A növényi étrend teljes értékű és kiadós, ráadásul a közérzetedet is jobbá teszi
Mikor a teljes értékű növényi étrend szóba kerül, sok embernek még mindig a hatalmas lemondás jut eszébe. Ezt azonban rögtön meg tudja cáfolni dr. Andrási Nóra, a Mindenmentes oldal alapítója, ahol elég csak néhány receptre rápillantani, hogy az ember kedvet kapjon a növényi alapú táplálkozáshoz.
Ezeket láttad már?
Jó tíz évvel ezelőtt még nem volt olyan egyszerű a teljesen növényi alapú étkezéssel kapcsolatos diskurzus, az éttermek kínálata kimerült a rántott gombában, és a boltokban is jóval kevesebb alapanyag volt elérhető. Mára azonban nem csak ez, de a táplálkozástudomány hozzállása is teljesen megváltozott a témához. Dr. Andrási Nóra először gyerekként gondolkodott el azon, hogy nem szeretne állatokat enni, és el is határozta, hogy majd úgy alakítja az életét, hogy ezt az elhatározását követni tudja, de közbeszólt a PCOS-diagnózis, ami miatt ő is a 160 gramm szénhidrátos, inzulinrezisztenciás diétára lett ítélve, aztán pár hónap múlva kiderült, hogy tej- és gluténmentesen is kellene ennie.
„2012-ben erről nagyon kevés információ állt rendelkezésre, és mikor ott tartottam, hogy számolom a szénhidrátot és még közben ne egyek glutént és tejet se, akkor az nagyon nagy kihívást jelentett. Így született meg a Mindenmentes-oldal ötlete is.” Most már szerencsére jóval több az információ a témában, és ahogy teltek-múltak az évek, Nóra továbbra is törekedett arra, hogy minél több növényi alapanyagú ételt fogyasszon, miközben beleásta magát a növényi alapú étrend ismereteibe is. „Akkor még a férjem is evett húst, így vegyes háztartást vezettem, főztem magamnak, és a férjemnek sütöttem húst is. Aztán a férjem életében is jött egy fordulat. A kollégája ajánlott neki egy könyvet, és eldöntötte, hogy ő is felhagy a húsevéssel – Nóra és férje elolvasta dr. Greger Hogy ne halj meg című könyvét, ami a férjét meggyőzte, hogy jó lenne húsmentesen élni, Nórának pedig segített rendszert találni a növényi alapú étkezésben.
A „mit ne” helyett a „mit egyek még”
Nóra felismerte, hogy az élete arról szólt, hogy mi mindent ne egyen, hogyan váltson ki ételeket, hogyan oldja meg, hogy olyan legyen, mintha az egy másik étel lenne, pedig ennél sokkal kényelmesebb úgy megközelíteni a kérdést, hogy mi minden kerülhet a tányérra, amitől egészségesebb lesz az ember, és jobb lesz a közérzete. „Teljesen más, ha nem az a kérdés, hogyan kerüljem el ezt vagy azt a dolgot, hanem ha az a kihívás, hogyan ehetnék meg még egy marék leveles zöldet, mikor már nagyon jól laktam” – rengeteg könyvet elolvasott a témában, elvégzett egy online tanfolyamot, és biztosra ment azzal kapcsolatban, hogyan tud a saját és a családja egészségén javítani.
„Az IR-diéta miatt megtanultam, hogy a szénhidrát nem a barátom, de kiderült, hogy az összetett szénhidrátok a barátaink, és a növényi étrend kifejezetten jót tesz az inzulinrezisztenciának. A férjem családjában szív- és érrendszeri betegségek vannak, ezért fontos volt, hogy az étkezésünk ennek a kockázatát is csökkentse. Ekkor már volt két gyerekünk, fontos volt, hogy nekik is megfelelő legyen ez az étrend.” Nóra gyógyszerészként végzett, kutatásban dolgozott, fontos volt számára, hogy a tudomány is visszaigazolja az étrend kialakítása közben felmerülő kérdéseit. Mostanra egyre több könyv jelenik meg magyarul is a témában, a közösségi oldalakon pedig csoportok és bloggerek segítenek.
Fő a fokozatosság elve
Lehet, hogy elsőre drasztikusnak tűnik az állati eredetű alapanyagok elhagyása, de Nóra szerint minden kis lépés fontos, és már az is egy jó kezdet, ha több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk. „Sokan számolnak be arról, hogy miután megesznek egy teljes értékű növényi étrendnek megfelelő ebédet, ugyanúgy jóllaknak, de nem jön az úgynevezett kajakóma. Jobb lesz az emésztésük, hosszú távon energikusabbak, jobban ébrednek, kevésbé fáradnak el, és sokaknál elmúlik a krónikus székrekedés, javulnak a szív- és érrendszeri mutatók, és a gyulladásos hátterű problémákban is javulás áll be” – általában lejjebb megy a koleszterinszint, a vérnyomás, a vérzsírprofil is jobb lesz, a hormonális problémákban is pozitív változás figyelhető meg, és fogyni is szoktak az emberek. Nóra olyan nagymama korú olvasójáról is tud, akinek a térdproblémái egy év után javultak a kiegyensúlyozottabb étkezés hatására. „Olyan társadalomban élünk, ahol vezető haláloknak számítanak a szív- és érrendszeri megbetegedések. Sokan járnak rendszeres laborvizsgálatokra, de nagyon leegyszerűsítve, az, ha a vérképben minden rendben van, az azt jelenti, hogy az átlag populációhoz képest nem nagyobb a baj” – emlékeztet Nóra.
Azt javasolja, hogy az étrendből ne elhagyjunk, hanem cseréljünk dolgokat, és lehet akár étkezésenként is haladni, és például a felvágott helyett valamilyen teljes növényi alapú kencét fogyasztani, ami otthon is elkészíthető. „Érdekes, hogy sok embernél a hús és a tej után van egy néhány hetes sóvárgás, érdemes felkészülni rá, hogy ilyen előfordulhat. Erre az időszakra szoktam javasolni a készen kapható vegán termékeket, amelyeket egyébként nem szoktam ajánlani, mert ezek is nagyon finomított dolgok, de ha az első néhány hétben nagyon hiányzik valaki számára a sajt, akkor jobb az, ha megeszik egy ilyen növényi alternatívát, mintha visszatérne a sajtfogyasztáshoz.” Egyre több az olyan étterem főleg a fővárosban, ami nagyon jó növényi alapú ételeket ajánl, de valahogy a társadalom is egyre jobban felkészült már erre az étrendre. „Egy buliban folyton a mindenmentes ételek fogynak el legelőször, mert mindenki ki szeretné próbálni, de a barátaink már tudják, hogy nem kell ezt az egészet túlgondolni, ha egy tál lecsóval, zöldséglevessel vagy mákos tésztával várnak minket, az is tökéletes” – mondja Nóra.
A B12-vitamin nem csak a vegánoknak lenne fontos
Mikor arról beszélünk, hogy mi az, amit mindenképpen pótolni kell azoknak, akik nem esznek állati eredetű ételeket, mindig előjön a B12-vitamin, amit mindenkinek szednie kellene. „Már a haszonállatok sem a legelőkön legelnek a legtöbb esetben, és ők is külön kapják a B12-vitamint, vagyis fontos lenne, hogy ne csak a vegán étrendet követő emberek, hanem mindenki szedje. Fel szokott még merülni a jód- meg az omega-pótlás is, amiből utóbbit meg lehet oldani növényi forrásokból is, de fontos, hogy terhes nők, szoptató anyák és kisgyerekek omegapótlására fi gyeljünk. A fehérjemítosz még mindig a leggyakoribb tévhit a növényi étrenddel kapcsolatban, erről a most megjelenő könyvemben bővebben is írok, mert az egész mítosznak egy nagyon vicces tudománytörténeti oka van. Valaki egyszer elmondta, a többiek ezt megjegyezték, és elterjedt. Pedig ez a kijelentés a táplálkozástudomány hajnalán történt, de máig megmaradt annak ellenére, hogy már bebizonyosodott, hogy nem igaz” – meséli Nóra. A témában egyébként az amerikai táplálkozástudományi akadémia által kiadott állásfoglalás szerint a teljes értékű növényi alapú étrend megfelelő minden életkorban, kellő körültekintés mellett.
Olvass még többet a témáról dr. Andrási Nóra Kóstolj bele a teljes értékű növényi étrendbe! című könyvében.
