„Semmi bajom” - sok szülő hallja ezt a mondatot nap mint nap, miközben pontosan érzi, hogy valami mégsem stimmel. A gyerek egyre ingerlékenyebb, fáradtabb, visszahúzódóbb, vagy éppen görcsösen próbál minden területen megfelelni. A kamaszkor persze mindig is a változásokról szólt, csakhogy a szakértők szerint a mai fiatalokra olyan mennyiségű inger és nyomás nehezedik, amellyel az idegrendszerük nehezen tud lépést tartani.
Ezeket láttad már?
De honnan tudhatjuk, hogy egy tinédzser egyszerűen csak rosszabb passzban van, vagy már a szorongás jeleit mutatja? És ami még fontosabb, mit tehetünk azért, hogy megelőzzük a szorongásból következő súlyos problémákat? Ezekről beszélgettünk Szabó Évi légzésterapeutával, a szorongáscsökkentés szakértőjével.
A szorongásról hajlamosak vagyunk úgy beszélni, mint egy lelki problémáról, pedig a test gyakran jóval hamarabb jelzi, hogy valami nincs rendben. Szabó Évi szerint a fiatalok esetében különösen gyakori, hogy nem tudják megfogalmazni, mi zajlik bennük, csak azt érzik, hogy folyamatosan feszültek. „Légzésterapeutaként azt látom, hogy a szorongás gyakran a testben jelenik meg először. Gondolok itt arra, hogy felületesebb lesz a légzés, erősödik az izomfeszülés, a fejfájás, a mellkasi feszülés, a hastáji problémák vagy alvási nehézségek jelennek meg” – mondja a szakértő, majd hozzáteszi, sok fiatal nem is tudja azt mondani, hogy szorong, inkább állandó kimerültséget, ingerlékenységet vagy fokozott teljesítménykényszert él meg.
Jogos a kérdés: mégis mit tehetünk ilyenkor?
Mi okozza a szorongást?
A helyzetet tovább nehezíti, hogy a mai kamaszok olyan világban nőnek fel, amely folyamatos készenléti állapotot követel tőlük. „Az emberi idegrendszer az őskor óta alig változott, miközben a technológiai környezet gyökeresen átalakult. A fiatalok ma szinte állandó ingeráradatban élnek, amellyel az idegrendszerük egyszerűen nem tud lépést tartani.”
A GLAMOUR BOOK legújabb száma annak jár utána, hogyan találhatnak stabil kapaszkodót a mai tinédzserek a rájuk nehezedő elvárások hálójában, és miként vértezhetik fel magukat olyan gyakorlatias megküzdési stratégiákkal, amelyek a felnőtté válás rögös útján is magabiztossá teszik őket. Szerezd be a napot!
Érthető, hogy sokan a közösségi médiát teszik felelőssé a fiatalok mentális problémáiért, de a valóság ennél összetettebb. A közösségi média önmagában nem okoz szorongást, ugyanakkor jelentősen felerősítheti azokat a tényezőket, amelyek táptalajt adnak neki. „A közösségi média nem az egyetlen ok, de felerősíti az összehasonlítást, a megfelelési kényszert és az önértékelési problémákat” – magyarázza Szabó Évi, aki szerint emellett a jövő bizonytalanságától való félelem, az iskolai teljesítménykényszer, a stimulánsok, mint például a koffein, az energiaitalok vagy a drogok használata, valamint a személyes kapcsolatok háttérbe szorulása is növelheti a szorongás kialakulásának esélyét. De a család szerepe sem hagyható figyelmen kívül.
Miért lett ennyire divatos újra feltalálni önmagunkat? És ez mit árul el a kultúránkról?
„Fontos, hogy a gyerek olyan közegben éljen, ahol figyelnek rá, beszélgetnek vele, és érzelmi biztonságban érzi magát. Érdekes módon még a rendszeres étkezések, a megfelelő minőségű táplálkozás és a hidratálás is szerepet játszhatnak a lelki egyensúly fenntartásában.”
Tegyünk különbséget szorongás és hangulatingadozás között
A kamaszkor természetes velejárója a hangulatváltozás, ezért nem mindig könnyű észrevenni, amikor a háttérben már tartós szorongás húzódik meg. A különbség elsősorban az időtartamban és a mintázatban keresendő. „A szorongás nem egy-egy rossz napban mutatkozik meg, ez hónapokon vagy akár éveken át fennálló viselkedésminták láncolata” – mondja a szakértő. Ilyen lehet a visszahúzódás, a túlzott aggódás hétköznapi helyzetek miatt, a teljesítmény romlása, a kedvetlenség vagy a gyakori testi panaszok.
Szabó Évi szerint a légzés és a testtartás is sokat elárulhat a fiatal állapotáról. „A nyugodt ember légzése jellemzően orron keresztül történik, és elsősorban a rekeszizom dolgozik. A tartósan felszínes, kapkodó légzés, a szájlégzés vagy a gyakori sóhajtozás mind arra utalhatnak, hogy az idegrendszer túlstimulált állapotban van.” Bár a szorongás összetett jelenség, léteznek olyan egyszerű technikák, amelyek segíthetnek visszatalálni a nyugalomhoz. Jó tudni, hogy az egyik leghatékonyabb és legkönnyebben alkalmazható eszköz maga a légzés.
„A légzés egy alapvető életfunkciónk, amely mindig rendelkezésre áll. Segíthet kilépni a stresszreakcióból és visszatalálni a jelen pillanatba” – mondja a légzésterapueta, aki olyan egyszerű gyakorlatokat ajánl, mint az 1:2 légzés, amikor a belégzés idejének kétszereséig tart a kilégzés, vagy a 4-7-8 technika. Ezek néhány perc alatt is képesek aktiválni a paraszimpatikus idegrendszert, amely a szervezet nyugalmi állapotáért felel. Persze nem csak a légzőgyakorlatok segíthetnek. A rendszeres mozgás, a megfelelő alvás, a minőségi emberi kapcsolatok és a tartalmas beszélgetések ugyancsak fontos védőfaktorok.
A cél nem az, hogy elkerüljük a problémákat, helyette sokkal hangsúlyosabb, hogy megtanuljuk kezelni őket.
Milyen felnőtté válhat a szorongó kamasz?
Talán ez az a kérdés, amely a legtöbb szülőt foglalkoztatja. Mi történik akkor, ha egy fiatal hosszú éveken át segítség nélkül marad? „Ha a szorongás tartósan fennáll, a szervezet hozzászokik a folyamatos készenléti állapothoz. Ez kimeríti az energiatartalékokat, állandó fáradtsághoz, kimerültséghez és akár betegségekhez is vezethet” – figyelmeztet a szakértő.
Túlpörgött az idegrendszered? Pillanatok alatt megnyugtathatod magad a szakember módszereivel
A hosszú ideig fennálló stressz mind a testre, mind az életminőségre hatással van. Így nehezebbé válhat a jelen pillanat megélése, romolhat az alvás minősége, felborulhat a légzésmintázat és az energiaszint. Mindez oda vezethet, hogy a szorongó kamaszból szorongó felnőtt válik. A jó hír az, hogy a szorongás megfelelő eszközökkel, önismereti munkával, támogatással vagy akár légzésterápiával jól kezelhető. Nem határozza meg véglegesen az ember életét.
A család a legerősebb védőháló
A szakértő szerint a megelőzés legfontosabb terepe továbbra is az otthon, az a közeg, ahol a fiatal biztonságban érzi magát, és tudja, hogy a nehéz érzéseivel sincs egyedül. „A legfontosabb védőháló a család, amely elfogad, szeret és érzelmi biztonságot nyújt. A fiatalnak tudnia kell, hogy a problémáiról mindig beszélhet, és segítséget kap. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a közös étkezések, kirándulások, beszélgetések vagy akár egy koncertélmény sokkal többet jelenthetnek, mint elsőre gondolnánk. Ahogy a szülői példamutatás is.
A gyerekek ugyanis nemcsak azt figyelik, mit mondunk a stresszről, de azt is, hogyan kezeljük a saját feszültségeinket.
A mai világban valószínűleg nem tudjuk teljesen megóvni a fiatalokat a szorongástól. De megtaníthatjuk őket arra, hogy felismerjék az érzéseiket, merjenek segítséget kérni, és legyenek eszközeik a nehéz helyzetek kezelésére.
