Az Isztambuli Egyezmény ratifikálása nem ideológiai kérdés, hanem alapvető emberi jogi és társadalmi ügy
Nézd meg az Imagine podcast powered by GLAMOUR első részét!
Az Imagine podcastsorozatban fontos társadalmi kérdésekkel foglalkozunk: a műsor célja, hogy felhívja a figyelmet olyan témákra, melyek mindannyiunk életét érinthetik. Ebben a részben a nők elleni és a kapcsolati erőszak kerül a fókuszba, különösen az Isztambuli Egyezmény jelentősége kapcsán, amely az áldozatok védelmét és a bántalmazók felelősségre vonását célozza.
Ezeket láttad már?
Az Imagine podcastsorozat első részében Dobray Sarolta író és újságíró, valamint Antoni Rita, a Nőkért Egyesület elnöke elemzik, miért lenne kiemelten fontos Magyarország számára az Isztambuli Egyezmény ratifikálása, és milyen következményekkel jár a jelenlegi hiányos jogi és intézményi védelem.
Minden perc számít
Az Isztambuli Egyezmény az Európa Tanács nemzetközi szerződése, amely átfogó keretrendszert biztosít a nők elleni erőszak megelőzésére, az áldozatok biztonságának garantálására, valamint az elkövetők büntethetőségének biztosítására. Nagy hangsúlyt fektet a megelőzésre, a szakemberek képzésére és az intézmények szemléletformálására is. Magyarország ugyan aláírta az egyezményt, de mindmáig nem ratifikálta, így annak rendelkezései nem kötelező érvényűek.
A podcast résztvevői felhívják a figyelmet arra, hogy hazánkban a nők több mint fele élete során legalább egyszer megtapasztal valamilyen erőszakot, és az áldozatvédelem sok ponton hiányos. Gyakran előfordul, hogy a távoltartás nem működik megfelelően, az elkövetők következmények nélkül maradnak, az áldozatok pedig kényszerülnek elhagyni otthonukat. Antoni Rita hangsúlyozza, hogy az egyezmény egyik legfontosabb célja az áldozatok biztonsága és az időben történő beavatkozás.
Hogyan védhetjük meg magunkat a digitális térben? Íme a szakemberek válasza
Nem ideológiai kérdés
A beszélgetés rávilágít a bántalmazás sokféle formájára: a fizikai, lelki, érzelmi, szexuális és gazdasági erőszak mind része lehet a kapcsolati bántalmazásnak, amely gyakran fokozatosan alakul ki, így sok áldozat hosszú ideig nem ismeri fel a helyzetet. Külön kitérnek a „gender” fogalmának tisztázására is: az Isztambuli Egyezmény a társadalmi nemi szerepekre utal, nem pedig a nemi identitásra.
A hagyományos szerepelvárások hozzájárulhatnak az erőszak kialakulásához, ezért az egyezmény célja ezek tudatosítása és megváltoztatása. A videóban kitérnek az intézményi bántalmazás problémájára is, amikor a hatóságok nem ismerik fel a bántalmazó kapcsolat jellegét, és az áldozatot és az elkövetőt egyenrangú félként kezelik. Az egyezmény ezzel szemben kötelező képzéseket és egységes szemléletet ír elő az érintett szakemberek számára, emellett a társadalmi szemléletformálást is kiemelt célnak tekinti.
A podcast zárásaként a megszólalók hangsúlyozzák, hogy az Isztambuli Egyezmény ratifikálása nem ideológiai kérdés, hanem alapvető emberi jogi és társadalmi ügy. A nők elleni erőszak nem magánügy, hanem közös felelősség, amelyben az államnak, az intézményeknek és a társadalom minden tagjának szerepe van, és az egyezmény alkalmazása hosszú távon életeket menthet.
Smink: Rajó Zita, Haj: Stanga Zsófia, Produkciós menedzsment: Csáti Melinda
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.
