A túsztárgyalók kedvenc pszichológiai módszere, amit minden embernek ismernie kellene

Az internetet elárasztják az olyan általános tippek és tanácsok, mint a „Viselkedj nyugodtan és higgadtan!” vagy a „Használj én-kijelentéseket!”. Ebben a cikkben azonban olyan, bizonyítékokon alapuló stratégiákat osztok meg, amelyekkel minden eddiginél hatékonyabban kezelhetjük a feszült helyzeteket.

Használd a konfliktust tükörként!

Amikor egy összetűzésbe kerülünk valakivel, gyakran feltételezzük, hogy a másik személy a probléma és megpróbáljuk megvédeni önmagunkat és az érdekeinket is. Egy konfliktus azonban lehetőség is egyben arra, hogy segítsen feltárni a saját tudattalan trigger pontjainkat vagyis azokat a kiváltó okokat, amelyek destruktív vagy maladaptív viselkedési formákhoz vezethetnek.

Dr. Susan David, az Érzelmi rugalmasság című könyv szerzője szerint az, ahogyan a konfliktusra reagálunk, gyakran a megoldatlan ügyeinket, traumáinkat vagy személyes bizonytalanságainkat tükrözi. Ha feltárod ezeket a gyakran tudat alatt működő trigger pontokat és az azok mögött meghúzó sémákat vagy sebeket, akkor lehetőséget adsz magadnak arra, hogy feloldhasd azokat, és így a jövőben végre te irányíthatod a viselkedésedet a nyomógombjaid helyett.

Hogyan kezdhetsz hozzá?

Legközelebb, ha nézeteltérésbe kerültél valakivel, szánj pár percet arra, hogy feljegyzed a válaszaidat a következő kérdésekre:

• Pontosan mi bosszantott fel? Volt egy konkrét mozzanat, mondat vagy viselkedés, ami különösen érzékenyen érintett a konfliktusos helyzetben?
• Mit gondolsz, miért érintett érzékenyen?
• Milyen, számodra fontos értéket fenyegetett a helyzet (pl. tiszteletet, az autonómiádat, a szerethetőségedet)?
• Mikor érezted ezt korábban? Volt már hasonló helyzet, amikor ugyanígy viselkedtél?

Dr. Máté Gábor: A társadalom nem hagy időt és teret a gyászra, gyors továbblépést vár el

Ez az introspektív feltérképezés, amelyet a terápiában, a coachingban és a vezetői tréningeken is alkalmaznak, lehetővé teszi, hogy a konfliktust tükörnek tekinthesd, ne csak felesleges csatározásnak. Minél tisztábban látod a belső mozgatórugóidat, annál higgadtabb és stratégikusabb lesz a reakciód a jövőben.

Késleltesd a konfliktust!

Biztosan te is hallottád már azt a tanácsot, hogy „Aludj rá egyet!”. Ez pedig nem is olyan rossz ötlet, ugyanis az érzelmileg terhelt beszélgetések legalább 10 perces késleltetése csökkenti a fiziológiai reakciókészséget, növeli az empátiát és növeli a megoldási lehetőségeket. Hogy miért? Mert az erős érzelmek beindítják az amygdalát, az agy félelemközpontját, míg a prefrontális kéreg (amely a racionális gondolkodásért felelős) aktiválódása hosszabb időt vesz igénybe. Ha tehát növekvő feszültséget érzel, mondd ezt: „Szeretnék beszélni erről, de szükségem kb. 15 percre, hogy összeszedjem a gondolataimat és hogy tényleg meg tudjalak hallgatni”.

Egy rövid szünet kérése, amelyet ideális esetben könnyű fizikai mozgás, például séta vagy nyújtás követ, szó szerint segít az agyadnak, hogy az üss vagy fuss üzemmódból a probléma-megoldó üzemmódba kapcsoljon.

Fordítsd meg a narratívát!

Az egyik legradikálisabb konfliktus-megoldó eszköz a narratív pszichológiából származik: az úgynevezett perspektíva-próba gyakorlása a konfrontáció előtt. Mit jelent ez a gyakorlatban? Tölts néhány percet azzal, hogy átgondolod és elképzeled, hogyan magyarázná meg a másik fél a viselkedését, ha ő lenne a történet főszereplője. Ezzel értékes betekintést nyerhetsz annak érdekében, hogy empatikusabban és átfogóbban közelíthesd meg a feszültséget generáló témát.

Gondolkodj el a következő kérdésen: „Ha én lennék a másik fél helyében, és őszintén úgy gondolnám, hogy helyesen cselekszem, hogyan magyaráznám meg a cselekedeteimet?". Ez nem azt jelenti, hogy felmented a másikat egy helytelenített viselkedés alól. De képessé tesz arra, hogy a vádaskodás helyett kíváncsisággal és nyitottsággal közelíts a beszélgetéshez, és ez mindent megváltoztathat.

Használd az újraértékelő szendvicset!

Sokan már jól ismerik a visszajelzés-nyújtás szendvics-technikáját, vagyis azt, hogy először ismerjünk el valamit, majd csak azután kritizáljunk, és a beszélgetést egy újabb bókkal vagy elismeréssel fejezzük be. Ez a visszajelző szendvics azonban gyakran manipulatívnak vagy lekezelőnek tűnhet. Ehelyett próbáld ki a kognitív újraértékelést, ami egy hitelesebb megközelítést kínál. Íme a kognitív újraértékelés szendvics:

1. Fogalmazz meg egy pozitív szándékot, például így: „Tudom, hogy mindkettőnknek fontos, hogy nagyszerű eredményt érjünk el ezzel a projekttel.”
2. Ajánlj fel egy átfogalmazást: „Úgy gondolom, hogy a tegnapi megbeszélésen a kommunikációnk módja miatt ez talán nehezebben jött át”.
3. Invitáld meg az együttműködésre: „Megvizsgálhatnánk, hogyan tudnánk ezt legközelebb másképp megközelíteni?”

7 jel, hogy az életed túlélési üzemmódban működik, pedig ennél sokkal többet érdemelsz

A kognitív újraértékelés ezen formája aktiválja a prefrontális kéregállományt, és így segít mindkét félnek újraértelmezni a helyzetet és csökkenti az érzelmi izgalmakat és túlterheltséget. Ez a terapeuták és a túsztárgyalók egyik kedvelt eszköze, és csodákat művel a tárgyalótermekben és a konyhákban is.

Mérd a pszichológiai biztonságot, ne csak az eredményeket!

A konfliktus-kezelés igazi próbája nem az, hogy a vita befejeződött-e vagy sem, hanem az, hogy egy konfliktus után a résztvevők elég biztonságban érzik-e magukat ahhoz, hogy újra felszólaljanak, ha arra van szükség és nem kell úgy érezniük, hogy tojáshéjon lépkednek vagy veszélyeztetik a karrierjüket vagy az érzelmi-mentális jól-létüket.

A Google, mérföldkőnek számító, Arisztotelész-projektje megállapította, hogy a pszichológiai biztonság, és nem a tehetség vagy a tapasztalat a legerősebb előrejelzője egy csapat sikerének. Sok, konfliktusra hajlamos környezetben és csapatban azonban az emberek egy összetűzés alkalmával inkább csendben, minthogy nyugodtabban távoznak.

Ha 6 jelből 4 igaz rád, azonnal határokat kell húznod a munkahelyeden

Próbáld ki az alábbi pszichológiai biztonság-tesztet egy konfliktus után, és kérdezd meg magadtól (vagy a csapatodtól) a következőket:

• „Biztonságban érzem magam, ha ezzel a személlyel szemben eltérő véleményt nyilvánítok ki?”
• „Úgy távoztunk a konfliktusból, hogy úgy érezzük, valóban meghallgattak, nem pedig csak egyetértetek?”

Amikor megtanuljuk dekódolni a konfliktusokat ahelyett, hogy elkerülnénk őket, értékes tudás birtokába kerülhetünk: önmagunkról, másokról és arról, hogy mi az, ami igazán számít. A felsorolt öt tudományosan alátámasztott technika arra hívja fel a figyelmed, hogy ne harcolj tovább a konfliktusok ellen, hanem kezdj el dolgozni azokkal. A cél nem a konfliktus-mentesség, hanem az, hogy képzetté, érzelmileg rugalmassá és elég rezilienssé váljunk ahhoz, hogy a feszültséget bizalomra fordítsuk.