Ez a mindennapi szokás szép csendben zsugoríthatja az agyadat
Az agyunk működése még ma is rengeteg kérdést vet fel a tudósok számára, annak ellenére, hogy világszerte folyamatosan kutatják. Egy tanulmány nemrég egy olyan mindennapi szokásra irányította a figyelmet, amely bár ártalmatlannak tűnhet, hosszú távon hatással lehet az agy egészségére.
Ezeket láttad már?
Mielőtt azonban esetleg megijednél, fontos tisztázni: az agy természetes módon zsugorodik az életkor előrehaladtával. Az öregedés velejárója, önmagában nem betegség – ám bizonyos tényezők felgyorsíthatják ezt a folyamatot. Mutatjuk, pontosan milyen fontos felfedezést tettek a közelmúltban a kutatók!
Az agy zsugorodása nem egyik napról a másikra történik
Az agyi atrófia, vagyis az idegsejtek fokozatos sorvadása általában már a 30-as, 40-es életévekben elkezdődik. Ez a biológiai öregedés része, amelynek mértéke egyénenként eltérő. Bizonyos állapotok – például a demencia, a stroke vagy a traumás agysérülés – azonban jelentősen felerősíthetik ezt a folyamatot. Egy nemrég megjelent kutatás szerint azonban egy sokkal hétköznapibb tényező is összefüggésbe hozható az agy gyorsabb öregedésével – hívja fel rá a figyelmet az UNILAD.
Középpontban az alvás minősége
A Kaliforniai Egyetem San Franciscó-i kampuszának (UCSF) 2024-es tanulmánya azt elemezte, hogyan hat az alvás minősége az agy szerkezetére. Az alvás minőségének agyra gyakorolt hatását vizsgálva a kutatók körülbelül 600 felnőttet kérdeztek meg arról, mennyire alszanak jól. A résztvevők öt évvel később újra megválaszolták ugyanazokat a kérdéseket, majd tíz év elteltével agyi képalkotó vizsgálatokon vettek részt.
A rossz alvás nyomot hagyhat az agyon
Az eredmények egyértelmű különbségeket mutattak a jól és rosszul alvók között. A kutatók az életkort, a nemet, az iskolázottságot, az egészségi állapotot és az életmódbeli tényezőket is figyelembe vették, mégis azt találták, hogy azoknak a résztvevőknek az agya mutatott nagyobb mértékű sorvadást, akik rosszul aludtak, szemben azokkal, akik jól. A különbségek az agy biológiai életkorában is megjelentek. A minta 70 százaléka számolt be minimális alvási problémáról, ehhez képest azoknál, akik mérsékelt alvási nehézségeket tapasztaltak, az agy átlagosan 1,6 évvel idősebbnek bizonyult, míg a legsúlyosabb alvásproblémákkal küzdők esetében ez az érték 2,6 év volt.
5 gyakori reggeli szokás, ami úgy teszi tönkre a következő éjszakádat, hogy nem is tudsz róla
Ok vagy következmény? A kutatók óvatosak
Bár az összefüggés egyértelmű, a szakemberek hangsúlyozzák, hogy az eredmények nem bizonyítják az ok-okozati kapcsolatot. Nem tudni biztosan, hogy a rossz alvás vezet-e az agy zsugorodásához, vagy éppen fordítva: az agyi változások okoznak alvászavarokat. Clémence Cavaillès, az UCSF Pszichiátriai és Viselkedéstudományi Tanszékének kutatója így fogalmazott: „Bár nem állíthatjuk, hogy a rossz alvás demenciát okoz, a korábbi kutatások már kimutatták az összefüggést.” Hozzátette azt is: „Még akkor is, ha a demencia kiváltó oka nem áll közvetlen kapcsolatban az alvással, elképzelhető, hogy a rossz alvás felgyorsítja vagy súlyosbítja a kognitív tüneteket.”
Ezért fontos már fiatalabb korban is odafigyelni az alvásra
A tanulmány vezető szerzője, Kristine Yaffe szerint az alvás minősége kiemelt figyelmet érdemel már fiatalabb életkorban is. Álláspontja szerint a jó alvás nem csupán a mindennapi regeneráció miatt fontos, hanem hosszú távon az agy egészségének megőrzésében is szerepet játszhat, és hozzájárulhat ahhoz, hogy a kognitív hanyatlás kockázata később és enyhébb formában jelentkezzen.
Bár az agy öregedése természetes folyamat, az alvás minősége kulcsfontosságú a folyamat ütemében. A pihentető alvás hozzájárulhat a szellemi frissességünk megőrzéséhez, és késleltetheti a kognitív hanyatlást. Fontos tehát, hogy már fiatalabb korban is odafigyeljünk az alvás minőségére, és ezzel támogassuk az agyunk hosszú távú egészségét.