Gombából, banánból és textilhulladékból készülnek a jövő ruhái

Ma már nem kétséges, hogy a divatipar az egyik legszennyezőbb iparág, emellett a folyamatos túltermelés és túlzott fogyasztás egyik legfőbb mozgatórugója. Jó hír azonban, hogy a hatóságok, a vállalatok és a fogyasztók is egyre inkább felismerik ennek a rendszernek a fenntarthatatlanságát, és egyre nagyobb az igény a környezettudatos alternatívákra. Erre válaszul sorra jelennek meg olyan innovatív startupok a nemzetközi piacon, amelyek a körforgásos gazdaság elveit ültetik át a divatiparba.

Az Európai Parlament jelentése szerint a ruházat- és lábbeligyártás a globális üvegházhatású gáz-kibocsátás mintegy tíz százalékáért felelős – ez több, mint a világ teljes légi és tengeri közlekedésének kibocsátása együttvéve. Emellett évente több millió tonna ruházati hulladék kerül hulladéklerakókba vagy égetőkbe. De miért vásárolunk ennyit? Az agresszív marketing, a villámgyorsan változó trendek és az alacsony árak miatt könnyen az impulzusvásárlás csapdájába esünk. Az így beszerzett ruhák jelentős részét azonban csak rövid ideig hordjuk, mielőtt a szemétben végzik – ez pedig óriási terhet ró a környezetre.

Újra és újra

A körforgásos gazdaság olyan modell, amely minimalizálja a hulladéktermelést, miközben a lehető leghatékonyabban használja fel az erőforrásokat. A divatiparban ez azt jelenti, hogy egy ruhadarab élete nem ér véget akkor, amikor már nem hordjuk. Az anyagokat újrahasznosítják, a termékeket hosszú élettartamra tervezik, könnyen javíthatók, az alapanyagokat pedig folyamatosan visszaforgatják a gazdaságba, csökkentve az új nyersanyagok iránti igényt.

Az elmúlt években számos olyan startup jött létre, amely a körkörös divat elveit követi. Az amerikai Recircled például a használt ruhákat és cipőket alapanyagaikra bontja, majd ezeket új termékek előállításához kínálja más vállalatoknak. A német Kleiderly elhasznált textilekből műanyagot készít, amelyből például napszemüvegek születnek, míg a francia Fairbrics ipari szén-dioxid felhasználásával állít elő poliésztert. A svéd Renewcell egy forradalmi alapanyagot, a Circulose®-t fejlesztette ki, amely elhasznált farmerekből és textilipari hulladékból készül.

A gyártás során eltávolítják a gombokat és cipzárakat, a szövetet pépesítik, majd új cellulózszálakat hoznak létre belőle. A vállalat olyan márkákkal működik együtt, mint a Levi's vagy a H&M. A finn Infinited Fiber által létrehozott Infinna™ cellulózalapú szál, amely fenntartható alternatívája lehet a pamutnak. A brit Worn Again Technologies pedig kémiai eljárással alakítja át a régi textíliákat és műanyagokat új szálakká. A projektet több nagy divatmárka is támogatja.

Lassan kiderül, jó ötlet volt-e a polgárpukkasztó divattervezőt a Gucci élére rakni

A természet ereje

A holland MycoTEX gombagyökérből készít biológiailag lebomló ruházati alapanyagot, amely egyszerre tartós és esztétikus. A fenntartható textilfestés terén kiemelkedik a brit Colorifix, amely biológiai folyamatokkal állít elő természetes festékeket, valamint a holland Dyecoo, amely víz és vegyszerek használata nélkül fest textíliákat. A finn Spinnova faipari hulladékból készít textilszálakat vegyszerek nélkül, közel 99 százalékkal kevesebb víz felhasználásával. Az így előállított anyagok teljesen lebomlanak, mikroműanyag-mentesek, a vállalat pedig bőralternatívák fejlesztésén is dolgozik.

A Bananatex a világ első olyan tartós technikai szövete, amely kizárólag banánnövényből készül. Az alapanyagot a Fülöp-szigeteken termesztik vegyes mezőgazdasági rendszerben, peszticidek, műtrágya és öntözés nélkül. A brit Arda Biomaterials pedig a sörfőzés melléktermékeként keletkező árpaszemekből készít bőrhelyettesítő anyagot New Grain™ néven.

Szoftverek és mi

A körforgásos divat fejlődését egyre inkább digitális technológiák is támogatják. A portugál Smartex mesterséges intelligenciával figyeli a textilipari gyártást, és valós időben azonosítja a hibákat, így jelentősen csökkenti a felesleges hulladékot. A Dyerecycle olyan technológiát fejlesztett ki, amely képes szétválasztani a textilhulladék különböző összetevőit, így azok újra felhasználhatók. Eljárásuk 85 százalékkal kevesebb vegyi anyagot, 66 százalékkal kevesebb vizet és 75 százalékkal alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátást eredményez.