Katalin hercegné betegsége ijesztő globális trendhez igazodik
Március végén, videóüzenetben jelentette be Katalin hercegné, hogy az év elejei, hasi műtétje után a szervezetében rákos sejteket találtak, ezért megelőző kemoterápiás kezelésen vesz részt. Azt továbbra sem lehet tudni, milyen típusú rákkal néz szembe, milyen stádiumban van, illetve a prognózisról sem esett szó, de azt tudjuk, hogy a 42 éves hercegné nincs egyedül a diagnózisával, világszerte egyre több ötven év alatti embernél diagnosztizálnak rákot.
Ezeket láttad már?
Korábban a rákkal kapcsolatban az orvostudomány azt mondta, hogy jellemzően 50-60-as vagy még idősebb korosztályt érinti, azonban az elmúlt évtizedben kutatások azt bizonyítják, hogy bizonyos rákos megbetegedések gyakrabban fordulnak elő az 50 év alatti korosztálynál. De miért alakult ez így, és mit lehet tenni?
Egyre több a fiatal beteg
A BMJ Oncology egy neves tudományos folyóirat, amelyben 2023-ban megjelent egy tanulmány a különböző rákos megbetegedések előfordulásáról. Ez már megkongatta az első vészharangokat, ugyanis azt lehetett látni, hogy
1990 és 2019 között közel 80 százalékkal nőtt 29 különböző rákfajta korai megjelenése.
A JAMA Network Openben, ami szintén elismert tudományos folyóirat, ugyanebben az évben megjelent tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy az 50 év alattiak körében a rákbetegségek széles körének előfordulása 2010 és 2019 között megnőtt az amerikai felnőttek, különösen a nők körében.
Ijesztő az emelkedés
A növekedés nagy része a vastag- és végbélráknak tulajdonítható. 1990-ben a 14-49 éves korosztályban százezer emberre vetítve 3,5 ilyen elváltozás jutott, 2019-re ez a szám 5,7-re emelkedett. Az ötven év alattiaknál még mindig az emlő-, méhnyak- és bőrrák a legvalószínűbb rákos megbetegedés, de a vastag- és végbélrák is ijesztően gyakori, ahogyan a hólyag-, vese-, petefészek-, hasnyálmirigy-, prosztata-, pajzsmirigy- és méhrák is lényegesen gyakoribbá vált a vizsgált három évtizedben.
Nehéz megmondani mi okozza
Korábban az volt az általános vélekedés, hogy az emésztőszerveket érintő rákos elváltozások kockázati tényezői közé sorolhatóak az egészségtelen táplálkozás, kevés mozgás vagy az elhízottság, a sok feldolgozott, magas zsírtartalmú étel, cukros italok és a rostszegény étrend, vagy éppen a magas alkoholfogyasztás.
De az orvosok beszámolói szerint egyre több az egészséges életmódot követő, fitt életet élő beteg, vagyis a rák kialakulásának kockázata jóval összetettebb folyamat annál, minthogy valaki miket eszik, hány kiló, és statisztikailag sem igazolja önmagában a számok növekedését szimplán az életmód vagy a súly.
A környezet is fontos
Persze a kutatók nem azt mondják, hogy semmit nem ér az egészséges életmód, és a kiegyensúlyozott táplálkozás, sőt, továbbra is kiemelten fontos, hogyan élünk, de egyre több jel mutat arra, hogy nem dőlhetünk nyugodtan hátra annak tudatában, hogy mindent megtettünk az egészségünkért.
Egy új-zélandi kutatócsoport arra a következtetése jutott, hogy a fiatal felnőttek rákos megbetegedésének növekedése egybevág azzal az idővonallal, hogy a mikroműanyagok hogyan jelennek meg egyre több helyen. Kutatások szerint a sejtes és rágcsálómodellek azt sugallják, hogy a mikroműanyagok elősegíthetik a daganat növekedését.
Bár azt nagyon fontos kiemelni, hogy ezt embereken nem igazolták egyelőre, és további kutatásra van szükség, de az elképzelés az, hogy ezek az anyagok olyan vegyületeket tartalmaznak, amelyek megzavarhatják a hormonokat, és kockázatot jelenthetnek egészségünkre. Erre vonatkozó eredmények azonban még nem állnak rendelkezésre, ezért nem is állítható egyértelműen, hogy a mikroműanyagok a hibásak, ugyanakkor nem kell kutatónak lenni ahhoz, hogy belássuk, hogy valóban nem jó az a tendencia, hogy gyakorlatilag már levegőt sem tudunk venni anélkül, hogy ne kerülne mikroműanyag a szervezetünkbe, és a véráramba.
Más kutatók a mikrobiom fontosságát emelik ki. Szintén további kutatásokat és vizsgálatokat igényel az az elmélete a kutatóknak, miszerint a mikrobiomban beálló változások, amelyeket új étrend vagy akár antibiotikumok is okozhatnak, olyan gyulladásokat okozhatnak a bélrendszerben, amelyek összefüggésbe hozhatóak bizonyos betegségek és ráktípusok fokozott kockáztával.
Az elmélet igazolásával az a baj, hogy a mikrobium-egyensúlyra rengeteg tényező hat az ember élete során, az alapos vizsgálathoz pedig olyanokra kellene visszaemlékeznie az embereknek, hogy miket ettek gyerekkorukban. Én arra nem emlékszem, pontosan mit ettem reggelire
- foglalja össze a Nature magazinnak Christopher Lieu, a Colorado Egyetem onkológusa, miért nehéz igazolni vagy megcáfolni az elméletet.
Változásra van szükség
Az is egyértelműen kiderül a kutatásokból, hogy a szűrések jelentősége hatalmas, hiszen korábban diagnosztizált elváltozásokkal nagyobb a gyógyulás esélye. Ugyanakkor egyre több kutatás jegyzi meg, hogy a társadalmi egyenlőtlenség kihat a halálozási arányra is. Azok, akik nem jutnak egészségügyi ellátáshoz, nehezebben jutnak korai diagnózioshoz, illetve a kutatások kitérnek arra is, hogy mások a túlélési esélyei például az Egyesült Államokban a különböző kisebbségeknek is.
További problémát jelent, hogy sok helyen továbbra is a korábbi szűrési protokoll van érvényben, pedig a szakemberek szerint itt lenne az ideje, hogy frissítsenek az ajánlásokon és a szűrési programokat a jóval fiatalabb korosztályokra is kiterjeszék.
Mit lehet tenni?
A világ minden tájáról származó statisztikák ma már egyértelműek: az 50 év alatti felnőttek körében több mint egy tucat rákos megbetegedések aránya növekszik. Ez az emelkedés országonként és rákról rákra változik, de a globális adatokon alapuló modellek azt jósolják, hogy a korai rákos megbetegedések száma körülbelül 30 százalékkal növekszik majd 2019 és 2030 között. Az Egyesült Államokban a vastagbélrák vezető halálos daganatos megbetegedés az 50 év alatt, a nőknél pedig ez a második.
A korai szűrésen és a tudatosságon, valamint a hatékonyabb kezeléseken túl a tudományon van a sor, hogy lássák az összefüggéseket. Ez azonban nem olyan egyszerű, hiszen nem áll rendelkezésre elég adat. Ahhoz, hogy az okokat megértsük, jóval átfogóbb kutatások kellenek. Azt tudjuk például, hogy a rákkeltő anyagok, mint például az azbeszt, évtizedekkel később is okozhat rákot, de azt nem, hogy mennyi ideig.
Az ideális vizsgálat több ezer várandós anyát vonna be több országban, adatokat és vér-, nyál- és vizeletmintákat gyűjtene, majd évtizedeken át nyomon követné őket, és a gyermekeiket, valamit az apákat is. Mások az adatok a különböző országokban, más gazdasági helyzetben élőknél, így amit lehet tenni jelenleg, az egyrészt a tudatosítás, és a folyamatos szűrés, másrészt a megfelelő adatbázis létrehozása, hogy az összefüggéseket látni lehessen.
