előfizetésem
Hírlevél
Időt nyerek magamnak vagy pénzt dobok ki: mi a helyzet a petesejt-fagyasztással?
Magyarországon egészen mostanáig csak szűk körben, orvosi indokkal volt elérhető a petesejt-fagyasztás. Most, hogy a technológia szélesebb körben is elérhetővé vált, felmerül a kérdés, hogy mivel kecsegtet ez a lehetőség? Mivel kell számolnia annak, aki ilyen módon biztosítaná a gyermekvállalást? Egyáltalán ez garanciát jelent az anyaságra?
Az amerikai sorozatok úgy beszélnek a petesejt-fagyasztásról, mintha egy teljesen termesztés, hétköznapi eljárás lenne. A karrierjére koncentráló főhősnő egy rövid jelenetben megoldja jövőbeli anyaságát, amikor lefagyasztatja a petesejtjeit, majd nyugodtan folytatja az életét, hiszen tudja, hogy a biológiai órát átmenetileg megállította. A képernyőn játszódó petesejt-fagyasztás menete kívülről egyszerűnek tűnik, de a valóságban ennél árnyaltabb ez a folyamat. Mondjuk is, hogy miért.
A pácienst először hormonkezelésnek vetik alá, hogy egyszerre több petesejt érjen meg, majd ultrahangos követés után rövid altatásban leszívják a petesejteket, amelyeket laborban, mínusz 196 fokos folyékony nitrogénben tárolnak akár évtizedekig. A módszer előnye, hogy a petesejtek minősége a fagyasztás időpontjához kötődik. Ha valaki 32 évesen fagyasztja le őket, tíz év múlva is a 32 éves petesejtjeit kapja vissza. Ez jól hangzik, de ettől még nem garantált, hogy a gyermekvállalás sikeres lesz.
A későbbi terhességet az anya egészségi állapota, a méh állapota és a partner spermiumminősége is meghatározza. Mert hiába jó minőségű a petesejt, ha a befogadó közeg már nem optimális. Jól mutatja ezt egy magyar nő esete is, akit egy anyukáknak szóló zárt Facebook csoportban ismertem meg.
Az életkor fontos, de nem a legfontosabb, ha az anyává válás a kérdés
Nem volt szükség a lefagyasztott petesejtekre
A ma 37 éves nő név nélkül vállalta, hogy megosztja történetét. Mint mondja, jó lett volna, ha egykor ő maga is többet tud a petesejt-fagyasztásról, ami mellett hét éve döntött. Ekkor egyedülálló volt, és erősen vágyott az anyaságra, viszont azt nem akarta, hogy a biológiai óra minden nap figyelmeztesse a közelgő határidőre. „Harmincéves voltam, és pontosan tudtam, hogy a testem a lehető legjobb állapotban van. Minden adott volt ahhoz, hogy belevágjak. Nem volt olcsó, de mivel a családom is támogatott, elindultam ezen az úton. Azt gondoltam, hogy ezzel időt nyerek magamnak” – meséli, majd hozzáteszi, hogy két évvel később megismerkedett a férjével, akivel természetes úton sikerült teherbe esnie.
Így a fájdalmas és költséges úton lefagyasztott petesejtjeire végül nem volt szüksége, de nem bánta meg a döntését. „Számomra ez lelki biztonságot adott. Nem éreztem többé, hogy rohanok valami után, és nem kellett kompromisszumot kötnöm csak azért, hogy legyen gyerekem. Mert tudom, hogy ha nem találkozom a párommal, akkor is lett volna egy esélyem.” A harmincas éveik elején járó nők közül sokan hasonlóan állnak a témához. A petesejt-fagyasztás tehát egyfajta pszichológiai biztosíték. Mondván, nem tudni, hogy lesz-e belőle valaha gyermek, de azért jó, ha ott van.
Fagyasztás pszichológiai nyomásra
A társadalmi elvárás, mely szerint a nőnek legkésőbb 35 éves koráig gyermeket kell vállalnia, erős szorongást okoz. Érthető, hogy ezért a petesejt-fagyasztás pszichológiai védőhálót jelent. Bár nem ígér biztos sikert, de időt ad a döntéshez. Többek között erről írnak a Szeretnénk, ha megszületnél! – A meddőség orvosi, lélektani és társadalmi vonatkozásai című, 2024-ben megjelent kötet szerkesztői is, akik arra hívják fel a figyelmet, hogy a nehezített termékenység számos vetületének bemutatása hiánypótló, mert az érintettek egyszerre küzdenek orvosi, párkapcsolati és mentális terhekkel.
Ne kérdezzétek többet, mikor jön a kistestvér: miért nem elég, hogy egy gyermekem van?
A könyv világosan kimondja, hogy a meddőséggel kapcsolatos döntéseknél a lelki tényezők alapvetően befolyásolják a folyamatot. Arról nem beszélve, hogy a reproduktív nehézségekkel küzdő nők körében bizonyítottan gyakoribb a szorongás. Ilyenkor a kontrollérzés növelése, a reális elvárások kialakítása és a párkapcsolati kommunikáció fejlesztése mérhetően csökkentheti a pszichés terhelést. Ez a logika pedig a petesejt-fagyasztásra is alkalmazható, hiszen aki ezzel „időt vásárol”, növeli a mozgásterét, és ezzel csökkenti a szorongás szintjét – feltéve, hogy tisztában van az eljárás korlátaival és a sikerességet befolyásoló tényezőkkel.
Az érem másik oldala
Mások inkább szkeptikusak és hamis illúzióként látják az eljárást. Mondván, az ember hajlamos azt hinni, hogy ez majd biztosíték a későbbi anyaságra, csakhogy a siker nem garantált. Ezért fennáll annak az esélye, hogy akik maximális bizalmat fektetnek az eljárásba, csalódni fognak. Arról nem is beszélve, hogy a beavatkozás egyszerre kellemetlen és költséges.
Egy teljes ciklus ára a hormonkezeléssel, a petesejt leszívással és a tárolással együtt több százezer forintra rúg, és ha valaki több ciklust szeretne – hiszen minél több petesejt áll rendelkezésre, annál nagyobb a siker esélye –, akkor a kiadás hamar milliós nagyságrendű lesz. Elgondolkodtató, hogy a rizikófaktor mellett megéri-e. Talán, ha államilag támogatott lenne, többen fontolóra vennék, de így az átlag magyar nők számára inkább egy nehezen elérhető cél - államilag támogatott formában csak orvosi indokkal, például onkológiai kezelés előtt vehető igénybe a beavatkozás.
Nem meglepő, hogy az orvosok óvatosságra intenek. A fagyasztott petesejtek felhasználása mesterséges megtermékenyítéssel történik, amely önmagában is megterhelő folyamat, és nem ritkán több próbálkozást igényel.
Farkas E. Lina:„Jó lett volna, ha valaki edukál termékenység-témában, ahelyett, hogy azzal nyomasszon, ketyeg a biológiai órám”
Illúzió vagy valós segítség?
Mindennek ellenére érdemes megemlíteni, hogy hol és hogyan érhető el ma Magyarországon a petesejt-fagyasztás. Eddig főként orvosi indokkal – például daganatos betegség esetén kemoterápiás kezelés előtt – volt hozzáférhető. 2025-től azonban a szabályozás változásával egyre több magánintézmény kínálja egészséges nőknek is, megelőző jelleggel.
Az eljárás menete több lépésből áll: hormonkezelés után altatásban leszívják a petesejteket, majd azokat folyékony nitrogénben tárolják. A folyamat 2–3 hetet vesz igénybe. A tárolási idő jelenleg 10 év, de külön engedéllyel meghosszabbítható. A petesejt-fagyasztás tehát egyszerre ígér reményt és hordoz kockázatokat. Abban a szakértők és az érintett nők is egyetértenek, hogy
a legfontosabb hozadéka a szabadság érzése.
Nem kell mindenáron párkapcsolatot sürgetni, nem kell görcsösen ragaszkodni egy adott életkori határhoz, hanem lehetőség nyílik a saját ritmus szerinti döntésre. Ugyanakkor itt vannak a biológia korlátok, mert bár a petesejt minősége nem romlik, de a test öregedését nem lehet fagyasztóba zárni. A negyvenes évek elején vállalt terhesség fizikailag és orvosilag mindig nagyobb kockázattal jár, függetlenül attól, hogy mondjuk 30 éves korból származó petesejtet használtak.
