A folyosói pletykák ártalmatlannak tűnnek, mégis alakítják a közösséget, és te sem maradsz ki belőle

A kávé illata keveredik a halk nevetéssel az irodai folyosón, miközben egy-egy félmondat új történetet indít el. A pletyka – látszólag ártalmatlan – valójában a munkahelyi kapcsolatok egyik legerősebb fegyvere vagy legbiztonságosabb kapcsa lehet. Összeköti a kollégákat, lojalitást teremt, de ugyanakkor feszültséget, bizalomvesztést és sérüléseket is okozhat. Hogyan hat ránk, és miért nem tudjuk megkerülni? Miért kapják gyakrabban a nőket „pletykásnak”, miközben a férfiak ugyanolyan arányban adnak át információkat?

Szakértő és hazai felmérések segítségével most feltárjuk, hogyan működik a pletyka a magyar irodákban, és hogyan válhat hidakká vagy fegyverré a mindennapokban.

Kapocs vagy fegyver?

Az irodai folyosón halk nevetés hallatszik. Valaki lehalkítja a hangját, amikor egy kolléga közeledik. „Hallottad, hogy…?” – kezdődik a mondat, és máris elindult egy újabb történet. A pletyka a munkahelyi kultúra egyik legősibb és legkitartóbb eleme, ami néha ártalmatlan szórakozásnak tűnik, máskor azonban mérgező feszültséghez vezet. A pletyka kettős természetű. Egyrészt segít a közösségépítésben: a közös információcsere összekapcsol, lojalitást teremt. Másrészt viszont eszközzé válhat a kirekesztésben vagy a hatalmi játszmákban. A kérdés nem az, hogy jelen van-e – hanem az, hogyan használjuk.

Schveiger Réka, Mindset-mentor, krízisfeldolgozó szerint ez a fajta kommunikáció gyakran nélkülözi a valóságalapot, sőt sokszor teljesen alaptalan. Még ha tartalmaz is igazságelemeket, azok torzított formában jelennek meg. „A pletyka rövid távon szórakoztathat, sőt akár közelebb is hozhat embereket egymáshoz, hosszú távon azonban bizalomvesztést, sérüléseket és közösségi feszültséget szül. Hiszen könnyen megfordulhat mindkét fél fejében a gondolat: ha így beszélünk egy harmadik személyről, akkor az, akivel most »szövetségre« léptem, később rólam is alkothat alaptalan állításokat?”

A pszichológia szerint a pletyka ősi társas mechanizmus.

Már a törzsi közösségekben is így ellenőrizték, ki tartja be a szabályokat, és ki veszélyezteti a csoport harmóniáját. A modern irodában ugyanez történik: amikor a munkatársak arról beszélnek, ki kapott előléptetést, ki lépett hibára, valójában a szervezet „erkölcsi rendjét” monitorozzák.

Lehetőség, nem pedig krízis: Így éld túl az életközepi válságot

A nők és a pletyka bélyege

A társadalmi sztereotípiák miatt a nők gyakrabban kapják meg a „pletykás” jelzőt, holott a kutatások szerint a férfiak ugyanolyan arányban terjesztenek informális híreket. A különbség inkább a tartalomban van: míg a férfiak gyakran státuszról, munkáról beszélnek, a nők inkább érzelmi és kapcsolati síkon pletykálnak. „Az javaslom, tegyünk különbséget a rosszindulatú és a tényszerű megállapítás során létrejövő véleményalkotás között.” – mondja a szakértő.

„A rosszindulatú véleményalkotás, azaz az ítélkezés, a pletykálkodás során olyan megállapításra jut az adott személy, mely a másik személyt sérti, becsmérli vagy hátrányos színben tünteti fel, függetlenül attól, hogy van-e valóságalapja a kijelentésnek. Ezzel szemben a tényszerű véleményalkotás arra törekszik, hogy objektív adatokra, megfigyelhető tényekre alapozzon, és ne vezérelje személyes indulat vagy előítélet. Tényszerű megállapításról akkor beszélhetünk, amikor a józan ítélőképesség és az objektív információk alapján vonunk le következtetéseket. Ez megkülönbözteti a pusztán érzelmi vagy előítéletes alapú véleményalkotástól, amely gyakran nélkülözi a valóságalapot.”

Te is érzed, hogy a kettő között óriási különbség van, igaz? Nem beszélve arról, hogy a pletykálkodás erkölcsi és jogi szempontból is hagy kifogásolni valót. A rosszindulatú vélemény könnyen beleesik a rágalmazás csapdájába, míg a tényszerű – amely bár lehet kellemetlen vagy kritikus – olyan formában van megfogalmazva, amely nem az adott személyt minősíti. Míg a nőkre a rosszindulatú véleményalkotás jellemző, addig a férfiakra inkább a tényszerű információcsere jellemző – és itt mutatkozik meg a különbség a női és a férfi pletykálkodási stílus között.

„Azért ne húzzuk rá a nőkre a szennyest, mert vannak kivételek. Azt javaslom, hogy ne nemek alapján, hanem az energiák alapján szemléljük. Hogy hogyan értem ezt? Azokban a nőkben, akikben erőteljesebb férfi energia dúl, azokra nem jellemző a pletykálkodás, míg azon férfiakban, akikben a női energia erősebb, náluk erőteljesebben jelenik meg a pletykálási szokás.” - figyelmeztet Schveiger Réka.

Ez a film a tökéletes példa arra, hogy nemcsak sztárokkal lehet jó filmet csinálni

Pletyka a munkahelyen

Egy 2022-es hazai felmérés szerint a munkavállalók 61%-a nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen tapasztal munkahelyi pletykát. 37%-uk szerint ez kifejezetten rontja a hangulatot, míg 24% úgy érzi, olykor segít eligazodni a munkahelyi viszonyokban. A számok azt mutatják: nemcsak magáról a munkáról beszélünk nap mint nap, hanem egymásról is – és ennek hatása van a teljesítményre és a lojalitásra is.