Stresszes vagy? Ezt csináld!

2021.december.28.

Stresszmentesen biztos, hogy nem úszod meg a 21. századot. Sokat segíthet azonban, ha beazonosítod a galád támadót: cikkünk segít megfejteni, a te stresszelőid gyilkos ellenségek vagy barátságos teljesítményfokozók.

Stresszes vagy? Ezt csináld!
Fotó: Gettyimages.com

Vajon a stresszre is igaz, hogy ha nem öl meg, erősebbé válsz tőle? Bizonyos fajtái valóban tönkretesznek, másokból pedig még akár hasznot is húzhatsz. Lássuk, melyik gyötör, hogy megelőzzük a tébolyt!

A stressz rossz. Mi is tudjuk, te is tudod. A stressz szinte minden nyavalyával kapcsolatba hozható a szívbetegségektől kezdve a migrénen át az elhízásig. Felelőssé tehető depresszióért, anyagcsere-problémákért, mellrákért és még a megfázásokért is. Azonban ha az életedet nem egy hegycsúcson üldögélve akarod eltölteni, meditációs pózban – aminek, valljuk be, kevés az esélye –, kénytelen leszel megbirkózni vele. A kutatások azt is megállapították, hogy évről évre stresszesebbek leszünk. Még jó hogy – gondolhatod magadban: százszor nyugisabb homoksütit gyártani az oviban, mint négyfogásos díszebédet az anyósjelölt elkápráztatására jó pár évvel később. Persze a kutatók másra céloztak.

Azzal a mennyiségű szorongással, amivel nekünk ma meg kell küzdenünk nap mint nap, az ötvenes évek átlagembere már rég a pszichiátrián kötött volna ki. Mi már az élet természetes velejárójaként kezeljük, benne élünk, eszünkbe sem jut pszichológushoz rohanni csupán azért, mert stresszes a munkánk vagy a magánéletünk. Hiszen mindenkinek az. A vizsgálatok külön kiemelik, hogy a nők sokkal jobban ki vannak téve a stressz okozta káros hatásoknak, mint a férfiak. Érzékenyebbre vagyunk huzalozva – s ez nem csak figyelmessebbé és intuitívabbá tesz minket, hanem sokszor megszállottabbá is. A nők agya hajlamos turmixgép-üzemmódba kapcsolni s a végtelenségig pörögni a belehajított problémákon. Azonban a stressz nem minden esetben káros. Kis adagokban ártalmatlan, sőt még jót is tehet. Hogy honnan állapítsd meg, melyikkel van dolgod? Elemeztünk néhány tipikus stresszhelyzetet, hogy segítsünk neked a beazonosításukban!

Húzós munkanap

A szakemberek szerint ez az akut stressz iskolapéldája. Az az élethelyzet, amely átmenetileg izgatottá tesz, de semmi károd nem származik belőle. Az akut stressz fight-or-flight (harcolj vagy menekülj) választ idéz elő benned, annak minden szervi következményével: égbe szökik a vérnyomásod és a pulzusod, felgyorsul a légzésed és stresszhormonok (adrenalin és kortizol) árasztják el a tested. Ez az ösztönös reakció eredetileg azért lett „kitalálva“ hogy képesek legyünk megküzdeni az életünket fenyegető veszélyekkel - például egy vicsorgó barnamedvével -, vagy, ha úgy jobb, épp el tudjunk menekülni előle. Ma már ritkán botlunk medvékbe: a szerepüket sokkal inkább a főnökünk játssza. Ez a fajta stressz rengeteg energiádat emészti fel, így ha túl vagy rajta lehet, hogy úgy kell felkanalazni. Viszont túléltél egy napot a "kortizolpokolban".

Húzós munkanap minden egyes nap

Ha az előbb említett egynapos rémálom rendszeressé válik, krónikus stresszről beszélünk. Ez rengeteget árthat a szervezetednek. Az, hogy ‚fight or flight‘ üzemmódba kapcsol, a testednek ugyanannyira természetes, mint bármilyen egyéb reflex. Azonban ha ez a stresszállapot állandósul, az azt jelenti, hogy állandóan adrenalinban és kortizolban úszol. Ez a hosszú távú terhelés szív- és érrendszeri problémákhoz, depresszióhoz, álmatlansághoz és magas vérnyomáshoz vezethet, de tulajdonképpen a betegségek 80%-a összefüggésbe hozható vele. Nincs egy árva porcikája sem a testednek, amelyre ne lenne hatással. A kimerültség legyengíti az immunrendszert, s ha a stressz nem is okoz közvetlenül betegségeket, kevésbé ellenállóvá teszi a szervezetedet velük szemben. Egy közelmúltban készült brit felmérés szerint a munkahelyükön nagy nyomás alatt álló nőknek 20%-kal nagyobb az esélyük a mellrákra, mint a harmonikusabb körülmények között dolgozóknak.

Pénzparák

A lakáshitel-törlesztőrészletek, a bankkártyatartozások és az emelkedő rezsiköltségek már tényleg olyan problémát jelentenek, amely nem válik köddé egyik napról a másikra. Így az általuk kiváltott stressz is hosszú távú, krónikus és egészségtelen. Egy amerikai felmérés szerint a hiteleik miatt aggódók 44%-át gyötri migrénes fejfájás, 23%-uk pedig súlyos depresszióra panaszkodik. Velük szemben azok, akik anyagi biztonságban érzik magukat vagy átgondolt tervvel rendelkeznek pénzügyeik kordában tartására, sokkal kevesebb egészségkárosító hatásnak vannak kitéve. Minél inkább kontroll alatt tudod tartani a stresszes szituációkat, annál kisebb veszélyt jelentenek a testi és lelki egészségedre. A tehetetlenség érzésénél nincs rosszabb, úgyhogy próbáld meg alaposabban körüljárni a problémát, és rettegés helyett térképezd fel a megoldási lehetőségeket.

Szakítás

Igen, borzasztó és fájdalmas – de orvosi szemmel végeredményben mégsem tekinthető többnek egy hosszabb időtartamú akut stressz-szituációnál. Van kezdete és vége – és a tested túl van rajta abban a pillanatban, amikor te is.

Persze ha házasok voltatok vagy együtt éltetek, akkor a jogi ügyekkel és a költözéssel járó hercehurca nagymértékben növeli a stresszfaktort. A nők esetében a szakítással járó stresszt olykor rövid, de annál mélyebb depressziós időszak váltja fel. De ez mindenkinél másképp zajlik. Az, hogy hogyan, s mikor találsz újból önmagadra, nagyon sok tényezőn múlik, de legfőképp azon, mennyit bír a szervezeted, és hogy párhuzamosan milyen egyéb stresszel kell még megküzdened.

Egy szeretted elvesztése

Egy családtag vagy közeli barát elvesztése elméletileg átmeneti akut stressznek számít. Intenzitása és a vele járó fájdalom miatt azonban rendkívül sokáig tarthat túljutni rajta, s a gyász olykor krónikus, egészségtelen szorongássá alakul. Ha pedig sokáig tart, és reményvesztettnek vagy tehetetlennek érzed magad miatta, akkor már jócskán a veszélyes zónában jársz. Ilyenkor nem árt fölkeresned egy szakembert.

Fontos prezentáció

Bár egy teremnyi ember előtt megszólalni gyilkos stressznek tűnhet, ez mégis az egészséges izgalmak közé tartozik. Jó stressz az, ami hozzájárul a teljesítményedhez és a fejlődésedhez, legyen szó KRESZ-vizsgáról, tárgyalásról vagy akár a félmaraton lefutásáról. Előtte koncentrált rémálom, de mihelyst túl vagy rajta, legszívesebben a világba kiáltanád, hogy nézzétek, megcsináltam! Amíg tart, a tested végig zongorázza a ‚fight or flight‘ állapot összes velejáróját: izzadsz, remegsz, száraz a szád és zakatol a szíved. De az e közben a véráramodba kerülő kortizol és adrenalin átmenetileg fel is turbózza a teljesítményed – határozottabbá, gyorsabbá, erősebbé tesz.

Sokat késel

Megdobogtatja a szíved? Naná. Hormonáradatot zúdít a testedre? Abszolút. Azonban a probléma maga olyan jelentéktelen és rövid életű, hogy perceken belül helyreáll a normál állapot. Napokról, hetekről szó sincs. Ám ha állandóan késésben vagy – munkából, vacsorákról, orvosi vizsgálatokról és baráti találkozókról –, az már más eset. A pénzügyekhez hasonlóan az idővel való gazdálkodás problémái hosszú távon – krónikus stresszt okozva – az egészségedre is rányomják a bélyegüket. Ha az időddel zsonglőrködve kicentizel minden egyes találkát, fejvesztett rohanás lesz az életed. Ha pedig reggel rögtön lemaradásban vagy magadhoz képest, az ezzel járó negatív érzések beleisszák magukat az egész napodba. Gonosz kis körforgás.

Íme négy bevált módszer a nyugalmad és az egészséged érdekében:

1. Üdvözöld a belső gurudat!

Tanulmányok százai bizonyítják a relaxációs technikák, a meditáció és a mély légzés jótékony hatását. Ha érzed, hogy eluralkodik rajtad a stressz, lélegezz mélyeket ezt a mantrát suttogva: belélegzem és megnyugszom, kilélegzem, mosolygok. Addig folytasd, míg nem érzed, hogy tested és elméd kezd fokozatosan nyugodtabbá válni.

2. Ne packázz az alvásidővel!

A jóleső és elégséges alvás stabilizálja a hangulatodat befolyásoló szerotoninszintet. Ha nem alszol eleget, az agyad nem tud kellőképp regenerálódni. Sőt, ha sorozatosan előfordul, az megzavarja az agyad logikai központjának működését. Ezt pedig nem csupán az információ befogadására és feldolgozására használod, hanem normál esetben a nyugtató hormonok felszabadításában is szerepet játszik.

3. Beszéld rá magad az edzésre!

A mozgás során felszabaduló endorfinok segítenek megbírkózni a stresszel. Ezt eddig is tudtuk. Néhány tudós azonban azt állítja, hogy a mozgás képes a stressz megelőzésére is. Már negyedórányi is használ, minél gyakrabban szános rá magad, annál inkább. Sétálj, ugrálókötelezz, jógázz, táncolj – s figyeld ahogy egyre kevésbé leszel hajlamos megadni magad a stressznek. A lényeg a rendszeresség!

4. Szállj ki a mentális mókuskerékből!

Ha legközelebb arra eszmélsz, hogy az agyad megállíthatatlanul kattog ugyanazon a szánalmas kis problémán, állj meg egy pillanatra és mond ki ezt a három szót: „átgondolom és elrendezem“.

Céljuk mindössze az, hogy kiragadjanak a „Jaj Istenem!“-fázisból és ráállítsanak a „Oké, ez a probléma? Milyen lépések szükségesek a megoldásához“-pályára. Minél inkább belejössz, annál boldogabb leszel. Ne felejtsd el: az, hogy milyen hatást gyakorol rád a stressz, nem attól függ, hogy mi okozza, hanem attól, hogy hogy vagy képes kezelni.

Ez is érdekelhet

Nárcisztikus nőcsábász és pitiáner tolvaj a férfi, aki a Stockholm-szindróma kifejezést ihlette

Nárcisztikus nőcsábász és pitiáner tolvaj a férfi, aki a Stockholm-szindróma kifejezést ihlette

GLAMOUR Mami

Belső hangjaink: Gondolatok szülésről, traumáról

Belső hangjaink: Gondolatok szülésről, traumáról

G-Szex

7 dolog, amitől sokkal intimebb lesz a szex

7 dolog, amitől sokkal intimebb lesz a szex