Ezért költünk sokszor olyan dolgokra, amiket valójában nem is akarunk

Egyszer élünk! - ismerős ez a mondat? Legyen szó egy közös nyaralásról, egy drágább születésnapi ajándékról vagy egy költséges hétvégi programról, gyakran nehezebb kimondani, hogy „most ezt nem szeretném kifizetni”, mint magát a kiadást vállalni. De vajon milyen pszichológiai okok állnak a nehézségek mögött?

Az utóbbi években egyre többen beszélnek nyíltan arról, hogy nem szeretnének társas megfelelésből vagy státuszszorongásból költekezni. Egyre elfogadottabbá válik az a gondolat is, hogy a pénzügyi határok ugyanolyan fontosak, mint az érzelmi vagy időbeli határaink. Szakértővel jártunk utána, mi játszódik le ilyenkor bennünk.

Miért érzünk társas nyomást a pénzügyi döntéseink során?

A pénzhez való viszonyunk sokkal mélyebbről ered, mint elsőre gondolnánk. Nemcsak a jelenlegi anyagi helyzetünk befolyásolja, hogyan döntünk egy-egy kiadásról, hanem azok a családi minták is, amelyeket gyerekkorunkban láttunk. „A pénzügyi kérdésekkel kapcsolatban is hordozzuk a transzgenerációs örökségeinket. Az, hogy mennyire vállaljuk fel nyíltan az anyagi helyzetünket – akár a barátaink előtt is –, nagyban összefügg azzal, milyen mintákat láttunk a családunkban” – mondja Hedvig Fiák-Petruska tanácsadó szakpszichológus.

A szakértő szerint sok családban a pénz tabutéma volt. Nem beszéltek róla nyíltan, akár azért, mert jobb anyagi helyzetben éltek és tartottak az irigységtől, akár azért, mert szerényebb körülmények között éltek, és szégyellték azt. Ennek következménye, hogy felnőttként is gyakran kényelmetlenül érezzük magunkat, amikor szóba kerülnek a pénzügyi lehetőségeink vagy korlátaink.

„A kliensekkel végzett munkám során azt tapasztalom, hogy a pénzről vagy a keresetről való beszélgetés még a baráti társaságokban is sokszor tabu. Emiatt sokan nehezen mondanak nemet egy közös nyaralásra, programra vagy akár egy drágább közös ajándékra, még akkor is, ha valójában nem szeretnék vállalni a költségeket” – teszi hozzá.

Több tízezer forintot spórolhat a család nyaraláskor emiatt az egy dolog miatt

Amikor a megfelelés fontosabb lesz a saját igényeinknél

A háttérben sokszor nem pusztán az anyagi helyzet áll, hanem az önértékelés és a társas elfogadás kérdése is. Ha valaki azt tanulta meg gyerekként, hogy a beilleszkedés feltétele az alkalmazkodás, könnyen előfordulhat, hogy felnőttként is mások igényeit helyezi előtérbe a saját határaival szemben. Ilyenkor egy visszautasított program nem egyszerűen egy program visszautasítása. Sokkal inkább attól való félelmet jelentheti, hogy a többiek majd kevésbé kedvelik, önzőnek tartják vagy kizárják a közösségből. Ehhez gyakran társul az is, hogy a saját anyagi helyzetünket a sikerességünkkel azonosítjuk.

A pénzügyi szégyen láthatatlan terhe

Sokan nem azért mondanak igent egy kiadásra, mert valóban szeretnének részt venni benne, hanem mert kellemetlennek érzik bevallani, hogy jelenleg nem fér bele. „A nehézség mögött sokszor hiányérzet húzódik meg. Előfordulhat, hogy valaki úgy érzi, ennyi idősen már többet kellett volna elérnie, többet kellene keresnie vagy nagyobb megtakarítással kellene rendelkeznie. Emiatt szégyelli felvállalni a valós helyzetét” – magyarázza a szakpszichológus.

A közösségi média sem könnyíti meg ezt. Nap mint nap olyan tartalmakkal találkozunk, amelyek azt sugallják, hogy az utazás, a folyamatos programok és a látványos fogyasztás a sikeres élet természetes részei. Így könnyű azt érezni, hogy ha valamiből kimaradunk, akkor valójában lemaradunk valamiről.

Hogyan kommunikálhatjuk egészségesen a pénzügyi határainkat?

A szakértő szerint az első lépés a saját pénzügyi működésünk megértése. „Fontos felismerni a pénzügyi transzgenerációs örökségünket, mert sok kérdésre és működésmódra választ adhat. Ha tudatosabban látjuk, milyen családi minták befolyásolják a döntéseinket, könnyebben tudunk változtatni rajtuk.” Ehhez hozzátartozik az is, hogy tisztában legyünk a saját céljainkkal és prioritásainkkal. Ha például lakásra gyűjtünk, vállalkozást építünk vagy biztonsági tartalékot szeretnénk képezni, sokkal könnyebb képviselni a döntéseinket mások előtt is.

A nemet mondás nem magyarázkodás

Az asszertív kommunikáció egyik alapja, hogy nem kell hosszasan mentegetőznünk a döntéseink miatt.

Elég lehet néhány egyszerű mondat:

• „Köszönöm, hogy gondoltatok rám, de most nem szeretnék erre költeni.”
• „Most más pénzügyi céljaim vannak, ezért kihagyom.”
• „Jól hangzik, de jelenleg ez nem fér bele a keretembe.”