Szeretsz sokáig aludni hétvégente? Félelmetes eredményre jutottak a szakemberek egy kutatás során
Sokan panaszkodnak arra, hogy képtelenek átaludni az éjszakát, pedig az álmatlanság hosszú távon komoly egészségi problémát okozhat. De vajon mi történik akkor, ha átesünk a ló túloldalára és túl sokat alszunk?
Ezeket láttad már?
Rengeteget hallhatunk arról, mennyire káros, ha hosszú távon rosszul alszunk. De mi történik akkor, ha olyan helyzetben vagyunk, hogy lehetőségünk nyílik sokáig aludni például a hétvégén? Létezik olyan, hogy túlalvás? És ha igen, milyen gondokat okozhat? Szakértők adták meg a választ.
Meglepő eredmények érkeztek
Mindannyian tudjuk, hogy az alvás fontos, de újabb és újabb kutatások arra késztetnek bennünket, hogy újra átgondoljuk, valójában mennyi alvásra van szüksége a szervezetünknek. Kiderült ugyanis, hogy a túl sok alvás sem jó, sőt, összefüggésbe hozható a rosszabb agyműködéssel, főleg a depresszióban szenvedőknél.
Amerikai tudósok közel 2 ezer felnőttet vizsgáltak meg azért, hogy kiderüljön, hogyan befolyásolja az alvás az agy működését. A résztvevők egyike sem szenvedett demenciában és stroke-on sem estek át. Életkoruk 20 és 85 év között volt.
Ez alapján a szakértők megállapították, hogy azok, akik a szokásosnál többet aludtak, rosszabb eredményeket értek el a memória- és gondolkodási teszteken. Ez pedig hatványozottan igaz volt azoknál az embereknél, akiknél depresszió jelei mutatkoztak.
Gyakrabban fáj a fejed mostanában? Orvos magyarázta el az okát
Se túl sokat, se túl keveset
A hivatalos ajánlások szerint egy átlagos felnőttnek napi 7-9 óra alvásra lenne szüksége, és számtalan tanulmány kimutatta már, hogy a túl kevés és a túl sok alvás is káros lehet egészségünkre. Míg az alváshiány rossz memóriához, gyengült immunrendszerhez, valamint a szívbetegségek és a cukorbetegség kockázatának növeléséhez vezethet, addig a túlzásba vitt alvás az agyban tehet károkat.
A Texasi Egészségtudományi Központ által vezetett kutatás megállapította, hogy a hosszú alvás összefüggésbe hozható az általános gondolkodási képességek romlásával, beleértve a problémamegoldást is. „Nem a rövid, hanem a hosszú alvás volt összefüggésben a gyengébb általános kognitív képességekkel és olyan specifikus kognitív képességekkel, mint a memória, a vizuális-térbeli képességek és a végrehajtó funkciók" - idézi a tanulmány vezető szerzőjének, Sudha Seshadrinak a szavait a The Sun.
A depressziósokat még inkább érintette a probléma
A sokáig tartó alvás és a kognitív hanyatlás közötti kapcsolat még erősebb volt azoknál, akik depresszió tüneteit mutatták, függetlenül attól, hogy szedtek-e antidepresszánsokat. „A sokáig alvók gyakrabban jelentettek depressziós tüneteket. Ez alapján az alvás módosítható kockázati tényezője lehet a depressziós emberek kognitív hanyatlásának" - mondta Vanessa Young, klinikai kutatási projektmenedzser.
A depressziós emberek körülbelül 90 százaléka alvásproblémákkal küzd, és közülük sokan hosszabb ideig alszanak, mint azok, akik nem szenvednek ebben a betegségben. Ez pedig azt jelenti, hogy alvási szokásaink közvetlenül befolyásolhatják agyunk működését az idő múlásával.
A szakértők szerint további tanulmányokra van szükség annak megértéséhez, hogy az alvás milyen hatással van az agyra az idő múlásával, különösen a depressziós embereknél. Azt tanácsolják, hogy az agy egészségnek megőrzése érdekében törekedjünk a kiegyensúlyozott alvásra – ne aludjunk túl keveset, de ne is túl sokat.
