé és töredezettebbé válik. Már néhány rosszabb éjszaka után is nehezebb szabályozni az érzelmeinket, ezért könnyebben leszünk ingerlékenyek, szorongók vagy kedvetlenek.

„A hőség testi tünetei is megijeszthetnek valakit. A szapora szívverés, az izzadás, a gyengeség vagy a légszomj érzése hasonlíthat a szorongás testi jeleihez, ezért annál, aki erre eleve érzékenyebb, a meleg könnyen tovább fokozhatja a feszültséget.”

Pánikbetegség, szorongás, fóbia? Ezzel a fantasztikus módszerrel bármelyiket legyőzheted a szakember szerint

A felborult napirend és az összehasonlítás is ronthatja a közérzetet

„A megszokott napirend is felborulhat. Később fekszünk, rendszertelenebbül eszünk, kevesebbet mozgunk, vagy éppen túl sok programot próbálunk besűríteni a nyárba. Van, akit a lazább keretek felszabadítanak, más viszont éppen attól érzi bizonytalanabbnak magát, hogy eltűnnek a megszokott kapaszkodók.”

Ehhez társulhat az összehasonlítás. Ha valaki éppen magányos, anyagilag nehezebb helyzetben van, nem tud elutazni, vagy egyszerűen nincs jó lelkiállapotban, különösen rosszul eshet azt látni, hogy mások látszólag folyamatosan nyaralnak, programokra járnak és boldogok. „Ilyenkor nemcsak az lehet nehéz, hogy mi nem érezzük jól magunkat, hanem az is, hogy úgy tűnik, mindenki más igen.”

A közösségi média nyáron még erősebben keltheti a hiányérzetet

„Mindannyian tudjuk, hogy a közösségi médiában mások életének csak egy kiválogatott részét látjuk, mégis könnyű úgy nézni ezeket a képeket, mintha a teljes valóságot mutatnák.” A szakértő emlékeztet: egy jól sikerült nyaralós fotóból nem látszik, hogy előtte összeveszett-e a család, mennyire volt fárasztó az út, vagy hogy az illető egyébként jól érzi-e magát a saját életében. „Mi mégis hajlamosak vagyunk a saját hétköznapjainkat mások legjobb pillanataihoz hasonlítani, és ebből szinte mindig a saját életünk kerül ki rosszabbul.”

Nem a munka fáraszt el, hanem a lélek túlterheltsége, csak nem veszed észre

Ez különösen akkor tud erősen hatni, ha eleve fáradtabbak, magányosabbak vagy lehangoltabbak vagyunk. Ilyenkor könnyen az az érzés alakul ki bennünk, hogy mások jobban élnek, többet tapasztalnak, vagy ügyesebben használják ki a nyarat.

A FOMO, vagyis a kimaradástól való félelem a pszichológus szerint sokszor nem is arról szól, hogy valóban szeretnénk ott lenni minden programon. Inkább arról az érzésről, hogy az élet valahol máshol történik.

„Én ilyenkor nem feltétlenül azt javasolnám, hogy valaki teljesen törölje magát a közösségi médiából. Inkább azt figyelje meg, mi történik vele használat közben. Ha azt veszi észre, hogy húsz perc görgetés után rosszabb a kedve, nő benne a hiányérzet, vagy elégedetlenebb lesz a saját életével, akkor érdemes lehet csökkenteni az ott töltött időt, kikövetni néhány profilt, vagy tudatosan olyan időszakokat tartani, amikor nem nézi mások nyári beszámolóit.”

Innen derítheted ki, hogy a tested számára is eleget alszol-e

A feltöltődés nem attól valódi, hogy látványos

„Talán az egyik legfontosabb lépés, hogy ne abból induljunk ki, milyennek »kellene« lennie a nyarunknak. Nem mindenkit ugyanaz tölt fel. Van, aki utazni szeret, másnak egy nyugodt hétvége, kevesebb program vagy egyszerűen több alvás adna többet.

Sokszor nem is maga a program fáraszt el bennünket, hanem az, hogy közben folyamatosan figyeljük, elég tartalmas-e, elég különleges-e, elég jól használjuk-e ki a nyarat. Így a pihenésből is könnyen elvárás lesz.”

A pszichológus szerint hasznos lehet inkább azt megnézni, milyen típusú kimerültséget érzünk. Ha fizikailag vagyunk elfáradva, valószínűleg nem még több programra, hanem több alvásra és lassításra van szükségünk. Ha fejben vagyunk túlterheltek, az segíthet, ha néhány napig kevesebb döntést kell meghoznunk, és valóban le tudunk kapcsolódni a munkáról. Ha pedig inkább a magány nehéz, lehet, hogy nem egy nagy utazás hiányzik, hanem néhány valódi találkozás.

Úgy érzed, összeomlik az életed? A pszichológia szerint ez a legnagyobb áttörés jele

„A feltöltődés sokszor egyáltalán nem látványos. Lehet egy csendes délelőtt, egy séta, egy délutáni alvás, egy könyv vagy egy olyan nap, amelyről egyetlen fotó sem készül. Ettől még lehet pontosan az, amire szükségünk van.”

Mit tehetünk, ha nyáron lelkileg nehezebb időszakot élünk meg?

„Amikor rosszabbul vagyunk, sokszor valamilyen nagy változást keresünk, pedig első lépésként gyakran az alapok rendezése segít a legtöbbet.” A szakértő szerint fontos lehet, hogy valamennyire megmaradjon a napi ritmus: nagyjából hasonló időben keljünk és feküdjünk le, rendszeresen együnk, igyunk eleget, és a hőséghez igazítva valamennyit mozogjunk is. Nem kell szigorú napirendre gondolni, de az idegrendszernek általában jót tesz, ha vannak biztos pontok a napban.

A nagy melegben a nehezebb feladatokat érdemes lehet reggelre vagy estére tenni, napközben pedig lehetőség szerint hűvösebb helyet keresni. „Ez nem egyszerűen kényelmi kérdés. Ha a szervezet kevésbé van kimerülve, az érzelmeinket is könnyebb szabályozni.”

Miért lett ennyire divatos újra feltalálni önmagunkat? És ez mit árul el a kultúránkról?

A pszichológus szerint sokat számíthat egy olyan napi tevékenység is, amely nem teljesítményről szól. Ez lehet olvasás, zenehallgatás, egy esti séta, kertészkedés vagy beszélgetés valakivel, aki mellett nem kell úgy tennünk, mintha minden rendben lenne.

A visszahúzódás rövid ideig jóleshet, de ha tartóssá válik, általában tovább rontja a hangulatot. „Nem kell nagy társasági programokat szervezni, de egy rövid találkozás, telefonbeszélgetés vagy közös séta segíthet abban, hogy ne maradjunk teljesen egyedül a nehéz érzésekkel. És az is fontos, hogy ne várjuk el magunktól, hogy csak azért jól legyünk, mert nyár van. Sokszor maga az a gondolat is tovább nehezíti a helyzetet, hogy »már rég jobban kellene éreznem magam«.”

Mikor érdemes szakember segítségét kérni?

A szakértő hangsúlyozza: nem kell megvárni, amíg valaki teljesen kimerül vagy már alig tud működni. „Ha a lehangoltság, a szorongás, az ingerlékenység vagy az ürességérzés több héten át fennáll, és egyre inkább befolyásolja a munkát, a kapcsolatokat vagy a mindennapi feladatokat, akkor már érdemes szakemberrel beszélni.”

A legnagyobb önismereti feladat nem az elengedés, hanem valami egészen más

Ugyanez igaz akkor is, ha valaki elveszíti az érdeklődését azok iránt a dolgok iránt, amelyeket korábban szeretett, tartósan rosszul alszik, egyre inkább elszigetelődik, vagy azt érzi, hogy hiába próbál változtatni, mindig ugyanabba az állapotba kerül vissza.

„Nem szükséges pontosan tudni, mi a baj, és diagnózis sem kell ahhoz, hogy segítséget kérjünk. Sokszor éppen egy pszichológussal való beszélgetés segít abban, hogy jobban átlássuk, mi terhel bennünket, és mi tarthatja fenn ezt az állapotot. Ha pedig erős reménytelenség, önsértéssel vagy öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok jelennek meg, akkor nem érdemes várni: ilyenkor mielőbbi szakmai segítségre van szükség” – mondja végezetül Mráz Katalin.