előfizetésem
Hírlevél
A csillagász, aki felkerült a Forbes sikerlistájára: Kalup Csillával beszélgettünk
Kalup Csilla csillagász idén felkerült a Forbes 30 sikeres magyar 30 alatt listájára. A szakember azért tartja fontosnak a Naprendszer tanulmányozását, mert óriási szerepe van a Föld és az emberiség biztonsága érdekében.
Kalup Csilla az ELTE TTK doktorandusza, és a HUN-REN CSFK Csillagászati Intézetének tudományos segédmunkatársa, aki elsősorban csillagszeizmológiai vizsgálatokkal, valamint az utóbbi időben kisbolygók körüli gyűrűrendszerek anyagának modellezésével is foglalkozik.
Mikor kezdett el érdekelni a csillagászat?
Gyerekként nagyon szerettem olvasni, és gyakran jártam a Jászberényi Városi Könyvtárba, ahol 2008 őszén nyílt egy csillagvizsgáló. Ekkor kezdtem el csillagász szakkörre járni, így teljesen véletlenül lépett be az életembe ez a világ. A szakkörvezetőm Fodor Antal amatőrcsillagász volt. Nagyon sok megfigyelést végeztünk kis távcsövekkel, ezen az úton sajátítottam el a csillagászat alapjait. Ezek voltak az első lépéseim ebbe az irányba.
2014–2015-ben részt vettél a Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpián is.
Először nyolcadikosként versenyeztem csillagászatból, ami annyira megtetszett, hogy utána már tudatosan kerestem ezeket a lehetőségeket. Elsőéves középiskolásként aztán le is érettségiztem csillagászatból – ez volt az utolsó év, amikor még lehetőség volt erre. A Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpiára az azt következő két évben jutottam ki, mivel megnyertem a magyarországi fordulókat. Ennek köszönhetően 2014-ben Romániába, 2015-ben pedig Indonéziába utazhattam a magyar csapat tagjaként.
Azáltal, hogy bekerültem a hazai olimpiai csapatba, először találkoztam hivatásos csillagászokkal – addig igazából azt sem tudtam pontosan, mit is csinál egy csillagász. A versenynek köszönhetően kerültem be a hazai csillagász közösség vérkeringésébe.
Mesélj róla, mit csinál egy csillagász?
A munka jellege attól függ, hogy pontosan melyik területtel foglalkozik az ember. Alapvetően megfigyelési adatokkal dolgozunk, illetve különböző elméletek alapján modellezünk. Ez túlnyomórészt számítógépes munka: vagy távcsöves észlelési adatokat kell feldolgozni különféle programozási nyelveken, vagy szimulációkat, modelleket kell futtatni és elemezni.
Meglepő lehet, de a nők az energiapiac működésében is elengedhetetlenek
Hogyan kerültél az ELTE-re?
A hazai csillagászati diákolimpiai mozgalomban részt vevő kutatók, csillagászok, tanárok és volt olimpikonok inspiráltak arra, hogy az ELTE-re jelentkezzek. Ezen kívül 2015-ben az indonéz diákolimpián találkoztam Dr. Kiss László csillagásszal, aki ma már a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója. A vele folytatott beszélgetés ösztönzött arra is, hogy bekapcsolódjak a kutatóközpont munkájába. Az egyetem első évében már el is kezdtem kutatási témákkal foglalkozni.
Mivel kezdtél eleinte foglalkozni?
Eleinte földi távcsöves megfigyeléseket végeztem, úgynevezett fehér törpecsillagok fényváltozásait vizsgálva. Később áttértem a Kepler űrtávcső adatainak elemzésére, amelynek segítségével a Jupiter körül keringő kisbolygókat kutattam. Ezt követően gömbhalmazokat vizsgáltam – ezekből jelenleg körülbelül 150 ismert –, amelyek az éjszakai égbolton lenyűgöző látványt nyújtanak.
A gömbhalmazokban olyan csillagok találhatók, amelyek a Naphoz hasonlóan életük végén vörös óriásokká fejlődnek, a doktori munkám kapcsán például ezekre fókuszálok. Ezeken kívül viszont számos más hazai és nemzetközi kutatási projektekbe is bekapcsolódtam.
Jelenleg milyen kutatásokra fókuszálsz?
Legutóbbi publikációm kisbolygók körüli gyűrűrendszerek anyagának modellezésével foglalkozik. Ez a téma különösen izgalmas, mivel jól ismert, hogy az óriásbolygók közül például a Szaturnusznak és az Uránusznak is van gyűrűrendszere, de azt már kevesebben tudják, hogy más óriásbolygók, sőt, kisebb, néhány száz kilométeres égitestek és törpebolygók körül is találtak már gyűrűket.
A munkám középpontjában a Haumea törpebolygó gyűrűje áll. Ezeknek a gyűrűknek a léte még mindig számos kérdést vet fel: keletkezésük, stabilitásuk és anyagi összetételük nagyrészt ismeretlen. A Szaturnusz gyűrűje például 95%-ban tiszta vízjég-kristályokból áll, míg az Uránusz gyűrűjét inkább szénszerű göböcskék alkotják. Jelenleg még azt sem tudjuk pontosan, hány törpebolygó körül lehet gyűrű, és miért éppen ezek körül alakultak ki.
Miért fontos, hogy minél többet tudjunk ezekről a gyűrűkről?
Ezek a kérdések az elmúlt tíz év legizgalmasabb témái közé tartoznak, és még messze nem kaptunk rájuk teljes válaszokat. A kisbolygó gyűrűk összetételének jobb megismerése lehetőséget teremtene arra, hogy közelebb kerüljünk a válaszokhoz. A csillagászat önmagában alapkutatásnak számít, viszont az ilyen típusú kutatások nem várt módon képesek hatással lenni a mindennapi életünkre is. Jó példa erre a WiFi, amelyet eredetileg rádiócsillagászok fejlesztettek ki, miközben azt próbálták megoldani, hogyan lehet adatot továbbítani kábelek nélkül.
És azt miért tartod lényegesnek, hogy minél többet tudjunk a Naprendszerünkben zajló folyamatokról?
A Naprendszer a Földünk otthona, így a kozmikus környezetünk ismerete létfontosságú az emberiség számára, legyen szó potenciálisan veszélyes aszteroidákról, vagy technikai civilizációként a különféle űridőjárási hatásokról, amelyek képesek megzavarni az elektronikai eszközeinket. Az 1800-as években történt az azóta Carrington-eseménynek keresztelt rendkívül erős napkitörés, amely ha napjainkban következne be, jelentős károkat okozna az elektromos hálózatokban. Így például a Nap folyamatos monitorozása nemcsak tudományos szempontból érdekes, hanem gyakorlati, mindennapi jelentősége is van.
A női mentorok szerepe a tudományban is egyre fontosabb - beszélgetés Itilekha Podder kutatónővel
Számodra mi a következő lépés?
Körülbelül másfél év múlva fogok doktorálni, jelenleg pedig a nemzetközi publikációimon dolgozom. Ezekre a cikkekre szükségem van ahhoz, hogy megírhassam a doktori tézisemet, hogy megvédhessem majd a disszertációmat. Emellett immár közel tíz éve részt veszek a hazai diákolimpiai csapat tagjainak felkészítésében szakmai koordinátorként.
Gratulálok a Forbes-listás helyezésedhez! Emlékszel, hogyan értesültél a hírről?
Teljesen váratlanul ért a hír, hogy felkerültem a listára, de rendkívül jólesett, és egy pozitív visszajelzés arról, hogy a természettudományos területen elért sikerek értékesek és érdekesek a nagyközönség számára is.
Milyen tanácsot adnál egy fiatal, pályakezdő hölgynek?
Az akadémiai pálya nem egy hagyományos, 8-tól 4-ig tartó munkarendre épül. Más életstílust kíván, különösen, ha valaki kutató munkával foglalkozik. Ezért egyrészt ez a hivatás nem működik belső lelkesedés és elkötelezettség nélkül, másrészt viszont nagyon fontos, hogy mindenki odafigyeljen a saját mentális egészségére, fizikai jólétére és belső szükségleteire, mert ezek együttese szükséges ahhoz, hogy valaki hosszú távon is motivált és ezáltal sikeres maradjon a szakmában.
