A kukorica itthon is rendkívül népszerű élelmiszer, elég, ha csak a pattogatott kukoricára, a kukoricás rizsre, a majonézes kukoricasalátára, a kukoricás reggeli gabonapelyhekre vagy a corn flakes bundás húsokra, zöldségekre gondolnunk. Azonban gyakran megoszlanak a vélemények arról, hogy melyik hogyan hat az egészségünkre. Jó hír, hogy a kutatók szerint van egy mód arra, hogy határozottan egészségtudatos opcióvá váljon!
Ezeket láttad már?
A Cornell tudósai arra hívták fel a figyelmet, hogy van egy bizonyos elkészítési mód, amellyel sokkal magasabb lesz a kukorica antioxidáns tartalma, melynek köszönhetően olyan jótékony tulajdonságokkal gazdagodhatunk általa, amelyre a legtöbben nem is gondolnánk. Mutatjuk, miről is van szó pontosan!
Így érdemes elkészítened
A Cornell tudósai szerint a csemegekukorica főzése - akár krémesítjük, akár pároljuk, akár a csövön hagyjuk - olyan jótékony tápanyagokat szabadít fel, amelyek jelentősen csökkenthetik a szívbetegségek és a rák kialakulásának esélyét. Az American Chemical Society által kiadott Journal of Agriculture and Food Chemistry című folyóirat egy számában a Cornell kutatói arról számolnak be, hogy a csemegekukorica főzése jelentősen fokozza a gabona egészségvédő antioxidáns aktivitását.
„Van egy olyan elképzelés, miszerint a feldolgozott gyümölcsök és zöldségek tápértéke alacsonyabb, mint a friss termékeké. Ezek az eredeti elképzelések tévesek lehetnek, mivel a főtt csemegekukorica a C-vitamin elvesztése ellenére is megőrzi antioxidáns aktivitását” - mondta dr. Rui Hai Liu, a Cornell élelmiszer-tudományi tanszékének adjunktusa.
Érdekes eredményre jutott a kutatás
A kísérlet során a kutatók csemegekukoricát vásároltak, és a magokat tételesen, 115°C-on 10, 25 és 50 percig főzték. Dr. Liu szerint a főzés 22, 44, illetve 53 százalékkal növelte a csemegekukorica antioxidáns tartalmát. A tudósok megmérték az antioxidánsok azon képességét, hogy elnyomják-e a szabad gyököket, amelyek oxidációból eredő károkat okoznak a szervezetben, növelve a rák és a szívbetegségek kialakulásának a kockázatát.
Ha így eszed a pattogatott kukoricát, egészséges
A szabad gyököket pedig olyan, leginkább gyakran az öregedéssel társított betegségekkel is összefüggésbe hozták, mint a szürkehályog és az Alzheimer-kór. Azt is megállapították, hogy antioxidáns hatásai mellett a főtt csemegekukorica egy ferulasav nevű fenolos vegyületet szabadít fel, amely egészségügyi előnyöket biztosít, például a rák elleni küzdelemben.
„Ez nem egy szabad sav. A sejtfalhoz és a kukorica oldhatatlan rostjaihoz kötődik. Arra az eredményre jutottunk, hogy a ferulasav mennyisége jelentősen megnövekedett, miután a csemegekukoricát magas hőmérsékleten főztük, és ha hosszabb ideig főztük ugyanazon a hőmérsékleten” - magyarázta dr. Liu.
Azután, hogy a gabonafélékben régóta ismert antioxidáns megtalálása érdekében Liu és kollégái a csemegekukoricát 115°C-on főzték 10, 25 és 50 percig főzték, a ferulasav mennyisége 240 százalékkal, 550 százalékkal, illetve 900 százalékkal nőtt. „A ferulasav egy fitokémiai anyag, egyedülálló abban a tekintetben, hogy a gyümölcsökben és zöldségekben kis mennyiségben található meg, a kukoricában viszont hatalmas mennyiségben. Leginkább a gabonafélékben található meg” - árulta el dr. Liu.
Mindig jobb, ha megfőzöd a kukoricát
„A jótékony hatású ferulasav főként kötött formában található meg. Főzzük meg a csemegekukoricát, így a ferulasav mennyisége megnő, és amit a C-vitaminban elveszítünk, azt a ferulasavban és a teljes antioxidáns aktivitásban megnyerjük” - hangsúlyozta dr. Liu.
Mindent összevetve tehát, ha valamilyen kukoricás finomságot ennénk, a legjobb, ha előbb megfőzzük a csemegekukoricát, és utána tálaljuk valamilyen - lehetőleg minél egészségtudatosabb - formában, mondjuk görög joghurttal összekeverve egy szelet grillezett csirkemell, basmati rizs és párolt zöldség mellé.
