Közeleg az iskolakezdés, így úszhatjátok meg, hogy otthon a lecke körül forogjon minden

Minden szülő szeretné, ha gyermeke magabiztosan venné az iskolai akadályokat, miközben otthon nem a lecke körül forogna minden délután. De vajon mikor van szükség plusz segítségre, és hogyan lehet úgy támogatni a gyereket, hogy közben önállóbbá váljon?

Gödön speciális, privát tanulószoba segíti a gyermekeket délutánonként az iskolai órákra való felkészülésben. A tanulószoba két szakemberével, Mráz Borbála gimnáziumi nyelvszakos gyakorlótanárral és Fenyő Ritával, az Alfa Tanulóklub szakmai vezetőjével beszélgettünk.

Hogyan jött a tanulószoba ötlete?

Fenyő Rita: Dunakeszin dolgoztam egy általános iskolában, ahol egy ötödikes osztályt indítottam osztályfőnökként. Már az első hónapokban kiderült, hogy a gyerekeknek komoly gondjaik vannak a tanulással. Szerettem volna tudni, mi áll ennek a hátterében, ezért délutánonként bent maradtam velük, hogy együtt készüljünk a következő napra. Az egész osztály jött, az eredményeik pedig egyre jobbak lettek. A férjem ötlete volt, hogy ebből vállalkozást indítsak. Felmondtam az iskolában, és 2020 januárjában megnyitottam Gödön az Alfa Tanulóklubot.

Mi volt a tanulószoba célja?

F. R.: A cél az volt, hogy megtanítsuk a gyerekeket tanulni és ezáltal minőségi időt adjunk a szülőknek. Amikor ők hazaérnek a munkából, ne az iskolai feladatokkal kelljen foglalkozniuk. Az elmúlt hat évben mindenféle iskolából érkeztek hozzánk tanulók. Tudjuk, mit vár az iskola, és azt is, hogy mire van szükségük a gyerekeknek.

Melyek a legkritikusabb időszakok a gyermekek életében?

F. R.: Az alsó és felső tagozat közötti váltás, valamint az általános iskola és a középiskola közötti átmenet a legnehezebb. Alsó tagozatban még megvan a gyerekekben a természetes kíváncsiság, felsőben azonban sokszor kiábrándultak lesznek, és elveszítik a motivációt. Senki nem készíti fel őket az elvárásokban bekövetkező hirtelen ugrásra. Rengeteg pszichés és fizikai változás éri őket a tanuláson túl. A pedagógusok sokszor támadásnak érzékelnek bennünket, pedig nem a módszertanukat kérdőjelezzük meg — csak szeretnénk, ha a gyerekeket más szemszögből is látnák.

Magolás helyett élményalapú oktatás: ez lehet a tudásátadás jövője

Mit tapasztalnak: mely területeken szorulnak leginkább támogatásra a diákok, amikor először kerülnek be a középiskolába?

Mráz Borbála: Én azt látom, hogy általános iskola végére a diákok már elsajátítanak bizonyos készségeket, amelyekkel komplexebb feladatokat is meg tudnak oldani. A középiskola ezekre a készségekre épít. A lényeg az lenne, hogy ne csak az önálló tanulásra legyenek képesek, hanem a hétköznapi problémák kezelésében és a véleményformálásban is erősek legyenek.

Az idegen nyelvek gondolom kiemelt területnek számítanak, hiszen a középiskolások már elég nyitottak a világra ahhoz, hogy tisztában legyenek a nyelvtudás fontosságával.

M. B.: Igen. Azt látom, hogy az angol nyelv könnyebben megy nekik, hiszen egyrészt elég stabil alapszintű nyelvtudást hoznak magukkal az általános iskolából, másrészt pedig napi szinten kerülnek kapcsolatba ezzel a nyelvvel a közösségi médiának, valamint az online tartalmaknak köszönhetően, így többet foglalkozhatunk prezentációkkal vagy összetettebb szövegekkel. A szókincsbővítés és a nyelvtan inkább a második idegen nyelvnél marad fókuszban. Az első és második idegen nyelv tanulását külön kell kezelni, tanárként is másképp kell megközelíteni.

A tinédzserkor felfedező időszak. Sok gyerek az iskola mellett más tevékenységeket is talál.

F. R.: Igen, középiskolában már megfogalmazódik a diákokban, hogy pár éven belül dönteniük kell a jövőjükről. Azt látom, hogy sokan a „megúszásra” játszanak: az érettségi tárgyakra odafigyelnek, a szakmai tárgyakra — mint a pénzügy vagy az informatika — szintén, de a többire nem. Attól sem riadnak vissza, hogy otthagyják az iskolát, mert gyakran úgy érzik, hogy „letörik a szárnyaikat”.