Eurobarométer: a magyarok a közösségi médiában bíznak, az európaiak inkább a hagyományos, szerkesztett médiában

2022.július.21.

A média fontos szerepet játszik abban, hogy Európa polgárai megismerjék az Európai Unió és intézményei tevékenységeit. Egy mostanában közzétett Eurobarométer felmérés mélyreható betekintést ad az európaiak médiafogyasztási szokásaiba. Feltárja, hogy a polgárok hogyan viszonyulnak a különböző médiaforrásokhoz, és mit gondolnak az álhírekről és a félretájékoztatásról.

Az átlagos európai polgár jobban bízik a hagyományos, szerkesztett médiában mint a közösségi médiában. Magyarországon ez nem így van, itt a közösségi médiára hagyatkoznak az emberek az információk terén
Az átlagos európai polgár jobban bízik a hagyományos, szerkesztett médiában mint a közösségi médiában. Magyarországon ez nem így van, itt a közösségi médiára hagyatkoznak az emberek az információk terén
Fotó: Getty Images
  • A válaszadók 72 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a médiában látott, hallott vagy olvasott valamit mostanában az Európai Unióról, 57 százalékuk pedig az Európai Parlamentről.
  • Európában egyértelműen a televízió számít elsődleges hírforrásnak (75 százalék), különösen az idősebb korosztály körében; Magyarországon a közösségi média a fő tájékozódási pont.
  • Az európaiak a közszolgálati tévécsatornákat és rádióállomásokat tekintik a leghitelesebb hírforrásnak (49 százalék), ezeket követi a nyomtatott sajtó (39 százalék), valamint a kereskedelmi tévék és rádiók (27 százalék). A magyar arány eltérő.

Tájékozottság és a médiatartalmak felidézése

A megkérdezetteket a belpolitikai események érdeklik leginkább (50 százalékuk adta meg első helyen), de az európai és nemzetközi ügyekről is majdnem ennyien tájékozódnak (46 százalék), csakúgy, mint a helyi vonatkozású hírekről (47 százalék). Magyarországon a hírfogyasztókat valamivel jobban érdekli a kül- (40 százalék), mint a belpolitika (37 százalék).

A válaszadók 72 százaléka tudta felidézni, hogy a nyomtatott sajtóban, az interneten, a televízióban vagy a rádióban nemrégiben látott, hallott vagy olvasott valamit az Európai Unióról. 57 százalékuk konkrétan az Európai Parlamentet említette meg tartalomként.

Ha az egyes országok adatait nézzük, az Európai Unióról a legkevesebben Franciaországban (57 százalék), a legtöbben pedig Romániában (90 százalék) tudtak felidézni közelmúltbeli híreket, az Európai Parlamentről pedig a legkevesebben Franciaországban (39 százalék), a legtöbben pedig Máltán (85 százalék). Magyarországon 79 százalék emlékszik az Európai Unióval, 66 százalék pedig a Parlamenttel kapcsolatos közelmúltbeli hírre.

Médiafogyasztási szokások

Az elsődleges hírforrás egyértelműen a televízió (75 százalék), különösen az 55 évnél idősebbek körében. A tévét az online hírplatformok követik a sorban (43 százalék), majd a rádió (39 százalék), illetve a közösségimédia-platformok és a blogok (26 százalék). A nyomtatott sajtó az ötödik helyre került: csak minden ötödik válaszadó (21 százalék) említette a napilapokat és folyóiratokat elsődleges hírforrásként. Leginkább a fiatalabb korosztály követi a közösségi médiában vagy blogokon keresztül a híreket (a 15–24 év közöttiek 46 százaléka, szemben az 55 évnél idősebbek 15 százalékával). Magyarországon csaknem ugyanannyian tájékozódnak a televízióból (58 százalék) mint az online hírportálokról (57 százalék), de nálunk az uniós átlagnál lényegesen többen (43 százalék) használják hírforrásként a közösségi médiát.

Az uniós válaszadók 88 százaléka nyilatkozott úgy, hogy valamennyire az okostelefonján, a számítógépén vagy a laptopján is követi a híreket. A megkérdezettek 43 százaléka közvetlenül a hírforrások webhelyeire (például egy újság honlapjára) látogat a hírekért, 31 százalékuk pedig a közösségi médiában megjelenő cikkeket vagy posztokat olvassa el. A fiatalok jóval gyakrabban élnek ezzel a lehetőséggel (a 15–24 év közöttiek 43 százaléka, szemben az 55 évnél idősebbek 24 százalékával). A magyar szokások hasonlóak az európai átlaghoz.

Ma még kivételnek számít, hogy az online hírfogyasztók fizessenek a tartalomért. 70 százalékuk kizárólag ingyenes hírportálokról tájékozódik és ingyenesen elérhető híreket olvas.

Romaintegráció: Az Európai Bizottság célkitűzése a roma emberek életminőségének a javítása

A legmegbízhatóbbnak ítélt médiaforrások

Az európai válaszadók jobban bíznak a hagyományos médiacsatornákban és a nyomtatott sajtóban (illetve azok online változataiban), mint az online hírportálokban és a közösségi médiában. Akár a megszokott hagyományos, akár az online változatról van szó, a megkérdezettek 49 százaléka a közszolgálati tévétől és rádiótól vár hiteles tájékoztatást. Ezt követi a nyomtatott sajtó, melyet 39 százalékuk választott. Másrészről a válaszadók 27 százaléka tartja megbízható hírforrásnak a kereskedelmi tévéket és rádiókat. Lengyelország az egyetlen tagállam, ahol a kereskedelmi tévékben és rádiókban minden más hírforrásnál jobban bíznak az emberek. Magyarországon még ennél is radikálisabb elmozdulás figyelhető meg a hagyományos hírforrásoktól: sokan (a válaszadók negyede) a közösségi médiában követett személyiségeket, csoportokat vagy barátokat jelölték meg legmegbízhatóbb hírforrásként, ezt követi a közszolgálati média és az online híroldalak (22-22 százalékkal), majd az írott sajtó (21 százalékkal).

A bizalom jelentősége abban is megmutatkozik, hogy mi készteti az embereket egy adott cikk megnyitására az interneten. 54 százalékuk a cím alapján dönt, 37 százalékuk pedig ilyenkor azt is fontos szempontnak tartja, hogy szerinte megbízható-e az adott cikket lehozó online hírportál.

A félretájékoztatás és az álhírek kereszttüzében

Az összeurópai válaszadók több mind negyede (28 százalék), a magyarok 46 százaléka véli úgy, hogy az előző hét napban „nagyon gyakran” vagy „gyakran” találkozott álhírekkel és félretájékoztatással. Arányuk Bulgáriában a legmagasabb (55 százalék) és Hollandiában a legalacsonyabb (3 százalék „nagyon gyakran”, 9 százalék „gyakran”).

A válaszadók többsége biztos abban (12 százalékuk nagyon, 52 százalékuk valamennyire), hogy felismeri az álhíreket és a félretájékoztatást. A felmérésben adott válaszok szerint az ilyen hírek felismerésének képessége az életkorral csökken és az iskolázottsággal nő.

A teljes jelentés az adatokkal együtt itt érhető el.

Ez is érdekelhet

9 könyv, amit érdemes elolvasnod, ha rajongsz az asztrológiáért

9 könyv, amit érdemes elolvasnod, ha rajongsz az asztrológiáért

Tedd & Ne tedd

Katalin hercegné újrahasznosított kabátban kezdi új életét

Katalin hercegné újrahasznosított kabátban kezdi új életét

Monitor

Marilyn Monroe ritkán látott utolsó fotói

Marilyn Monroe ritkán látott utolsó fotói