A minőségi éhezésnek egyértelmű jelei vannak, a jóllakottság és a pénz sem feltétlenül jelent biztonságot

„A magas jövedelmű országokban a gyerekek nem éheznek ugyan – jellemzően nem is esznek keveset –, mégis lehetnek orvosi értelemben alultápláltak,” – mutat rá egy érdekes paradoxonra Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója. Az UNICEF e témában készült jelentése szerint sok gyerek úgy túlsúlyos, hogy közben mégsem jut elég vasban, vitaminokban vagy épp rostban gazdag táplálékhoz. Míg az okok közül a (reklámipar által propagált) feldolgozott ételek dominanciája a fő húzóerő, addig a megoldás már otthon, a konyhában keresendő.

Kétarcú válság

„Nem túlzás azt mondani, hogy a világunk jelenleg kétarcú élelmezési válságban van,” – magyarázza Mészáros Antónia, aki szerint egyrészről a hiány és éhezés, másrészről (különösen a magas jövedelmű országokban) a bőség, a profit és betegség alkotják az élelmezési válság jin- és jang oldalát. Bár a végeredmény hasonló (hiszen a gyerekek egyik esetben sem kapják meg a szükséges táplálékot ahhoz, hogy egészségesen fejlődjenek), utóbbi talán több kérdést von maga után, hiszen – mégis, hogy éhezhet egy gyermek, ha a mindennapi étkezések száma és az étel mennyisége is biztosított számára?

Itt jön képbe az alultápláltság fogalma, amely a WHO definíciója alapján az energia- és/vagy tápanyagbevitel hiányosságaira, túlzott mennyiségére vagy egyensúlyhiányára utal. Az alultápláltság címszó alatt alapvetően három, különböző csoportot különböztetünk meg:

• sorvadással járó alultápláltság (ez jellemzően akkor jön létre, amikor a magassághoz képest igen alacsony testúlyról beszélünk)
• növekedés elmaradásával járó alultápláltság (alacsony magasság a korhoz képest)
• alultápláltság (alacsony testsúly a korhoz képest)

A három, fő kategórián túl azonban érdemes még megemlíteni a mikrotápanyagokkal kapcsolatos alultápláltságot, amely magába foglalja a mikrotápanyag-hiányokat (így például fontos vitaminok, ásványi anyagok hiánya), vagy a makrotápanyag-felesleget, és az ezzel járó túlsúlyt, elhízást, és az effajta étrendekkel összefüggésbe hozható, nem fertőző betegségeket. (Szív-és érrendszeri megbetegedések, cukorbetegség, stroke, sőt, egyes rákos megbetegedések is ide sorolhatók.)

Béres Alexandra zseniális módszerével az egész családja egészségesen étkezik

Vagyis hiába eszik „eleget” egy gyerek, attól még nem biztos, hogy a korának és fejlődésének megfelelő, minőségű tápanyagokkal tápláljuk. A történet – minden, szülői jószándék ellenére – könnyen eszkalálódhat, hiszen a minőségi éhezés gyorsan elhízásba, és az ezzel járó (fentebb részletezett) egészségügyi problémákba torkollhat.

Gyorsan, olcsón finomat?

Az UNICEF legfrisseb jelentése (2025 évi Gyermekélelmezési riport) szerint ma a világon minden ötödik – vagyis nagyjából 391 millió – gyermek túlsúlyos, minden tizedik pedig már az elhízott kategóriába tartozik. (A gyerekeket akkor tekintik túlsúlyosnak, ha a testtömegük jelentősen meghaladja a koruknak, nemüknek és magasságuknak megfelelő egészséges értéket.)

A gyerekek minőségi éhezéséért, és az ebből fakadó, drámai mértékű elhízásáért ma már sokszor nem (csak) a tudatos döntések elmaradása, hanem a nagy élelmiszer- és italgyártó vállalatok kifinomult marketingkampányai a felelősek. Egy 64.000 (13-24 év közötti) fiatalt bevonó globális felmérésben – amelyet az UNICEF U-Report platformjain keresztül végeztek 170 országban – a válaszadók 75 százaléka számolt be arról, hogy az elmúlt héten biztosan látott reklámot cukros italokról, nassolnivalókról vagy gyorséttermi ételekről – sőt, még a konfliktusok sújtotta országokban is 68 százalék nyilatkozta, hogy találkozott ilyen hirdetésekkel. Mindezek hatására a válaszadók 60 százaléka állította, hogy kedvet kapott az ilyen ételek vagy italok fogyasztásához. A rafinált marketing meghozza „gyümölcsét”: az áru fogy, a célközönség pedig egyre hízik.

A célzott reklámokon túl a boltok polcain sem jobb a helyzet: napjainkban sokszor az ultrafeldolgozott és gyorséttermi ételek (amelyek tele vannak cukorral, finomított keményítővel, sóval, egészségtelen zsírokkal és egyéb adalékanyagokkal) vannak többségben az áruházak polcain és az iskolák büfé-kínálatában is: utóbbival pedig napi szinten, közvetlenül (is) találkoznak a fiatalok, – áll a jelentésben.

Noha a legtöbb ország még csak úszik az árral – már ami a gyermekkori elhízás megelőzését illeti –, egy állam kiemelkedik a sorból. Mexikóban a gyerekek napi kalóriabevitelének 40 százalékát a cukros és feldolgozott élelmiszerek teszik ki, így nem csoda, hogy kiemelkedően magas a gyermekkori elhízás aránya. A problémát észlelve a kormány márciusban betiltotta a felsorolt élelmiszerek árusítását az állami iskolákban, egyúttal azt is előírja az iskolák számára, hogy táplálóbb alternatívákat kínáljanak a gyorsételek helyett: ezzel mintegy 34 millió gyermek étkezési szokásait változtathatják meg az országban!

Megoldás: nem tökéletesen, csak tudatosan!

Bár tény, hogy a mexikói kormánytól hazánk döntéshozóinak is érdemes lehet példát venni, a családi minta és a szülői tudatosság is ugyanolyan fontos szerepet játszanak a gyermekétkeztetésben, mint a mindenkori kormány ezzel kapcsolatos álláspontja.

Ezeket az ételeket a dietetikus sosem adná a gyerekének iskolai tízóraira

A fentiek alapján azonban felmerülhet a kérdés: egyáltalán hogyan vehetjük észre, ha a gyermek minőségileg éhezik? Antal Emese dietetikus szerint, ha valaki – akár felnőtt, akár gyermek – egészségesen táplálkozik, annak vannak jól látható jelei.

– magyarázza a szakértő. Nem mehetünk el a sokat emlegetett testsúly kérdés mellett sem: ha a normál testalkathoz képest túlsúllyal vagy alacsony testsúllyal rendelkezik a gyerek, az – minden esetben – intő jel lehet.

Miután az idő és a pénz hiánya gyakran felmerülő problémák a minőségi éhezés kapcsán, fontos lehet, mit tanácsol a szakértő, ha a szülő idő és-vagy pénz szűkében szeretné megoldani a gyermek egészséges étkeztetését. „A leglényegesebb dolog inkább az, hogy egyáltalán fontos legyen ez a téma a szülőnek,” – magyarázza a dietetikus. Ha – ugyanis – a szülő felismeri, hogy a gyermek fejlődése szempontjából mennyire fontos a minőségi táplálkozás, az (az extrém eseteket leszámítva) már felülírja az idő-pénz probléma tengelyét

„Drágán is lehet egészségtelenül, és olcsón is lehet egészségesen étkezni,” – teszi még hozzá. A pénzügyi akadályok tekintetében a dietetikus egy példával is él: a teljes kiőrlésű kenyér általában két-háromszor többe kerül, mint a normál kenyér, de – mivel jobban laktat, magasabb a rosttartalma, kevesebb mennyiség is elegendő belőle, mint a fehér kenyérből.

Ami a konyhában bevethető praktikákat illeti, Antal Emese szerint életmódváltás esetén érdemes a gyerekekkel együtt megtervezni az étrendet. Ebben segítségünkre lehetnek az okostányér vagy a mibolmitegyek.hu felületei: utóbbin például a szülő személyre (jelen esetben gyermekre) szabottan mérheti fel, hogy is áll az a bizonyos „jól tápláltság” szint.” „Fontos, hogy a táplálkozás nem fekete fehér (hacsak nem egy betegséggel összefüggő elhízásról beszélünk): ha a szülő bizonytalan a táplálkozást illetően, az iskolai védőnő és a gyermekorvos is megfelelő információkkal láthatja el, vagy irányítja dietetikus szakemberhez, akitől bátran kérdezhet!”

Négy, jól bevált tipp a dietetikustól

1. Emese szerint minőségi táplálkozás kapcsán is a kulcsszó a zöldség: érdemes a jól bevált hús-rizs/krumpli főétel mellé mindig valamiféle zöldség-alternatívát is tenni a gyerek tányérjára, legyen az akár párolt zöldség, akár egy jól bevált, házi savanyúság.
2. A hüvelyesek (pl. bab, borsó) szintúgy jó alternatívák lehetnek. (Nemcsak a táplálkozás, hanem a pénztárcánk szempontjából is.) Ha hagyományos konyhát viszünk otthon, bolondítsuk meg például a tarhonyást húst egy kevés borsóval!
3. Jó, ha figyelembe vesszük a szezonalitást: ha a sütőtököt sült formában elutasítja a gyerek, készítsünk belőle krémlevest! Pirított kenyérkockákkal szinte garantált a siker!
4. A dietetikus szerint kisgyermekeknél trükközhetünk a zöldség formájával is: a cikcakkosra vágott répa például kifejezett jolly joker, és – miután fagyasztott formában, nagyobb mennyiségben is kapható – pénztárcabarát is egyben.

A fent részletezett problémát észlelve az UNICEF Magyarország Fördős Zével és a Street Kitchennel karöltve útjára indította (a világon egyedülálló módon, afféle hungarikumként) a KajaKaland című játékos programját. A KajaKaland lényege, hogy hónapról hónapra új receptekkel, séftippekkel (Zétől), dietetikai tanácsokkal (Antal Emesétől) és konyhai kihívásokkal ösztönözzék a 10-16 éveseket arra, hogy felfedezzék a közös főzés offline örömét és az egészséges táplálkozást. A levélcsomagból származó bevétellel az UNICEF legsérülékenyebb gyerekekért végzett munkáját támogatják a regisztráló családok.