Te hányszor mész WC-re egy nap alatt? Többet árul el az egészségi állapotodról, mint hinnéd

• A vécézési szokások fontos információval szolgálhatnak az egészségükről.

Bár nem szívesen beszélünk róla, vécézési szokásaink elképesztően sokat elárulnak egészségünkről. Túl gyakran vagy túl ritkán mész vécére? Vajon aggódnod kellene? A szakemberek ezekre a kérdésekre is megadták a választ.

Kockázati tényező lehet a székletürítés gyakorisága

Egy 2024-ben publikált tanulmány összesen 1425 ember székletürítési gyakoriságát vizsgálta és ezeket az adatokat hasonlította össze a demográfiai, a genetikai és az egészségügyi adataikkal. Ez alapján a legegészségesebb résztvevőknek azok számítottak, akik naponta egyszer vagy kétszer mentek vécére. Ezzel szemben a túl gyakori vagy a túl ritka székletürítés alapvető egészségügyi problémákkal állt összefüggésben - állapította meg az Institute for Systems Biology non-profit kutatóintézet.

„Ez a tanulmány megmutatja, hogy a székletürítés gyakorisága hogyan befolyásolhatja az egész testet, és hogy a rendellenes székletürítés gyakorisága hogyan lehet fontos kockázati tényező a krónikus betegségek kialakulásában. Ezek az ismeretek alapul szolgálhatnak a székletürítés gyakoriságának kezelésére irányuló stratégiák kidolgozásához, még az egészséges populációk esetében is, az egészség és a jó közérzet optimalizálása érdekében” – mondta Sean Gibbons mikrobiológus a sciencealert.com-nak.

A tanulmányba alapvetően egészséges embereket vontak be, olyanokat, akiknek nem volt vese- vagy bélproblémájuk. A résztvevők maguk nyilatkoztak arról, milyen gyakran mennek vécére és ez alapján sorolták be őket négy kategóriába. Voltak a székrekedéssel küzdők (akik hetente csak egy-két alkalommal mentek vécére), azok, akik hetente három-hat alkalommal végeztek székletürítést, azok, akik naponta egyszer-háromszor, és azok, akik naponta négynél is többször látogatták meg a mellékhelyiséget.

Kiderült, hány év felett nem ajánlott naponta zuhanyozni

A kutatók elemezték továbbá az alanyok vérét, genetikájukat, valamint a székletmintáikban jelen lévő bélmikroorganizmusokat is. A résztvevők vérplazma- és székletmintákat adtak, valamint részletes kérdőíveket töltöttek ki étrendjükről, egészségükről és életmódjukról.

A túl kevés és a túl sok is rossz

Általánosságban elmondható, hogy azok, akik ritkább székletürítésről számoltak be, inkább nők, fiatalabbak és alacsonyabb testtömeg-indexű (BMI) voltak. Megállapították továbbá az is, hogy a székrekedéssel vagy hasmenéssel küzdő embereknél egyértelmű összefüggés mutatkozott az alapvető egészségügyi problémákkal.

A felső gyomor-bél traktusban általában megtalálható baktériumok gyakrabban fordultak elő a hasmenéssel küzdő résztvevők székletmintáiban. Vérmintáikban pedig a májkárosodással összefüggő biomarkerek voltak kimutathatók. A ritkább székletürítéssel küzdő emberek székletmintáiban magasabb volt a fehérjefermentációval összefüggő baktériumok szintje.

„Ha a széklet túl sokáig marad a bélben, a mikrobák felhasználják az összes rendelkezésre álló étkezési rostot, amelyet hasznos rövid láncú zsírsavakká erjesztettek. Ezt követően az ökoszisztéma átáll a fehérjék erjesztésére, amelynek során több toxin keletkezik, amelyek bejuthatnak a véráramba” – mondta Johannes Johnson-Martinez biomérnök.

Változtatnunk kellene, amíg lehetséges

A kutatók szerint ez a felfedezés potenciális bizonyíték a székletürítés gyakorisága és az általános egészségi állapot közötti ok-okozati összefüggésre. Ez reményt adhat arra, hogy az emberek esetleg megváltoztatják szokásaikat és ezáltal egészségüket is. Legújabb kutatások szerint a bélmikrobiom sokkal gyorsabban változhat, mint gondolnánk.