előfizetésem
Hírlevél
Völgyesi Gabi: „Már nemcsak eredményeket tudok felmutatni, hanem élvezni is tudom, amit elértem”
Sokan nem tudják, de a Unique zenekar frontembereként ismert Völgyesi Gabriella az éneklés mellett jogászként dolgozik, szellemi alkotások jogával foglalkozik, ráadásul nemrégiben mesterséges intelligencia szakjogászi végzettséget is szerzett.
Miközben a zene továbbra is meghatározó része az életének, egyre gyakrabban foglalkoztatják a technológia – szerzőkre, kreatív iparági szereplőkre gyakorolt – hatásai, az alkotói lét átalakulása, valamint az önazonosság megőrzésének és a belső egyensúly megtalálásának kérdései. Többek között ezekről is beszélgettünk.
Idén szereztél másoddiplomát az ELTE mesterséges intelligencia és technológiai jogi szakjogász képzésén. Mi indított el ebbe az irányba? Miért pont ezt a szakot választottad?
Mert a mesterséges intelligencia ma már mindent átsző: hatással van szinte az összes tudományterületre és művészeti ágra, így természetesen a zeneiparra is. Érinti a filmkészítőket, grafikusokat, szövegírókat, vagyis lényegében minden alkotót és művészt. Ráadásul már évekkel ezelőtt látszott számomra az a probléma, hogy az AI-modellek fejlesztéséhez hatalmas mennyiségben használnak fel szerzői műveket, miközben az alkotók sok esetben kimaradnak az erre épülő értékteremtésből, és nem részesülnek megfelelő ellentételezésben.
Tudod a gyakorlatban is hasznosítani ezt a megszerzett tudást? Fordultak már hozzád ilyen ügyekkel?
Igen, abszolút. Szellemi alkotások jogaival, ezen belül szerzői joggal foglalkozom évek óta egy ügyvédi irodánál és vannak, akik mostanában kifejezetten azért kerestek meg, mert a mesterséges intelligencia segítségével alkottak vagy fejlesztettek tovább egy ötletet. Érdekli őket a jogi háttér, hogy védi-e alkotásukat a szerzői jog, illetve, hogy mely szellemi tulajdon-védelmi forma jöhet szóba, mint például a formatervezési mintaoltalom, használati mintaoltalom, védjegy, szabadalom.
A generatív mesterséges intelligencia eszközként való bevonása az alkotásba manapság egyre jellemzőbb folyamat, ám annak jogi megítélése, hogy így szerzői mű keletkezik-e, amit a szerzői jog véd, nem egyszerű kérdés.
A mesterséges intelligencia a zeneiparban is nagy változásokat hozott, hiszen ma már teljes zeneszámokat lehet AI használatával létrehozni. Erről mi a véleményed?
Ez egy érdekes téma. A diplomamunkámban részletesen taglalom az EU – szerzőkre, előadóművészekre és a többi iparági jogosultra nézve – kedvezőtlen jogszabályi környezetét, amely kifejezetten megengedő az MI rendszereket fejlesztő tech cégek javára, a modellek betanításával kapcsolatban.
Például a nagy zenegeneráló modellek jogilag aggályosan működnek, hiszen olyan dalokat használnak fel, melyekre az eredeti szerzők nem adtak engedélyt, és díjat sem kaptak a műveik felhasználása után. Márpedig a szerzői jogban főszabályként minden felhasználás után a szerzőnek jogdíj jár, a szabad felhasználási esetköröket kivéve.
Nagy probléma azonban a jogosultak részéről a jogsérelmük bizonyítása, hiszen nehéz megragadni azt, hogy egyes szerzői művek az AI modellek black box-ában feltanító adatként szerepelt. Ugyanakkor azt látom, hogy ezzel kapcsolatban elindult egyfajta változás: ma már nemcsak egyértelműen jelölni kell, ha egy tartalom AI-generált, de a népszerű zenei streaming platformok igyekeznek detektálni és kiszűrni az AI generált zenéket és már feltölteni sem engedik az ilyen „műveket”.
Így teszi tönkre a mesterséges intelligencia az önbizalmunkat, és még csak észre sem vesszük
Szóval úgy véled, hogy az alkotóknak annyira azért nem kell félniük a mesterséges intelligencia előretörésétől?
Úgy gondolom, hogy mindig keresni fogjuk az alkotásokban – legyen az egy kép, egy dal, vagy egy előadás – azt, ami emberi. Mindig lesz igényünk arra, hogy kapcsolódjunk egymáshoz, akár a művészeteken keresztül. Tehát nem hinném, hogy mondjuk az előadókat humanoid robotok fogják helyettesíteni a színpadon. Ugyanakkor látni kell, hogy a mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap a kreatív folyamatokban, és mindenki fogja használni az AI-t, főleg a következő generációk, akik már ebben a világban nőnek fel.
Tehát biztos, hogy a jelenlegi foglalkozások és szakmák átalakulnak. Nem vitatom egyébként az AI létjogosultságát, hiszen lenyűgöző maga a technológia, nagyon jó ötleteket ad, inspirál és sokféle módon használható – így igény biztos lesz rá.
A gép által generált tartalmak mellett azonban a művészi-emberi jelenlét, az eredetiség, az egyéniség és a hitelesség egyre inkább felértékelődik majd.
Említetted a jövő generációit. A te tinédzserkorú gyermekeid életére gondolom, hogy elég erős hatással van már a digitális világ.
De még mennyire! Egyébként a szakmai érdeklődés mellett ez a személyes indíttatás is benne volt abban, hogy mélyebben kezdtem foglalkozni ezzel a témával. A fiaim ugyanis most 12 és 14 évesek, és az ő világuknak már szerves része a mesterséges intelligencia és a közösségi média. Ezek használata azonban rendkívül addiktív. A platformok a viselkedésünkre, érdeklődésünkre és preferenciáinkra vonatkozó adatok automatizált elemzésével felhasználói profilokat építenek.
Az ajánlórendszerek ezek alapján személyre szabják a tartalmakat, és sok esetben arra optimalizálnak, hogy minél tovább fenntartsák a figyelmünket és növeljék a bevonódásunkat. Ennek egyik következménye lehet az úgynevezett filter bubble, vagyis szűrőbuborék kialakulása is, amikor egyre inkább a korábbi érdeklődésünkhöz és viselkedésünkhöz illeszkedő tartalmakkal találkozunk. A különböző platformok a figyelmünket teszik pénzzé, ezért tudatosan kell visszaszereznünk a kontrollt a figyelmünk és a belső világunk irányítása felett. De azt látom, hogy a digitális térben valójában jóval kevésbé vagyunk a saját magunk urai, mint amennyire azt gondoljuk.
Hogyan lehet védekezni ez ellen? Te milyen offline alternatívákat tudsz a gyerekeidnek kínálni?
Mi nem tiltjuk a telefonhasználatot, de vannak keretek és szabályok, amelyek betartásában elég következetesek vagyunk. Próbálunk jó példával is elől járni, én például minden nap olvasok, és mivel ők ezt a látták kicsi koruk óta, így a könyvolvasás náluk is működik. De a sportra, mozgásra is nagy hangsúlyt fektetünk. Otthon, az étkezéseknél nincs eszközhasználat, valamint beszélgetünk is ezekről a dolgokról, hiszen az okoseszközök használatában a szülői tudatosság a kulcs.
Ezért fontos, hogy edukáljuk magunkat és minél jobban ismerjük meg a digitális világ működését. Valamint amennyire csak lehet, kövessük nyomon – a gyerekek és felnőttek esetében - a figyelemre, a gondolkodásra és a pszichére gyakorolt hatásait.
Hogyan tudod ennyi elfoglaltság között jól beosztani az idődet? A munka, a rendszeres fellépések és a két gyerek mellett miként fér bele a napjaidba az olvasás, a tanulás, és egy másoddiploma megszerzése?
A diploma megszerzése Ádám segítsége nélkül (Kovacsics Ádám a Unique zeneszerzője és szövegírója, Völgyesi Gabi férje – a szerk.) nehezen ment volna, de ő ebben is mellettem állt és támogatott. Nekem rengeteget jelentett, hogy amikor tényleg sokat kellett tanulni mondjuk egy vizsgaidőszak előtt, akkor ő volt a gyerekekkel és segített a háztartásban is.
Tehát vállvetve, egymást támogatva csináltuk ezt is.
Most szeptembertől tovább folytatod a tanulmányaidat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyamán. Mi motivál a folyamatos tanulásra?
Egyrészt ez is egy rendkívül izgalmas terület a szakmámon belül, másrészt nálam a tanulás egyfajta belső igény: erős tudásvágy hajt és szükségem van a szellemi kihívásokra. A zene meghatározó része az életemnek, de félembernek érezném magam, ha csak a Unique zenekar frontembereként lennék jelen. Közel harminc éve állok színpadon, de az előadóművészet és a fellépések egészen más energiákat mozgatnak meg bennem. Ahhoz, hogy igazán egyensúlyban legyek – fizikailag és mentálisan is –, mindkét tevékenységre szükségem van.
Mérő László: „A mesterséges intelligencia mindent elintéz helyettünk – és ez veszélyesebb, mint hinnénk”
És most megvan ez az egyensúly, rendben vagy önmagaddal?
Igen, most remekül vagyok, de volt egy elég nehéz időszakom. Nemrégiben nagyon erős, visszatérő fülzúgással küzdöttem, ami bevallom, eléggé megijesztett. Nemcsak a rendszeresen megjelenő tünetek, hanem az ezzel kapcsolatos negatív gondolatok is lekötötték a figyelmemet, és nagyon nehezen tudtam koncentrálni. Sokszor úgy éreztem, mintha egy mentális és pszichés hullámvasúton ülnék: voltak nagyon jó napjaim és komoly mélypontjaim.
Aztán eldöntöttem, hogy felveszem a kesztyűt, és elkezdtem tudatosan dolgozni azon, hogy lehalkítsam ezt a „belső zajt”. Mint kiderült a tüneteim stresszalapúak, és rengeteget segített a meditáció, a tudatos figyelemirányítás, valamint az egyetemi tanulmányaim folytatása abban, hogy visszataláljak a saját belső egyensúlyomhoz. Ennek köszönhetően egy ideje elmúltak a tünetek, és ez a fajta megújulás nagyon jól kapcsolódik az új dalunk, a Kilincs egy szép világba üzenetéhez is, amely a belső útkeresésünkről, céljaink érdekében a komfortzónánkból való kilépésről szól.
Ez a szerzeményetek néhány hete debütált, és először élőben a Unique szeptember 25-i nagykoncertjén lesz majd hallható. Mivel készültök még erre az eseményre?
Igen, az Akváriumban fogjuk először előadni az új dalunkat, de bízom benne, hogy addigra a közönségünk is felkészül belőle, és együtt fogjuk ezt is énekelni, mint a többi ismert számot. Hiszen olyan régi nagy kedvencek is felhangzanak majd, mint az Angyal, a Mozaik vagy a Csillagtenger. Bár a repertoár hasonló, nincs két egyforma koncert, mert ugyanazok a dalok mindig más táptalajra hullanak: más a közönség összetétele, lelkesedése és reakciója, ez pedig ránk, előadókra is visszahat.
Nagyon jó érzés a színpadon állva megtapasztalni a közönség szeretetét, ami engem mindig átjár, és ugyanezt az érzést tükrözöm vissza feléjük is. Így ezeken a koncerteken jellemzően egy nagyon bensőséges, szeretetteljes hangulat alakul ki. Az esemény végén közönségtalálkozóval is készülünk, ahol lesz lehetőség fotózkodni és kötetlenebb formában beszélgetni.
Mennyire változott meg a közönségetek az elmúlt közel 30 évben? A fiatalabb korosztályokat is meg tudjátok szólítani a zenétekkel?
Nagyon vegyes a követőtáborunk, nyilván a saját generációmat látom többségében, de jönnek idősebbek és fiatalabbak is. Sőt, van egy nagyon aranyos, 8 év körüli kislány, aki rendszeresen ott van a koncertjeinken a szüleivel. Azon egyébként magam is meglepődtem, hogy amikor legutóbbi nagykoncerten megkérdeztem, hogy „ki az, aki most van itt először?”, a résztvevők nagyjából 70%-a feltette a kezét, tehát tényleg nagyon változatos a közönségünk.
Barbibelle: „Itthon a nők eladhatóságát még mindig gyakran tárgyiasítva kezelik”
Nem helyez rád nagy nyomást az, hogy a rajongók ugyanazt a hangzást, megjelenést, energiát és erőbedobást várják el tőled a színpadon évtizedek óta? Hogyan tudod megőrizni a vitalitásodat?
Lehetne ezt nyomásnak tekinteni, de számomra inkább motivációt jelent. Törekszem rá, hogy jó formában maradjak: hetente négy alkalommal edzek, igyekszem rendszeresen meditálni és az egészséges táplálkozásra is odafigyelek. Természetesen a családom tagjait is igyekszem érzékenyíteni az egészségtudatos szemlélet felé.
Annyi mindennel foglalkozol egyszerre. Számodra valójában mit jelent a siker?
Ez jó kérdés. A siker szerintem több tényezőből áll össze, és az is sokat számít, hogy az életünknek éppen melyik szakaszában vagyunk. De alapvetően azt gondolom, hogy a siker ott kezdődik, ahol a teljesítmény már egy belső elégedettséggel is párosul. Amikor egy nyugvópontra, egyensúlyi állapotba kerülök, és ha körülnézek, azt látom, hogy rendben vannak a dolgok körülöttem. Tehát már nemcsak eredményeket tudok felmutatni, hanem élvezni is tudom, amit elértem.
