Rosszul alszol és súlyproblémád is van? Ez állhat a háttérben

• Az alváshiány összefügghet az elhízás fokozott kockázatával.

Bár elsőre lehet szokatlanul hangzik, az alváshiány a testsúlyunkra is kihathat. Kutatók szerint nemcsak az energiaszintünket befolyásolhatja negatívan, ha nem alszunk eleget, hanem az elhízás esélyét is növelhetjük vele.

A testmozgás nem minden

Hosszú ideje mondogatják a szakértők, hogy a testsúlyunk főként a fizikai aktivitáshoz kapcsolódik és a rendszeres edzés a kulcsa az egészséges testsúly fenntartásának. Az elhízás tudományos megértésének fejlődésével azonban világossá vált, hogy a kapcsolat nem ennyire egyértelmű, ahogyan a fogyás sem csak annyin múlik, mennyi kalóriát viszünk be a szervezetünkbe. Kutatások rávilágítottak, hogy a jó alvás ugyanannyira fontos lehet a megfelelő testsúly elérésében, mint például a testmozgás.

Az alvás és a testsúly közötti kapcsolat bonyolult, de néhány tényező egyértelmű: „Az alváshiány az anyagcsere csökkenéséhez, az étvágy növekedéséhez és a fizikai aktivitás csökkenéséhez vezet” - mondta a Glamournak Terry Cralle, klinikai alvásoktató.

Bár sokan így is legyintenének rá, hiszen úgy gondolják, őket nem érinti a probléma, valójában az alváshiány nemcsak azokra vonatkozik, akik hajnali 2-kor bújnak ágyba és reggel 6-kor már kelnek is. A felnőttek nagy része nem teljesíti az ajánlott napi 7-9 óra alvást. Márpedig ez hosszú távon komoly alváshiányt jelent és kihathat egészségünkre, derékbőségünkre is.

5 dolog, amit alvásjavítóként ajánlanak, valójában azonban ronthatnak a helyzeten

Kevesebb kalóriát égetünk

Tanulmányok kimutatták, hogy azok az emberek, akik éjszakánként kevesebb mint hét órát alszanak, nagyobb valószínűséggel rendelkeznek magasabb testtömeg-indexszel (BMI) és nagyobb náluk az elhízás kockázata, mint azoknak, akik ajánlott mennyiséget alszanak. Más kutatások kimutatták azt is, hogy azoknál, akik éjszakánként kevesebb mint hat órát alszanak, nagyobb a kockázata a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának. Fontos tudni, hogy az alváshiány nem csak az alvás mennyiségére utal, hanem a minőségére is. Ha például gyakran felébredünk a partnerünk horkolása, a munkahelyi stressz vagy a kisgyerekes szülői feladatok miatt, az is annak számít.

„A krónikus alváshiány csökkentheti a test nyugalmi anyagcseréjét, ami azt jelenti, hogy alapszinten kevesebb kalóriát égetünk el” - magyarázta Dr. John Carter. Hozzátette, az alváshiánynak egyenes következménye az éhségérzet is, márpedig a nassolás és a sóvárgás felesleges kalóriák bevitelét eredményezheti. Amikor fáradtak vagyunk, nagyobb valószínűséggel nyúlunk cukros ételekhez és italokhoz, hogy gyorsan energiát nyerjünk. Ha pedig a megnövekedett ételfogyasztás mellett a fáradtság miatt kevesebbet is mozgunk, akkor az energiaegyensúlyunk felborul és a felesleges kalóriák zsírként való tárolásához vezethet.

Tanulmányok kimutatták, hogy az alváshiányban szenvedő emberek kevesebb gyümölcsöt és zöldséget esznek, amelyek olyan tápanyagokat tartalmaznak, mint a rostok, amelyek kulcsfontosságúak a teltségérzethez és a nap folyamán az állandó energiaszint fenntartásához. „Alváshiány esetén egyszerűen nem vagyunk olyan állapotban, hogy átgondolt, egészséges döntéseket hozzunk. Túl fáradtak vagyunk a tervezéshez, túl kimerültek a főzéshez, és túlterheltek ahhoz, hogy egyáltalán tisztán gondolkodjunk. Ekkor kezdünk el könnyű megoldások után nyúlni – feldolgozott, csomagolt ételek, cukros snackek, koffein vagy bármi, ami gyors energiát ad. A testünk kétségbeesetten vágyik energiára és megkönnyebbülésre” - mondta Chevy Mermelstein alváscoach.

Ránk törhet a nassolási vágy

A nem megfelelő alvás megváltoztatja az étvágyat, az anyagcserét és a zsírraktározást szabályozó hormonok egyensúlyát. Elégtelen alvással a testünk kevesebb leptint termel, amely az úgynevezett jóllakottság hormonja. Az alacsonyabb leptinszint azt jelenti, hogy étkezés után kevésbé érezzük magunkat jóllakottnak, és nagyobb valószínűséggel nyúlunk további adagokért. Másrészt az alváshiány a ghrelin, az éhség hormonjának növekedésével jár együtt. Kimutatták, hogy a megnövekedett ghrelinszint nemcsak az emberek általános ételfogyasztásának növekedését eredményezi, hanem a magasabb kalóriatartalmú ételek iránti vágyat is.

Emellett alváshiány során megemelkedik a kortizol, azaz a stresszhormon szintje, ami szintén összefüggésbe hozható a hasi zsír növekedésével, valamint az izomlebontással. Ezek a hormonok befolyásolják az inzulinérzékenységet is, csökkentik, ha nem alszunk eleget. Márpedig az alacsonyabb inzulinérzékenység miatt a szervezetünk kevésbé hatékonyan tudja feldolgozni a szénhidrátokat, ami magasabb vércukorszinthez és a felesleges energia testzsírként való tárolásához vezethet.