A terapeuták szerint ezt az egy szót soha nem szabadna magunknak mondani, mégis naponta megtesszük

• A szakemberek szerint a „kell” és „kellene” szavak használata önmagunkkal szemben szégyenérzetet generálhat.

Te is gyakran mondasz magadnak olyan mondatokat, mint hogy „Ki kellene takarítanom.", „Túl kellene már tennem magam ezen." vagy „Készülnöm kellene a prezentációra."? A terapeuták szerint, ha valamit magunkra kényszerítünk, vagyis azt mondjuk magunknak, hogy valamit meg kellene tennünk, az bűntudatodhoz és szégyenérzethez vezethet.

Szégyenérzetet is okozhat

„Magunkra kényszeríteni valamit, az egyfajta kognitív torzulás. És meglehetősen sokan csinálják." - mondta Carrie Howard szorongáskezelő szakember a HuffingtonPostnak. Hozzátette, az olyan kifejezéseket, mint a „kell", „kellene" vagy „kötelességem" kerülnünk kellene. „Ez egyfajta automatikus gondolat vagy kifejezés, amit magunkra alkalmazunk, és ez olyan kötelezettségérzetet kelt, amit nem mérlegeltünk tudatosan vagy észszerűen, tényeken alapuló információk alapján."

A szakértő azt mondja, bár vannak dolgok, amelyeket tényleg meg kell tennünk, nem minden feladat vagy cselekedet tartozik ebbe a kategóriába. Az olyan mondatok, amelyben benne szerepel a „kell" szó, az kötelezettségérzetet és szégyenérzetet kelt.

Ezzel pedig pont az ellenkezőt érhetjük el, mivel ez gyakran kínos és bűntudatot kelt, megbénítja az embereket és egészséges cselekvés helyett inkább halogatáshoz vezethet. Bizonyára te is mondtad már magadnak, hogy be kellene fejezned a munkát, amikor nem volt hozzá kedved, ez pedig végül azt eredményezte, hogy mégis inkább a telefonodhoz nyúltál és a közösségi médiát kezdted el böngészni. Ez egy önmarcangoló körforgáshoz vezethet.

5 kifejezés, amit minden párkapcsolatban használni kellene a terapeuták szerint

Meghan Watson, a torontói Bloom Psychology & Wellness alapítója kifejtette, hogy a fentieken túl a „kellene" szó használata azt is jelentheti, elveszítettük a kapcsolatot a kedvteléseinkkel. „Vannak olyan elemek, amelyek a bizonytalanságból gyökereznek és vannak olyanok, amelyek a zavarodottságból vagy az önmagunktól való elszakadásból erednek."

Néhány embernek nehéz megkülönböztetni azt, amit valóban akarnak és amit a külső hatások vagy társadalmi nyomás miatt kell akarniuk. Ezek a hatások származhatnak a családtól, a kultúrától, a barátoktól vagy a szülőktől, partnertől is.

„Minden alkalommal, amikor automatikusan elkezded ezeket a mondatokat mondani, kihagyod azt a fontos folyamatot, hogy valóban megvizsgálod magad, megtanulsz bízni magadban, hogy a legjobb döntést hozod, és tudatosan mérlegeled, hogy a lehetséges döntés mennyire áll összhangban a céljaiddal, értékeiddel és vágyaiddal” – magyarázta Howard.

Erre cserélhetjük a “kell” szót

Már csak az a kérdés, mit használjak helyette? Ha azt mondjuk magunknak, hogy „kell", az nagyon káros lehet, ám ha helyette az „akarok" vagy az „úgy döntök" kifejezést használjuk, azzal visszaszerezzük az irányítást. Természetesen nem kell kitörölnünk a szótárunkból a kell igét sem, hiszen olykor vannak jogos elvárások és kötelezettségek felénk. „A tények megállapítása, a döntésünkkel járó előnyök és hátrányok mérlegelése, valamint annak eldöntése, hogy a döntés összhangban áll-e céljainkkal és értékeinkkel, mind olyan módszerek, amelyekkel tudatosan kezelhetjük felelősségeinket és valódi kötelezettségeinket” - mondta.

Hozzátette, felnőttként megvan a lehetőségünk arra, hogy mérlegeljük a döntéseket és kiválasszuk a számunkra legjobbat. Mondott is egy példát, hogyan cserélhetjük le a „kell" szót: ahelyett, hogy azt mondanánk, „Meg kell csinálnom a házi feladatot.", mondjuk azt, hogy „Úgy döntöttem, megcsinálom a házi feladatot." A „döntöttem" szó ahelyett, hogy szégyenérzetet keltene, inkább értelmes cselekvésre, motivációra vagy teljesítményre ösztönöz.