Minden, amit tudnod kell a kriptovalutáról
Megoszlanak a vélemények arról, hogy forradalmi ötletről vagy az évszázad átveréséről van-e szó. Mindenesetre a kriptovaluta alapjaiban változtatta meg a pénzhez való viszonyunkat.
Ezeket láttad már?
Annak ellenére, hogy láthatatlan fizetőeszköz, mégis egyre nagyobb az érdeklődés és a bizalom a hagyományos pénznem alternatívájának tartott kriptovaluták iránt. A befektetőkkel párhuzamosan nő a virtuális pénzzel kapcsolatos aggályok száma is, sokan piramis- vagy szerencsejátéknak gondolják. Valóban nem egyszerű kiigazodni a kriprovaluta-világban, főleg, hogy a jelenséghez számtalan, eddig nem ismert fogalom társul, megértéséhez egy új szótárt is piacra dobhatnának.
Magas kockázat
Sokan a kockázatok ellenére is kihagyhatatlan, könnyű pénzszerzési lehetőségeket látnak a jövő fizetőeszközének kikiáltott kriptovalutákban. Egy tavaly közzétett kutatás szerint csak az Egyesült Királyságban 2,3 millió embernek volt ilyen jellegű befektetése 2021-ben, és ez a szám azóta csak nőhetett. A felmérés alapján a leglelkesebb kriptobefektetők a középosztálybeli, 35 év feletti férfiak, akik 300 fontnyi (kb. 137 ezer forint) összeget invesztáltak, ami arra utal, hogy egyelőre óvatosan kísérleteznek az izgalmas befektetési opcióval. „A kriptovaluta-vásárlást fontolgatóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy ez egy rendkívül ingadozó piac, ahol gyakran kiszámíthatatlan az árfolyam. Ha ilyen jellegű befektetésben gondolkodnak, feltétlenül tájékozódjanak az árfolyamokról és a kockázatokról” – mondta a theguardian.com-nak Alice Haine, a Bestinvest befektetési platform pénzügyi elemzője, aki szerint a kriptopiac bár divatos, de működése kiszámíthatatlan, továbbra is eszközosztályként fejlődik, és inkább a spekulatívabb alapú befektetések közé sorolják a tőzsdén.
De mit érdemes tudni a kriptóról és miben tér el a például a Paypaltól vagy egyéb digitális banki alkalmazástól? A világ első kriptovalutája a 2009-es amerikai bankválság idején jelent meg a piacon bitcoin néven, mára számtalan új kriptovaluta közül válogathatunk. A kifejezés a kriptográfia, azaz a titkosítás és a valuta szavak összevonásával jött létre. Egy olyan decentralizált digitális pénznem, ami a magánszemélyek számára lehetővé teszi, hogy digitálisan továbbítsanak értéket úgy, hogy a tranzakció közben nem kerül nyilvánosságra a felek személyazonossága. Célja tehát, hogy pénznemként funkcionáljon, akár értékmegőrzőként, akár csere eszközként vagy mindkettőként. Olyan „pénztárcákban” ajánlott tárolni, mint a felhő, egy pendrive, de telefonos applikációk is léteznek már erre a célra. Egyik érme annyit ér, mint a másik, minden egység funkcionálisan helyettesíthető, de nem keverendő össze a tokenekkel. ATM-ből sem vehetjük ki bankjegy formájában. Ennek a fizetőeszköznek a kínálata azonban a kibányászható nemesfémekhez hasonlóan véges. Bányászata nem túl környezetbarát, mivel rengeteg energiát igényel ahhoz képest, hogy közben semmilyen társadalmi hasznot nem generál.
„Nem kérek zsebpénzt a férjemtől!” - Külön kasszán legyünk vagy osszunk meg mindent?
Hogy működik?
A kriptovaluták internetkapcsolattal nonstop működnek és a világon bárhova lehetővé teszik az értéktovábbítást közvetítők beavatkozása nélkül. Gyakran felmerül aggályként, hogy engedély nélküli rendszerekről van szó. Bár a világ rugalmasan alkalmazkodik a kriptovalutákhoz, például Magyarországon sem illegális a használata, egyelőre nem képesek helyettesíteni a hagyományos fizetőeszközöket. Létjogosultságát mégis bizonyítja, hogy a belőlük szerzett jövedelem adóköteles. El Salvadorban már hivatalos fizetőeszköznek számít a bitcoin. A szakértők úgy gondolják, hogy a kriptovaluta-használat egyre inkább a hétköznapi életünk részévé válik, idővel a bankoknál is elfogadott fizetőeszköz lesz.
