Salwa még csak 13 éves volt, amikor a szülei bejelentették: hamarosan férjhez megy. A családja a pakisztáni Sindh térségben történt áradások miatt mindent elveszített 2022-ben, és lányuk kiházasítása a további éhezéstől mentette meg őket.
Ezeket láttad már?
Salwa kisbabáját ringatva mesélte a Le Monde újságírójának, hogy először még örült is: ajándékokra gondolt, rúzsra, ruhákra, ékszerekre. Csak később értette meg, mit jelent a házasság, kiszolgáltatva egy nála jóval idősebb férfinak, gyerekként szülni és gyereket nevelni. Salwa esete azonban nem egyedi: csak az ő falujában egyetlen év alatt 45 kiskorú lányt adtak férjhez – sokukat közvetlenül a monszun előtt, amikor a bizonytalanság a leginkább érezhető. Az UNICEF szerint hasonló a helyzet például Kelet-Afrikában is, ahol a szárazság és az élelem-hiány kényszerít gyerekeket házasságba.
„A felnőtteknek igazából nem kellett szembenézniük azokkal a problémákkal és kihívásokkal, amelyekkel nekünk most kell, mert az ő gyerekkorukban még nem kellett az éghajlatváltozás következményeire gondolniuk.” – fakadt ki Raina Ivanova, 15 éves német klímaaktivista, amikor úgy döntött, részt vesz abban a nemzetközi jogi eljárásban, amelyben 16 fiatal – köztük Greta Thunberg – perelt be hat országot a éghajlatváltozás okozása miatt.
Nem távoli jövő
Az éghajlatváltozás hatásai ma már a mindennapok részei: globális felmelegedést, egyre több kánikulát, szárazságot és vízhiányt, szélsőséges időjárási jelenségeket, légszennyezést és ökológiai válságokat hoz magával. Ezek társadalmi és egészségügyi következményekkel is járnak, és nem mindenkit érintenek egyformán: sajnos aránytalanul sújtanak sérülékeny csoportokat vagy a káros hatásokkal szemben védekezni kevésbé képes embereket – például a nőket és a gyerekeket.
Rosa Reichel 15 éves volt és meg akarta változtatni a világot. 2021 nyara volt, és Rosa egy táborban, a belgiumi Ardennek dombjai között egy patak partján üldögélve mesélt a nagyívű álmairól barátjának, Benjaminnak. A fiút magával ragadta Rosa hangos nevetése, lelkesedése és igazságérzete. Pár órával később a patak – ami addig a játék és a szabadság helyszíne volt – egy hirtelen kitörő villámárvízzé duzzadt, és percek alatt pusztító erővel mosta el a tábort. Benjamin egy lehajló fatörzsbe kapaszkodva túlélte, de Rosát és a jövőről szőtt álmait elsodorta a víz.
Jó dolog az utazási bakancslista, de számtalan veszéllyel járhat
A villámárvizek a globális felmelegedést kísérő jelenségek, amelyek Európában is egyre gyakoribb és kiszámíthatatlanabb erővel csapnak le. Az áradások azon a nyáron Belgiumban 39 életet követeltek, és a pusztításban Nyugat-Európában több mint 200 ember veszett oda. Benjamin megmenekült, de a trauma örökre megváltoztatta az életét, és azóta Rosa emlékét őrizve klíma-aktivistaként járja a világot: létrehozta a Climate Justice for Rosa kezdeményezést, tüntetéseket szervez és nemzetközi fórumokon szólal fel, ahol történetükön keresztül emlékeztet arra, hogy a éghajlatváltozás a legfiatalabbak életében visszafordíthatatlan nyomokat hagy.
A világ gyermekeinek közel fele már most rendkívül magas klímakockázatú országokban él
Bár a gyerekek az éghajlatváltozással kapcsolatos közbeszédben gyakran úgy jelennek meg, mint „a jövő generációja”, úgy teszünk, mintha a éghajlatváltozás hatásai csak valamikor később, az ő felnőtt életükben válnának igazán érezhetővé – de sajnos ez már rég nem így van. Az éghajlati válság már most is megjelenik, a mindennapjainkban: befolyásolja a gyerekek egészségét, a fejlődésüket, a biztonságérzetüket, de még a tanulásukat is. Az UNICEF szerint a világ gyermekeinek közel fele (2 milliárd gyermek) már most „rendkívül magas klímakockázatú” országokban él.
Ráadásul ők azok, akik a leghosszabb ideig élnek ebben az egyre romló éghajlati környezetben, így hosszú távon is rájuk hárul a legnagyobb teher. Kutatások szerint a 2020 után született gyerekek akár 2–7-szer több szélsőséges időjárási eseményt (forróság, aszály, vihar, hurrikán, stb.) élhetnek át életük során, mint a nagyszüleik. Számukra a éghajlatváltozás nem egy távoli jövőbeli fenyegetés, hanem egy már most zajló valóság.
Szülőként természetes, hogy a legjobbat akarjuk gyermekeinknek, de mégis, ha arról van szó, hogy bevonjuk-e őket fontos döntésekbe, akkor kétségeink támadnak, vajon elég érettek-e hozzá. Viszont éppen az éghajlatváltozásról szóló döntésekben nem volna szabad figyelmen kívül hagyni a gyermekek jogait, mert ez a téma az ő életüket fogja a legjobban befolyásolni. Fontos tisztában lenni azzal, hogy ők nem csak aránytalanul hátrányosan érintettek, hanem külön védelemre és figyelemre is jogosultak lennének.
Mit mond a törvény és jog?
Ha csak a törvényeket nézzük, azt látjuk, hogy Magyarországon az Alaptörvény kimondja a gyermekek különleges védelmét, valamint a jövő nemzedékek iránti felelősséget, és még az ENSZ Gyermekjogi Egyezményét is figyelembe kell venni, amely előírja az országok számára a biztonságos és méltó gyerekkor biztosítását. Ami a valóságban sokszor nem így történik…
Milyen jogai sérülhetnek a gyerekeknek?
- Az élethez és biztonsághoz való jog
- Mi az, ami befolyásolhatja ezt az éghajlatváltozás szempontjából: extrém időjárási jelenségek – pl. hurrikánok – akár életveszélyesek is lehetnek).
- Egészséghez való jog
- Mi az, ami befolyásolhatja ezt az éghajlatváltozás szempontjából: pl. légszennyezés vagy tartós hőség miatt súlyosan megbetegedhetnek
- Fejlődéshez való jog
- Mi az, ami befolyásolhatja ezt az éghajlatváltozás szempontjából: a szárazság miatt kitört erdőtüzek stresszt és mentális betegségeket okozhatnak, és az iskolába járást is akadályozhatják
- Az őket érintő döntésekben való részvétel joga a gyerekeket megilleti a vélemény-nyilvánítási jog éghajlatvédelmi ügyekben is, hiszen fokozottan érintettek)
Nem elég a humor és az empátia, a Z generációnál a zöld gondolkodás is szempont a párválasztásnál
Ha elfogy a jég
Grönlandon, Ilulissatban Jørgen Kristensen még gyerekként kutyaszánnal járt halászni a tenger jegén, miközben elsajátította az ősi tudást, ami generációkon át az inuit élet alapját jelentette: az ember összefonódását a természeti környezettel. A jég azonban ma már egyre vékonyabb, kiszámíthatatlan – néha teljesen eltűnik. Kristensen szerint nemcsak az inuitok megélhetése a tét, hanem egy egész életforma, kultúra és a hagyományok átadása is: az új generációk számára már nem az a kérdés, hogy lesz-e jég, hanem hogy mit jelent majd felnőni nélküle – és ezért a gyerekek oktatása és felkészítése a éghajlatváltozás hatásaira kiemelten fontos.
A gyerekek és a fiatalok egyre többször aktív szereplőként jelennek meg a jövőjüket érintő kérdésekben. Joguk van hozzáférni a fejlettségüknek megfelelő információkhoz, véleményt formálni és részt venni a döntésekben, sőt, jogaik érvényesítésére akár jogi eszközökhöz fordulni.
A világon a gyerekek több mint fele klímaszorongásról számol be
Fontos, hogy a szülők és gyermekekkel foglalkozó szakemberek beszélgessenek a gyerekekkel ezekről a kérdésekről az érintett korosztállyal, és soha ne bagatelizálják, vagy érvénytelenítsék az érzelmeiket a téma kapcsán.
Textilforradalom zajlik, de vajon melyik lesz a tökéletes bőrhelyettesítő anyag?
Bár a válsághelyzetre különböző pszichológiai válaszokat adhatnak, de riasztó, hogy a világon a gyerekek több mint fele klímaszorongásról számol be. Másoknál szomorúság vagy düh és frusztráció jelenik meg, különösen ha úgy érzik, hogy a felnőttek nem tesznek eleget a helyzet megoldásáért. Vannak, akik inkább elkerüléssel reagálnak – például tudatosan nem nézik a éghajlatváltozással kapcsolatos híreket –, és olyanok is, akik cselekvésbe terelik az aggodalmukat.
Nemcsak a klímamozgalmakban (ilyen például a Fridays For Future) hallatják a hangjukat, hanem világszerte mind gyakrabban fordulnak bírósághoz is, hogy kormányokat és nagy szennyező vállalatokat vonjanak perbe alapvető jogaik megsértése miatt. Bizonyos esetekben ezek az érzelmek radikálisabb megjelenési formát is ölthetnek, amikor a fiatalok a fennálló politikai és gazdasági rendszert kérdőjelezik meg.
Fiatalok és a klímatudatosság
Felmerül a kérdés, hogy ha a gyerekeknek vannak jogai, akkor felelősségük is van-e. Bár a szükséges változásokhoz ők is hozzájárulhatnak aktivitásukkal, az éghajlat védelmének kulcsa azért a felnőttek kezében van. A gyerekek szerepe leginkább a mindennapi dolgokban jelenik meg: egyre többen vesznek részt iskolai és helyi kezdeményezésekben, közösségi projektekben, vagy éppen saját családjukban formálják a gondolkodást. A digitális tér, a közösségi média is kulcsszerepet játszik a fiatalok klímaaktivizmusában: kampányokat indítanak, ismeretterjesztő videókat osztanak meg és közösségeket szerveznek, miközben a fogyasztási szokásokat, az ökologikusabb életmódot és tudatos vásárlási döntéseket is formálják.
Eltűnhetnek az erdők, mire a gyerekeink felnőnek – és észre sem vesszük
A gyerekek klímapolgárként való elismerése, aktív részvétele hozzájárulhat a éghajlatvédelem hatékonyságához és sikeréhez is: ha a fiatalok ezt a tudást és szemléletet elsajátítják, a jövőben akár tovább is fejleszthetik azt. De a valódi változásokért a politikusok, a hatóságok és a gazdasági szereplők a felelősek.
Ma már Magyarországon is egyre több kezdeményezés törekszik arra, hogy a gyerekek jogai és véleménye megjelenjenek a döntésekben. Az ENRICH projekt kifejezetten a gyerekek részvételének és képviseletének megerősítésén dolgozik. Ha valóban igazságos és fenntartható jövőt szeretnénk, akkor nem elegendő helyettük dönteni – a válaszokat velük együtt kell megtalálnunk.
Dózsa Kata
A szerző a Brussels School of Governance gyermekjogi és klímajogi kutatója, és a “Gyerekek, mint Klímapolgárok" című könyv szerzője.
