„A nők újítók, okosak, erősek és sok mindenre képesek" - 2026-ra még több nő kap helyet a vezetőségekben

Az Európai Parlament megszavazta, hogy arányosítja a női vezetők számát az Unióban: a döntés szerint 2026-ra 40-60 százalékban kell alkalmazni a vezetőségben nőket és férfiakat minden területen. Hogyan érint ez minket, magyar nőket? Miben befolyásolja a vállalati kultúrát és a piacot?

„A nők újítók, okosak, erősek és sok mindenre képesek" - 2026-ra még több nő kap helyet a vezetőségekben
Fotó: IMAXtree/Getty Images/Shutterstock/GLAMOUR

Mennyi nő tapasztalta meg élete során a nemi megkülönböztetést? Mennyien estek el egy munkától a nemük miatt? És mennyien váltak áldozattá? Többek között ezek a kérdések indították azt a tíz éven át tartó vitát, melynek eredményeként az Európai Unió új törvényt alkotott a nők és a munka kapcsán.

A Parlamentben nem ritkán hosszú évekig foglalkoznak a felterjesztett problémákkal, azonban általánosan néhány év alatt születik döntés, éppen ezért meglepő, hogy a nők foglalkoztatottságát érintő kérdések tíz évig mellékpályán sodródtak. Az Európai Bizottság legelőször 2012-ben terjesztett fel javaslatot ebben a témában, az Európai Parlament pedig 2013-ban tette közzé tárgyalási álláspontját, majd a Tanács csaknem egy évtizeden át blokkolta az egyeztetéseket. A foglalkoztatásért és a szociális ügyekért felelős tagállami minisztereknek végül 2022 márciusában sikerült közös álláspontot kialakítaniuk az irányelvjavaslatról.

A Parlament és a Tanács tárgyaló küldöttségei között júniusban jött létre a megállapodás. Mi állhat az elhúzódó ügy mögött? A világ eseményei gyakran előtérbe kerültek a kérdéssel szemben, majd a koronavírus járvány akadályozta a tovább haladást, ugyanakkor nem szabad elfelejtenünk, hogy a nőkkel szembeni megkülönböztetés is hátráltatta a kommunikációt. A munkahelyek jelentős része nem vagy csak fél információkat közöl a női munkavállalók helyzetéről. Azok a nők, akik saját bőrükön is megtapasztalták a kiselejtezést, nem jutottak szóhoz vagy féltek, hogy milyen következményekkel jár, ha nyíltan beszélnek az igazságtalan bánásmódról, legyen szó a kevesebb fizetésről, a szabadságokról vagy szexuális abúzusról. Ahhoz, hogy a női aktivisták kezdeményezése célba érjen, adatokra volt szükség.

Szomorú és beszédes tények

2021-ben az EU tőzsdén jegyzett legnagyobb vállalkozásainak vezetőtestületeiben mindössze 30,6 százalékos volt a nők aránya. Az egyes tagállamok között jelentős eltérések mutatkoznak (Franciaországban ez az arány 45,3, Cipruson 8,5 százalék). Magyarországon a nők aránya a legfrissebb adatok szerint 10,5 százalék. Még ha lassan is, de javul a nők aránya a vezetőtestületekben, 2022-ben az uniós tagországok legnagyobb jegyzett vállalkozásait vezető elnököknek vagy vezérigazgatóknak kevesebb mint 10 százaléka volt nő.

„Szeretek vezető lenni, de még jobban szeretem, hogy nőként lehetek az” ‒ interjú Misóka Laurával

Az eredmények magukért beszélnek, jól tudják ezt az ügyet előre mozdító szereplők, többek között Roberta Mestola, az Európai Parlament elnöke, aki maga is képviselte nő társait a novemberi sajtótájékoztatón, ahol a nyilvánosság előtt kihirdették a nemek közötti egyenlőséget támogató döntést. Mivel az elnökasszony is csatlakozott a jelentéstevőkhöz, az ügy még több képviselő- és vezető szerepben álló személyhez jutott el, vagyis a Roberta Mestola támogatása újabb fordulatot hozott. De az áttöréshez további képviselőkre volt szükség, aki a tények mentén küzdöttek a végeredményért.

Women on boards

Hogy kinek köszönhetjük reményteli jövőnket a munkaerőpiacon? Két határozott nőnek, akik saját pályájuk által személyesen is érintettek: Evelyn Regner, az Európai Parlament alelnöke és Lara Ianthe Wolters, az Európai Parlament képviselője. Mindketten társ-jelentéstevőként álltak a probléma mellett, markánsan képviselték az ügyet, és nem hagyták a feledés homályába veszni a tárgyalásokat. Eredmény: a nők lehetőségeinek növelése a karrierépítésben. Alelnök asszony elmondása szerint a döntés nagyobb biztonságot adhat a nőknek. „A beterjesztése után tíz évvel elfogadott irányelv fontos lépés a nemi egyenlőség felé. Végre tisztességes esélyt teremtünk a nőknek arra, hogy vállalatok élére állhassanak és javíthassanak a vállalatirányítás minőségén. A nők újítók, okosak, erősek és sok mindenre képesek. Felszámoljuk a csúcspozíciók megszerzésének útjában álló egyik fő akadályt: a férfiak informális hálózatait. Mostantól a kiválasztási folyamatban minden eddiginél hangsúlyosabb szerepet kap a hozzáértés és az átláthatóság.”

Kiket érint a döntés? Mindazokat, akik a tőzsdén jegyzett uniós nagyvállalatoknál dolgoznak, gondoljunk gazdasági, informatikai, kommunikációs, technológiai, élelmiszeripari, kereskedelmi és még számos más területre. Összegezve elmondható, hogy mindazok, akik ma egy multinacionális cégnél dolgoznak, nagyobb eséllyel kaphatnak vezető pozíciót a következő években, mint bármikor korábban (a 250 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató kis- és középvállalkozásokra nem vonatkoznak az irányelv). Az Európai Parlament határozatának célja, hogy 2026 júliusára a társaságok nem ügyvezető igazgatói vezető álláshelyeinek legalább 40 százalékát, illetve az összes vezetői poszt legalább 33 százalékát a vezetőtestületekben alulreprezentált nem képviselői töltsék be.

Ezzel egészen új korszak kezdődik a társadalomban, könnyen lehet, hogy csak most fordul át az a kocka, amiért feminista csoportok tüntetnek régóta. „Miközben az irányelv tíz évig a polcon porosodott, az igazgatótanácsok továbbra is elsősorban férfiklubként működtek. Amelyik országban viszont kötelező kvótákat vezettek be, ott jelentősen több nőt neveztek ki top pozíciókba. Ezzel a jogszabállyal a kvótákkal rendelkező országok többé nem a kivételek lesznek, hanem az egész Unióban a nemek egyensúlya válik a normává a jegyzett cégek igazgatótanácsaiban” – mondja Lara Ianthe Wolters képviselő.

Lara Wolters vitája
Fotó: Európai Parlament

Tetten érhető

Hogyan képzeljük el ezt a gyakorlatban? A tagállamoknak hatékony, arányos és elrettentő erejű szankciókat kell alkalmazniuk azokkal szemben, akik nem nyíltan és átláthatóan folytatják le a kinevezési eljárásokat. Ha a társaság nem teljesíti az irányelvben foglaltakat, egy bírói testület akár érvénytelenítheti is a vezetőtestületi kinevezéseket. Vagyis a tét komoly és a szankció alapot ad annak, hogy törvényes érveléssel képviselhessék önmagukat a munkaerőpiacon. Miután a Parlament és a Tanács hivatalosan is elfogadta a megállapodást, az irányelv húsz nappal az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követően hatályba fog lépni. A tagállamoknak két évük lesz a szabályok átültetésére. Éppen ezért az új szabályok szerint a kiválasztási eljárásnak átláthatónak kell lennie. Az érintett társaságoknak évente egyszer számot kell adniuk a nemzeti hatóságoknak vezetőtestületeik nemi összetételéről. Amennyiben nem sikerül teljesíteniük a feltételeket, nyilatkozniuk kell arról, hogy hogyan kívánják orvosolni a helyzetet. Ezeket az információkat webhelyükön is közzé kell tenniük, mégpedig könnyen hozzáférhető módon.

Evelyn Regner vitája
Fotó: Európai Parlament

Magyar képviselő nem szólalt fel a november 22-ei vita során, ugyanakkor az irányelv a hazai cégeket és munkavállalókat is érinti. Nem arról van szó, hogy a döntés hatására férfiak fogják elveszíteni a munkájuk, vagy hogy mindez akadályozza a nőket a gyereknevelésben, sokkal inkább arról, hogy a vezetőségekben véget érjen az aránytalanul magas férfi felosztás, illetve hogy a nőknek több lehetőségük legyen kiteljesedni számukra nehezebben elérhető területeken (például mérnöki pálya).

Hogyan változtatja meg a Z generáció a munkaerőpiacot?

Ezzel a cégek – amik, valljuk be, meghatározzák a mindennapjainkat – egyformán képesek lesznek nők és férfiak igényeinek a kielégítésére. Gondoljunk csak egy autóipari fejlesztésekre: valóban elég nő áll mögötte, a szolgáltatás valóban megfelel a nők valódi igényeinek? Hogy pontosan mit eredményez a döntés, még nehéz megjósolni, de kétségkívül jó reményt jelent a társadalomban, ami talán a jövőben fontolóra veszi a nemi selejtezést.

Olvass még többet a témában a GLAMOUR.hu-n:

Ez is érdekelhet

„Sosem voltunk az a fajta pár, akik olyanok, mint a nyulak” - Párok meséltek, milyen gyakran szeretkeznek

„Sosem voltunk az a fajta pár, akik olyanok, mint a nyulak” - Párok meséltek, milyen gyakran szeretkeznek

Tedd & Ne tedd

Katalin hercegné újrahasznosított kabátban kezdi új életét

Katalin hercegné újrahasznosított kabátban kezdi új életét

Monitor

Marilyn Monroe ritkán látott utolsó fotói

Marilyn Monroe ritkán látott utolsó fotói