előfizetésem
Hírlevél
Szakértő mondja el, mire figyelj oda, ha az EU-n kívül folytatnád az életed
Elindulnál szerencsét próbálni, de nem tudod, hogyan állj neki a vízum procedúrának? Szakértővel beszélgettünk arról, hogy mire van szükség a mai világ bürokratikus útvesztőjében.
Magyarokkal a világ szinte minden táján találkozni. Mi is többször beszélgettünk olyan honfitársakkal, akik elhagyták az országot akár pár évre, akár örökre. Az utóbbi pár évben folyamatosan változtak a vízumkritériumok az angol nyelvű országokban, így ma már nem elég egy repülőjegy a költözéshez. Szakértővel beszélgettünk arról, hogy jó előre kell készülni, ha valaki az EU-n kívül szeretne letelepedni.
Folyamatos változások
A legtöbben már fiatal korban elindulnának, hogy egy idegen nyelv elsajátítása céljából minél több tudást szedjenek magukra. Teljesen más kritériumok vonatkoznak a diákokra, és mások a munkavállalókra. Minden eset más, és mindenkinek magának kell ellenőriznie, hogy az adott országban mely vízumkategória vonatkozik rá. A vízum egy olyan digitális vagy papíralapú jóváhagyás egy ország államától, amely jogos tartózkodást biztosít az adott országban. A vízumok azt hivatottak megkülönböztetni, hogy ki milyen céllal érkezik az adott országba, és mennyi ideig tartózkodhat ott.
„A legtöbben Kanada, az USA és Ausztrália iránt érdeklődnek. Sokan azért kapnak kedvet, mert ismerősök, barátok már letelepedtek ezekben az országokban, és egyszerűen ők is kedvet kaptak hozzá. Sajnos azonban a követelmények az elmúlt pár évben, - főleg a Covid után - rengeteget változtak, és sajnos a változások folyamatosak.” – kezdi Ambrus-Kötél Edina, a StudyTime Kft. vezetője.
Három éve élünk Spanyolországban, és már nem akarunk hazaköltözni
Kanada és Ausztrália sokáig kifejezetten nyitott bevándorlási politikával rendelkezett, ennek megfelelően viszonylag könnyű volt tartózkodási és letelepedési engedélyt szerezni. A hatalmas területekhez képest ugyanis kis létszámú, pár tízmilliós a lakosság. Mindkét ország elöregedő társadalommal rendelkezik, így kifejezetten szükségük van a fiatal bevándorló munkavállalókra.
„Ha nincs, aki termeljen, akkor a gazdaságuk le fog maradni. Ez a globális gazdasági verseny látszik kibontakozni az országok között. Ezek a kormányok felismerték, hogy szükségük van erre a nyitott bevándorláspolitikára. Ész nélkül viszont nem szabad elindulni. Nem tervezett stratégiával nem célszerű új életet kezdeni valahol.”
Jóváhagyott állásajánlat
Az Amerikai Egyesült Államokban azonban más a helyzet. A népesség 340 millió fölött van, és minden szektorban megvan a kialakult kiszolgáló piac. Ennek megfelelően nehezebb a munkavállalás külföldiként. Hasonló a helyzet Nagy-Britanniában, ahol a Brexit pont ezt hivatott megoldani: szűrni szeretnék a beérkező munkavállalókat.
„Ezek az országok másolják egymás rendszereit és sémáit. A logika mindenütt ugyanaz. Érdekütközések vannak: a szakszervezetek védik a helyi munkapozíciókat a külföldiek elől. Ha valaki be akar hozni az országba egy külföldi munkavállalót, akkor elvárják tőle a nyelvtudást, a szaktudást, valamint azt, hogy olyan pozíciót vállaljon, amire nem találnak helyi munkaerőt.”
Minden fogadócégnek, vagyis munkaadónak igényelnie kell egy kormányzati engedélyt, amely alapján behozhat új munkavállalót az országba. Hiába szeretne alkalmazni valakit, aki megfelel az állás kritériumainak, amíg nem kap engedélyt a pozícióra, addig nem alkalmazhatja a külföldi szakembert. A vízumigénylő folyamat ezt követően is több lépcsőből áll.
„Dolgoztunk már olyan magyar munkavállalóval, egy állatorvos hölggyel, aki sajnos hiába kapott meg Nagy-Britanniában egy állást, a cég nem kapta meg az engedélyt, hogy alkalmazhassa őt, így a hölgy nem tudott kimenni dolgozni. De dolgoztunk már fiatal magyar művésszel is, akinek egy amerikai cég, mint munkaadó, kifizette a 8–10 ezer dolláros ügyvédi költséget, és mi abban tudtunk segíteni, hogy összekészítettük a munkavállaló dokumentumokat, és felkészítettük őt az interjúra.”
Külföldön élő magyarokat kérdeztünk: vajon hazajönnének a kormányváltás után?
Két kritérium: nyelvtudás és anyagi háttér
Edina szerint amikor egy fiatal elhagyja az országot, akár már az alapdiploma megszerzése céljából, nagy a kockázata, hogy nem fog hazatérni. Úgy látja, hogy a magasabb fizetések és a minőségi életszínvonal igenis kedvezőbb lehet. Az első lépcsőfok egy hosszabb külföldi tartózkodás esetén talán a nyelvtudás. „Tanulóvízumoknál az adott tanulmányi intézmény szabja meg azt a nyelvi szintet, amire nála szükség van. Az angol egyetemeknél elvárt a nyelvtudás, és azokat a nemzetközi nyelvvizsgákat fogadják el, mint az IELTS, a TOEFL vagy a Cambridge. Ez a top három.”
Az Amerikai Egyesült Államokban államonként is eltérhetnek a bevándorlási szabályzatok, a vízumok azonban egységesek. A nyelvtudás mellett egy másik fontos kritérium, amely szinte minden vízumnál számít, az anyagi helyzet. Egyes országok egy turista státusznál is kérhetik a beutazótól a banki papírjait, hogy megbizonyosodhassanak róla: az illető megfelelő anyagi háttérrel érkezik országukba, és képes magáról gondoskodni ott-tartózkodása alatt.
„Megkerestek minket olyan magyar munkavállalók, akik amerikai cégeknél szerettek volna munkát vállalni. Ehhez nekünk fel kellett keresni egy amerikai ügyvédi irodát, amely ezt tudta intézni. Ennek borsos költsége van, mivel körülbelül 5–10 ezer dollárba kerül. Ugyanez a helyzet a tanuló vízumoknál is. Már egy tanuló vízumot is nemegyszer alá kell támasztani megfelelő anyagi háttérrel, amely akár 40–50 millió forintot is jelenthet.”
A Covid utáni világban az a trend látszik kibontakozni, hogy a gazdaság lüktetése alapján alakul a külföldiek szponzorálása is. Egyes időszakokban talán könnyebb a vízumok igénylése, máskor nehezebb. Az biztos, hogy eltérőek lehetnek a tapasztalatok, de a legbiztosabb, ha az ember készül egy ilyen méretű változásra, és legalább a nyelvet elkezdi időben tanulni.
