Magyar kutatás alapján jöttek rá, hogyan előzhető meg a rákos megbetegedés
A Semmelweis Egyetem új tanulmánya összefüggést talált a különböző táplálkozási szokások és a rákbetegségek kialakulása és terjedése között. Azt eddig is tudtuk, hogy vannak egészséges ételek, és vannak olyanok, melyek fogyasztása nem tesz jót a szervezetednek. Egy új kutatás azonban ennél sokkal jobban árnyalja a képet.
Ezeket láttad már?
Nem csak az a kérdés, mit fogyaszt az ember, hanem az eredmények szerint az is, milyen gyakran eszik. Népszerű diéták, például a ketogén étrend vagy az időszakos böjt és a velük járó kalória- és tápanyag-korlátozás, illetve a behatárolt étkezési időtartam gátolhatja a daganatok növekedését és terjedését - véli a tanulmány. Az állatkísérletek ígéretesek, de pontos ajánlások megfogalmazásához további klinikai kísérletekre van szükség.
Az vagy, amit megeszel?
A Semmelweis Egyetem kutatói népszerű diéták, közöttük a ketogén étrend, a csökkentett kalória bevitel, az időszakos böjt és a daganatos megbetegedések közötti kapcsolatot összegezték az egyik legnevesebb szakmai folyóiratban. – mondja dr. Menyhart Otília, a Semmelweis Egyetem Bioinformatikai Tanszékének adjunktusa, a tanulmány első szerzője.
A tanulmány fő üzenete, hogy ha valaki az egészségét támogatná, csökkentse le a napi kalóriabevitelét 25-30 százalékkal
– mondja dr. Menyhart Otília. „Ez ugyanis nemcsak keringési és anyagcsere betegségek előfordulását, hanem a szervezetben lévő gyulladást, s így a rák kialakulásának kockázatát is lecsökkenti, egyes állatkísérletek alapján akár 50 százalékkal.”
Hogyan működik ez a sejtek szintjén?
A válaszhoz érdemes megérteni, hogy a sejtek energiaigénye hogyan változik a daganatos megbetegedésekkel. „Ami közös, az a tumorsejtek óriási energiaigénye, ami akár többszöröse lehet a normál sejtekének.
Daganat-típustól függően a tumoros sejtek a szükséges energiát több forrásból is nyerhetik, mint például glükózból (pld. vastagbél-, méhnyak- és több emlődaganat esetében), fruktózból (pld. prosztatarák), zsírokból és aminosavakból (például a nem kissejtes tüdőrák, hasnyálmirigyrák, és különféle agydaganatok esetén a glutamin egy fontos energiaforrás).
Ezekből a tápanyagokból a sejtek számos építőelemet hoznak létre, mellyel gyors ütemű növekedésüket és szaporodásukat is biztosítják. „Amikor megvonjuk a szervezettől a szénhidrátokat, az az elraktározott zsírokat kezdi el bontani. Az éhezés során az első 36 órában a máj/izmok glikogénraktárai kiürülnek, ezt követően kezdődik meg a zsírokból a ketontestek képződése. Az egészséges sejtek a szervezetben keringő ketonokat remekül hasznosítják alternatív energiaforrásként, ám a tumorsejtek ezen képessége redukált” – magyarázza dr. Menyhart Otília.
Böjt az egészségért
A böjt hatására az egészséges sejtek osztódása lelassul, és javító/regeneráló fázisba kerülnek, mely megvédi őket a káros külső hatásoktól, mint a kemoterápia vagy a sugárzás.
Felgyorsult növekedésük miatt az egészséges sejtekkel ellentétben nem kerülnek regeneráló/javító fázisba, és kalória-deficit esetén sokkal kiszolgáltatottabbak a DNS-károsításán alapuló kemoterápiás kezeléseknek – számolt be az adjunktus, hozzátéve, hogy ezt a kemoterápia során is alkalmazzák.
Nem mindegy, milyen rák és milyen
A laboratóriumi és állatkísérletek többsége megerősíti a ketogén diéta kedvező hatását: egy 2017-es áttekintés állatkísérletek 72 százaléknál számolt be tumorellenes hatásról.
Ez az étrend még az egészséges szervezet számára is megterhelő, több kellemetlen mellékhatással jár (például kimerültség, székrekedés). A betegeknél pedig fennáll a vitaminhiány és a cachexia, az izomtömegvesztés veszélye, mely világszinten a daganatos halálozások harmadáért felel.
Az időszakos böjt kedvező hatása
Ezért a kutatások további, az összkalória-bevitelt fenntarthatóbb formában korlátozó, rugalmasabb étrenddel kísérleteznek. Ilyenek például az időszakos böjtölés (IF), mely során eltérő hosszúságú böjt és étkezési szakaszok váltják egymást, a nap során az étkezés idejét korlátozó diéta, vagy a böjtöt imitáló étrend (Fasting Mimicking Diet).
Az eredmények itt is ígéretesek: egy böjtöt és táplálást váltakozó napokon alkalmazó állatkísérlet során az egerek élettartama átlagosan 12-27 százalékkal nőtt, a rosszindulatú elváltozások pedig később alakultak ki. Egy több mint kétezer nőt tíz éven át vizsgáló kutatás szerint csökkent az emlődaganatok előfordulása, amennyiben az éjszakai böjtölés meghaladta a 13 órát.
