előfizetésem
Hírlevél
Ezért válik pokollá egy jó munkahely, ha a féltékenység átveszi az irányítást
Versengés, pletyka, feszültség, elzárkózás, kirekesztés – szavak, amelyek egyidejű említése egy mindenki által megtapasztalható munkahelyi jelenséget ír körül. Sokszor nem látjuk előre, meghúzódik nehézségeink hátterében. Azonban amikor már nyilvánvalóvá válik, addigra annál nagyobb károkat okoz, nem csupán a munkahelyi kapcsolatokban, hanem a munka minőségében is. Ez nem egy egyszerű konfliktus, hanem egy komplex problémakör. A szakmai féltékenység feloldása pedig minden érintett fél számára feladatot jelent.
„Velem ez nem történhet meg!” – tartják sokan, amikor a szakmai féltékenységről esik szó egy-egy kötetlen beszélgetés során. Holott ott van a mindennapokban, és meghökkentő lehet elsőre, hogy a jelenség önmagában se nem jó, se nem rossz. Megítélése és kihatása a munkahelyi körülményekre attól függ, hogy azt alapvetően hogyan kezelik egy csapaton belül. Ha egy vezető eszközként tekint rá, és pozitívumait előtérbe helyezve felhasználja a csapatkultúra alakítására, akkor egy motiváló környezetet teremthet meg vele, ahol az inspiráció, a fejlődés iránti vágy és a közös változás lesz a domináns.
A gyakorlat azonban sajnos nem ilyen egyszerű, és azt is be kell látni vele kapcsolatban, hogy ez egy ingoványos terület. Ennek eredendő oka, hogy az egészséges versengés, amely kollégák között egymás ösztönzését támogatja, hirtelen képes ellenségeskedésbe átfordulni. Ez pedig abból következik, hogy nincs közös cél, amely a közösségi szellemet megalapozhatná.
A károkozó szakmai féltékenység fő jellemzői között tarthatjuk számon kettős hatását, azaz nem csupán a munkahelyi kapcsolatok alakulására és minőségére van negatív befolyása, hanem a teljesítményben is jelentős mértékű problémákat tud gerjeszteni. A folyamat nem visszafordíthatatlan, de rejtett indulása megnehezíti az időben történő észlelését. Legtöbbször apró megjegyzések formájában indul, aztán egyre több pletyka kerül a felszínre, mígnem látványossá válik a távolságtartás a munkatársak között, miközben apránként rombolja a bizalmat a közösség és az egyén szintjén egyaránt.
Ez lesz a megoldás, ha hiába szeded a vitaminokat, még mindig beteg és fáradt vagy
Az elején minden pozitív, aztán egy csapásra megváltozik
Munkaidőnkben nem igazán foglalkozunk kiemelten azzal, hogy milyen a kommunikáció minősége egymás között. Addig, amíg saját bőrünkön nem érzékeljük a hangulat, a felénk irányuló stílus romlását, nem gondolunk bele abba, hogy tetteink és viszonyulásaink vajon milyen fogadtatásban részesülhetnek a másik szemszögéből. Még akkor is belekerülhetünk egy ilyen kényelmetlen szituációba, ha arra törekszünk, hogy ez igazából ne következzen be.
Alapvetően az a célunk egy munkahelyi közösségben, hogy ott komfortosan érezzük magunkat. Adunk magunkból, hogy megismerjenek, nyitunk mások felé, hogy mi is megismerhessük őket, és ezzel kinyílik az az ajtó, amely a bonyodalmakat okozza. Egy csapatban mindenki keresi azt az egyensúlyi állapotot, amelyben elég bepillantást enged a saját világába, bizalmat ad, őszinteségre törekszik, és ellátja a képességeihez mérten a rábízott feladatokat.
Arra viszont kevés figyelem összpontosul, hogy ez vajon hogyan csapódik le másokban, mennyire tartják veszélyesnek önmagukra nézve. Ez az a pont, ahol a szakmai féltékenység először felütheti a fejét, mert nem tudhatjuk, hogy az ösztönös hozzáállásunk az emberi kapcsolatok építésében és a feladatellátásban mikor indukálja a másikban a fenyegetettség érzését. Íme néhány példa az ilyen kényes szituációkból:
Előfordul, hogy az a nyitottság, amely valaki számára elsősorban a bizalom építését jelenti, másnak túlzott, és a komfortzóna súrolását jelenti, emiatt beindul egy védekezési mechanizmus. A kommunikáció nem csupán szavak mondattá alkotásának módszere, hanem érzelmi megnyilvánulás is, amelyből a fogadó fél mindig következtetéseket von le a saját tapasztalásai alapján, és ez lehet negatív is.
A munkamorál szintjének és minőségének éles különbözősége tempóban, felelősségvállalásban, lojalitásban szintén egy olyan terület, ahol a félelem érzése merülhet fel. Ezek az esetek önmagukban is konfliktushelyzeteket tudnak teremteni, egyidejű előfordulásuk pedig lavinát indíthat el a szakmai féltékenység kialakulása felé.
A multitasking ára láthatatlan, így gyullad be a test a folyamatos pörgéstől
A szakmai féltékenység feloldása nem önálló házi feladat
A szakmai féltékenység nem szűk körben megoldandó probléma. Egy csapaton belül alapesetben két munkatárs között alakul ki, és mellettük, hozzájuk képest egy hajszálnyi távolságból érintett lesz a vezetőjük, majd némi idő elteltével közvetetten kapcsolódik a többi kolléga is. Ebből kifolyólag mindenkinek lesz feladata, amikor ez a nehézség kibontakozik.
A jelenség feloldásában a legfontosabb első lépés egyben a legkomplikáltabb is: felismerni a jelenlétét és azonosítani az okát. Ennek felelőse döntően a vezető, ugyanis egy jó vezető napi szinten foglalkozik a csapatdinamikával és a munkahelyi légkörrel. Esetében nem elvárás, hogy azonnal közbeavatkozzon, mert jogosan feltételezheti, hogy a munkatársak is képesek megoldani a konfliktust. Azonban felelőssége, hogy a jelek észlelése során időben cselekedjen azért, hogy a helyzet ne mélyüljön el. Könnyű a dolga? Ezt ne is feltételezzük, mert rendkívül csalóka minden olyan jel, amely a szakmai féltékenységre utalhat.
A féltékeny fél oldalán olyan reakciók érkeznek ebben az esetben, mint a lekicsinylő megjegyzések, a másik eredményeinek kisebbítése, az elzárkózás a közös munkától vagy a hátráltatás. Ezek utalhatnak önbizalomhiányra vagy imposztor-szindrómára egyaránt, de lehetnek egy magánéleti válság eredményei is, amely gyakran jár zavartsággal és munkahelyi teljesítményromlással. Ezért fontos, hogy a szenvedő fél oldala ugyanúgy nagyító alá kerüljön. Ezen az oldalon a bizonytalanság erősödése lesz tapasztalható egy olyan periódus után, ahol még egészséges mértékű önbizalom volt érzékelhető.
Emellett a visszahúzódás válik szembetűnővé, valamint a fáradtság látványa, amely utóbbi az érzelmi terheltség és a stressz megnyilvánulása. Ezek a jelek szintén utalhatnak általánosabb motivációvesztésre, kudarcélmények megélésére vagy átmeneti magánéleti problémákra. Ilyenkor a vezetőt saját tapasztalásai mellett a közvetlen környezetéből érkező meglátások is segíthetik a helyzet pontosításában és súlyosságának felmérésében. Előfordul, hogy néhány munkatárs közösen hívja fel a figyelmet a jelenségre, vagy közöttük is kialakulnak következtetésekre irányuló interakciók, mint a pletyka terjesztése, a klikkesedés vagy a hangulatromlás.
Belátható, hogy a konfliktushelyzet megoldása mindenki részéről megkívánja a beavatkozást, és senkinek nem lesz könnyű dolga. A féltékeny fél részéről szükség van arra, hogy előtérbe helyezze az önismeretet. Nála egy olyan mélyrepülés történt a gondolatvilágában, ahol már a saját kompetenciáival sincs teljesen tisztában. Ilyenkor neki kell megtennie a szükséges lépéseket, és egy vezető ebben úgy tud segítségére lenni, ha olyan feladatokban igényli a közreműködését, amelyekben újra sikerélményeket tud megélni, érezheti azt, hogy a képességei és készségei értékesek, valamint nem összehasonlíthatók másokéval. Ezzel az önbizalom útjára léphet, önmagát tarthatja előbbre, ahol már nem a versengéssel és a másokhoz való összeméréssel foglalkozik.
Nem törvényszerű, de megtörténik, hogy a szenvedő félnek több feladata adódik egy ilyen helyzetben. Meghökkentő lehet, hogy nem csupán önmagával kell törődnie, hanem bizonyos szintig a féltékeny féllel is. Felül kell emelkednie a helyzeten, félre kell tennie a sérelmeket ahhoz, hogy fejlődni tudjon, és idővel újra jó munkakapcsolatot ápolhasson a másikkal. Meglehet, hogy a szenvedő fél erős önbizalommal, kommunikációs készségekkel és érzelmi rugalmassággal rendelkezik, mégis egy ilyen konfliktus visszaveti, és némiképp újra kell építkeznie.
A legnagyobb segítsége a távolságtartás és az idő lesz, amíg a másik fél is nyitottá válik a közös együttműködésre. Emellett lehetőség adódik számára az önreflexióra is, azaz megvizsgálni azt, hogy milyen tettek és események vezettek oda, hogy létrejött ez a szituáció. A jövőben a szakmai teljesítményben és a munkamorálban érdemes lehet ennek eredményeként finomításokat végezni abból a célból, hogy a munkaközösségben a komfortérzés mindenki számára biztosítható legyen, és az új kooperációk során a légkör mindenki számára kielégítővé váljon. Ebben a vezetőnek is döntő szerepe lesz.
Húsbavágó őszinteséggel beszél a modern családokról a Berlinale nyitófilmje
Az ő felelőssége a bizalomépítés és a nyílt kommunikáció elősegítése, mely mellett a közeljövőben ellátandó napi feladatokban és a felmerülő új kihívásokban úgy kell a felek kapacitásait terveznie, hogy legyen lehetőség számukra a regenerációra, a kiteljesedésre és az elismerés elnyerésére. Végül, de nem utolsósorban formálódjon egy olyan miliő, ahol idővel az érintett felek újra együtt tudnak dolgozni közös feladatokon, tudnak egymástól tanulni és inspirálódni.
A szakmai féltékenység egy rendkívüli jelenség a maga nemében.
Egy vezetőtől megkívánja a jó emberismeretet, az analitikus gondolkodásmódot, az empátiát és a magas érzelmi intelligenciát. Meglehet, hogy egy olyan mély konfliktushelyzet megoldására van szükség, ahol új és stabil alapokat kell letenni a felek számára. Ehhez olyan építőkövekre van szükség, mint az idő, a türelem és a meggondolt lépések. Általuk egyfajta hidat kell építeni, amely biztonságos átjárót teremt majd a felek között, és megmutatja, hogy a közös munka nem fenyegetés, hanem lehetőség számukra.
