FOMO nélkül is csökkenhet a képernyőidőd, mutatjuk, hogyan
A technikai újításoknak, a közösségimédia-dömpingnek köszönhetően egyre gyakrabban merül fel a kérdés: lehet-e egészséges mértéket tartani a küyühasználatban a mentális egészségünk megőrzése érdekében?
Ezeket láttad már?
A témában Fuller Bianka pszichológus segít eligazodni, aki szakemberként és tiktokerként is pontosan tudja, nem minden esetben könnyű megtalálni az egyensúlyt. Rengeteg információ áramlik felénk, de ha bizonyos időre mellőznünk kell az eszközeinket, akkor úgy érezhetjük, hogy lemaradunk valamiről. A FOMO – Fear of Missing out – az egyik leggyakoribb probléma a digitális eszközt használók körében.
Szeretnénk valahová tartozni
Korábban, amikor jóval kevesebb információ áramlott felénk, a boldog tudatlanságban nem voltak ilyen jellegű kényszerérzetei az embereknek, hiszen nem tudták, hogy miről is maradnak le. „A FOMO alapvető pszichológiai hajtóereje, hogy szeretnénk valahová tartozni, ez felülírhatja a tudatos döntéseinket, aminek például aktív része lehet az is, hogy folyamatosan internetezünk, különböző közösségi oldalakon töltjük az időt, és gyakorlatilag nem tudunk elszakadni a digitális eszközeinktől” – magyarázza Bianka.
A szakértő szerint a folyamatos digitális jelenlét és a kényszeres használat nem feltétlenül csak a fiatalokat érinti, az idősebb generációk tagjainak is kihívást jelenthet a mértéktartás. Elég, ha csak állandó késztetést érzünk, tízpercenként hozzányúlunk a telefonunkhoz, vagy nem bírunk ki úgy egy étkezést, hogy ne néznénk volna rá valamilyen kütyüre. Ezek az első komolyabb figyelmeztető jelek, amik egyértelműen jelzik, hogy felerősödött bennünk a folyamatos jelenlét iránti késztetés. Extrémebb esetekben pedig időnként már beszéd közben sem tudunk az eszközünktől elszakadni.
7 tudományosan bizonyított trükk, amitől azonnal jobban érzed magad
Mi lehet a megoldás?
Bianka szerint nem könnyű megtalálni az ideális megoldást, mivel sokakat érintő kérdésről van szó, a legtöbbünk munkája, kikapcsolódása már a digitális térben zajlik. A legfontosabb lépések egyike, ha felismerjük, hogy nem jó úton járunk, és szeretnénk a meglévő helyzeten változtatni. Miután megszületett bennünk a felismerés, próbáljuk megfogalmazni a választ a magunknak feltett kérdésre: miben hátráltat a túlzott kütyühasználat? Milyen hátrányt jelent az életemben, és milyen lehetne, ha megpróbálnám kontrollálni a használatot?
„Sokat segíthet, ha szembesítjük magunkat a képernyőhasználattal töltött idővel, beállítjuk a telefonunkon ezt a funkciót. A fokozatosságban hiszek, nem lehet egyik napról a másikra új életet kezdeni, de nagyon sokat segíthet, ha keresünk a napunkban olyan pontokat, amikor ténylegesen mentesítjük magunkat. Azért is nehéz ez a kérdés, mert egyre több közösségimédia-platform tartalmaz edukatív, önfejlesztő oldalakat, ahonnan a hobbinkhoz, a fejlődésünkhöz inspirációt is gyűjthetünk” – magyarázza Bianka. És akkor még nem is beszéltünk a közvetlen környezetünkben lévőkről, akik befolyásolhatnak minket az önkontrollban. Talán a tényleges megoldás a tudatosságban rejlik, abban, hogy odafigyelünk magunkra.
