A jó minőségű alvás régóta az egészséges életmód egyik alappillére, mégis sokan hajlamosak vagyunk félvállról venni. Manapság is gyakran halljuk, hogy a nyolc óra alvás a kulcs, ám arról már kevesebb szó esik, hogy ideális esetben mikor térjünk nyugovóra. Pedig a lefekvés időpontja legalább annyira fontos lehet, mint maga az alvás hossza.
Ezeket láttad már?
Egyre több kutatás mutat rá arra, hogy a szervezetünket egy belső biológiai óra irányítja, amely meghatározza, mikor vagyunk energikusak, és mikor lenne ideális pihenni. A szakértők szerint sokaknál kifejezetten előnytelen a lefekvés időpontja, és ez hosszú távon komoly hatással lehet az egészségükre.
Nem mindegy, mikor alszunk el
A kutatások szerint az optimális lefekvési idő nem az, amit sokan gondolnak. A legkedvezőbb időszak este 22 és 23 óra között van, amikor a szervezet természetes ritmusa a leginkább támogatja a pihenést - írja a blic.rs.
Egy nagyszabású vizsgálat - amelyben több mint 88 ezer 43 és 79 év közötti ember vett részt - azt mutatta, hogy azok, akik éjfél után mennek aludni, 25%-kal nagyobb eséllyel szembesülnek egészségügyi problémákkal, mint azok, akik a 22-23 óra közötti idősávban fekszenek le. A kutatást vezető Dr. David Plans szerint a szervezetünk egy 24 órás belső órához igazodik, és ha ettől jelentősen eltérünk, az felboríthatja a fizikai és mentális működést. Megállapítása szerint különösen a késői lefekvés zavarja meg ezt az egyensúlyt.
A túl korai lefekvés sem ideális
Bár elsőre logikusnak tűnhet, hogy minél korábban fekszünk le, annál jobb döntést hozunk, a kutatás ennek az ellenkezőjét is kimutatta. Azoknál, akik este 22 óra előtt tértek nyugovóra, 24%-kal magasabb volt a szív- és érrendszeri betegségek kockázata.
Kiderült, mennyi alvásra van szükséged, ha el akarod kerülni a korai halálozást
Azok esetében, akik 23 óra és éjfél között aludtak el, a kockázat ugyan kisebb volt, de még mindig meghaladta az optimális időpontban lefekvőkét. Ez arra utal, hogy nemcsak a túl késői, hanem a túl korai alvás is felboríthatja a szervezet természetes működését.
A cirkadián ritmus kulcsfontosságú szerepe
A háttérben az úgynevezett cirkadián ritmus áll, amely a testünk belső „időmérő rendszere”. Szabályozza többek között a hormontermelést, a testhőmérsékletet és a vérnyomást is. Dr. Chelsie Rohrscheib alvásszakértő szerint ez szorosan összefügg a fényviszonyokkal. A nappali fény hatására az agy csökkenti a melatonin - az alvásért felelős hormon - termelődését, míg sötétben ez a folyamat megfordul.
Ha későn fekszünk le, gyakran kimarad a reggeli természetes fény, amely segítene „újrahangolni” a belső óránkat. Ez hosszú távon felboríthatja az alvás-ébrenlét ciklust.
Mi történik, ha felborul a ritmusunk?
A rendszertelen alvás vagy a rosszul megválasztott lefekvési idő számos problémához vezethet:
- Krónikus fáradtság
- Koncentrációs nehézségek
- Hormonális egyensúlyzavar
- Legyengült immunrendszer
- Szív- és érrendszeri problémák
A kutatások azt is kimutatták, hogy a késői lefekvés különösen a nőknél járhat erőteljesebb egészségügyi következményekkel.
Mikor érdemes lefeküdni?
A szakértők egyetértenek abban, hogy az ideális lefekvési idő:
- 22:00 és 23:00 között van
- Igazodik a természetes fényviszonyokhoz
- Lehetővé teszi a rendszeres, azonos időben történő alvást
Fontos az is, hogy ne csak az időpontot, hanem az alvási rutinunkat is stabilan tartsuk. A következetesség segít a szervezetünknek „megtanulni”, mikor kell pihennie.
Ezeket az italokat idd lefekvés előtt, ha szeretnél mélyen és zavartalanul aludni
Az időzítés legalább annyira számít, mint az alvás hossza
A modern életvitel gyakran háttérbe szorítja az alvást, pedig a kutatások egyértelműen bizonyítják, hogy nemcsak az számít, mennyit alszunk, hanem az is, hogy mikor. Az ideális lefekvési idő betartása segíthet megőrizni a szívünk egészségét, javítani a közérzetünket és hosszú távon kiegyensúlyozottabb életet biztosíthat. A legfontosabb tanulság pedig talán az, hogy érdemes hallgatni a testünk természetes ritmusára, mert sokszor jobban tudja, mire van szükségünk, mint a megszokásaink.
