előfizetésem
Hírlevél
A szorongást is jobbá teheti ez a technika, neked is érdemes kipróbálni
Te is észrevetted már, ha eleresztesz egy félmosolyt, akkor jobb lesz a kedved? Nemcsak egy pillanatra, akár többre, tartósan is. Ezt most egy kutatás is bebizonyította: a mosoly erősen befolyásolhatja a kedvünket. De vajon tényleg képes befolyásolni az érzelmeinket és boldoggá tenni minket egy mosoly? Beros Loretta pszichológust kérdeztük a témáról.
Mindenki szeretné, ha boldog, kiegyensúlyozott és harmonikus kedve lenne az év minden napján – ám ezt ilyen-olyan okok miatt nem mindig könnyű összehozni. Főleg, ha tudatosan törekszünk rá: az irreális elvárások miatt ugyanis sokkal nehezebb összehozni a boldogságot, mintsem spontán, tervek nélkül átélni azt. Megjátszani, tettetni sem érdemes azt, mert bár másokat becsaphatunk, de az érzelmeinket nem, a levertség és a belső szomorúság pedig ilyenkor sem válogat.
Egy új kutatás szerint azonban érdemes mosolyt erőltetni az arcunkra, és a saját életünk főszereplőjévé válni - még akkor is, ha egyébként semmi kedvünk vagy hangulatunk nincs hozzá. A faciális feedback, azaz a mosoly fizikai léte ugyanis azt üzeni az agynak, hogy biztonságban, nyugalomban és szeretve vagyunk, ami miatt bizonyítottan csökken a szorongásunk, a nyugtalanságunk, a rosszkedvünk és a negatív hangulatunk is. Sőt, még az esély is nő rá, hogy a hálanapló vezetéséhez hasonlóan jobb kedvűek, felszabadultabbak és boldogabbak leszünk tőle!
„Az érzelmeket intenzívebben éljük meg, ha valami kiül az arcunkra”
De vajon tartós boldogságot tud adni az, ha becsapjuk az agyunkat egy erőltetett mosollyal – még akkor is, ha fáradtak, levertnek vagy szomorúak érezzük magunkat? A mosolygós maszk felvétele tényleg tud örömöt csempészni az életünkbe, ahelyett, hogy önámítanánk és becsapnánk magunkat? A stanfordi egyetem kutatásai alapján a boldogság és a jókedv nem is feltétlenül csak az érzelmeinken, inkább a mosoly arcon való fizikai megjelenésén múlik. A fizikális mosoly ugyanis kémiai reakciókat indít el az agyban, és olyan hormonokat (dopamin, szerotonin) szabadít fel, melyek a boldogsághoz köthetők.
Akinek sok barátja van, ellenállóbb lehet a stresszel és a kiégéssel szemben
De vajon tényleg így van ez? Csak egy mosoly kell a jókedvhez és semmi más? Erre nincs egyértelmű válasz, hiszen mindenkinek mást jelent a boldogság. Ám tény, hogy a félmosoly, az állkapocs ellazítása, a vállak leengedése, és a lazító pozíciók mind „boldogságküldő” jelzések lehetnek az idegrendszer felé. Általuk jobbnak látjuk a világot, amitől mi is boldogabbak leszünk – ezt pedig most hivatalosan is bebizonyítottak.
Beros Loretta pszichológus szerint ez azért lehetséges, mert a test nem érzelemelnyomásként, hanem emlékeztetőként éli meg a mosolyt arra vonatkozólag, hogy nem kell tovább őrizetben tartania magát. „A pszichológia világában már régóta ismert a faciális feedback hipotézis, aminek az a lényege, hogy az érzelmek megélésének nem csupán a következménye az arckifejezés, hanem fontos komponense is. Ha valamilyen érzelem kiül az arcunkra, azt intenzívebben éljük meg, mert van egy idegrendszeri visszacsatolás.
De ha az arcizmaink egy ellazultabb, „biztonságban vagyok” állapotot utánoznak, akkor a test enyhíteni tudja a vészjelzéseket. Ez azért jó, mert ilyenkor a test nem küld olyan jeleket az agy felé, amelyek fenntartják a szorongás állapotát, ettől pedig jobban fogjuk érezni magunkat.” Mindez azt jelenti, hogy ha egy mosolyra, vagy félmosolyra húzod a szád és nyugalomba helyezed magad, akkor az idegrendszered is meg fog nyugodni. A Dél-ausztráliai Egyetem Experimental Psychology című folyóiratban megjelent kutatása szerint az agy pedig felismeri a mosolygás tevékenységét, ami pozitívabb érzelmeket generál. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy tényleg boldog is leszel egy szimpla mosolytól.
Fontos, hogy tudd: nem a fake Instagram élettől leszel boldog
A mosoly ugyanis nem képes legyőzni a depressziót, sem a krónikus szomorúságot – olyan nagy ereje sajnos nincs. Arra azonban tökéletes, hogy csökkentse a szorongást, valamint általa jobbnak, harmonikusabbnak érezzük magunkat. A pszichológus szakértő azt azonban hangsúlyozza, hogy a mimikai visszacsatolás technikája nem helyettesíti a valós érzelmi munkát, tényleg csak a feszültséget enyhíti.
A szakértő szerint napi két ilyen beszélgetés csodát művel a mentális egészségeddel
„A mosoly lehet biológiai segítség, de nem lesz a gyógyulás lényege. Többek között ezért van az is, hogy a felszínes, Instagram-kompatibilis »fake happy« élet működése nem hoz tartós boldogságot. Itt most nem arról van szó, amikor valaki a saját szorongását vagy fájdalmát próbálja eltakarni egy tökéletesre filterezett mosollyal. A kutatás nem ezt mérte. Sokkal inkább azt, hogy a mimika hogyan hat vissza az idegrendszerre és hogyan csillapítja a stresszreakciókat. Az eredmények pedig pozitívak voltak” – mondja Beros Loretta pszichológus szakértő
Szorongásnál, rosszkedvnél, pánikrohamoknál is alkalmazható
Mindezek alapján nem a boldogság tettetése, erőltetése és megjátszása, a „fake it, until you make it” teszi tényleg boldogabbá a napjainkat, sem a maszk viselése, hanem azok a pozitív, könnyed és laza mimikai reakciók, melyek oldják a negatív hangulatot és a feszültséget. Persze, a laza és pozitív mimikai reakciók sem minden esetben működnek. A szakértő szerint például azoknál, akik gyerek- vagy fiatalkorukban végig azt hallgatták, hogy csak akkor szerethetők és értékesek, ha „jók”, ha erősek és kedvesek, akkor náluk az erőltetett mosolygás gyakorlása aktiválhatja a megfelelései kényszert, ami csak boldogtalanságot, sőt, még nagyobb szorongást szül náluk.
Ahogyan a pszichológus szakértő mondja: „számukra az erőltetett mosoly nem nyugtat, hanem visszarepít abba a gyerekkori élménybe, ahol a valódi érzéseknek nem volt tere.” A mosolygás erőltetése, a faciális feedback technika tehát nem mindenkinél működik, de vannak olyan helyzetek és szituációk, amikor nagyon jól lehet egy ilyen technikát alkalmazni.
„Pánikrohamnál gyakran tapasztaljuk, hogy a test és az elme egy önmagát gyorsító spirálba kerül. Gyors légzés, felpörgött szív, a veszélyérzet exponenciális növekedése. Ilyenkor tényleg működhet az, ha a testnek küldünk egy halk üzenetet: „Nem vagyok életveszélyben.” Beros Loretta pszichológus szerint ilyenkor viszont lehet, hogy a félmosoly: a grounding, azaz földelő technikák alkalmazása, (melyek visszahoznak a jelen pillanatba és segítenek megelőzni, csökkenteni a szomorúság mértékét), illetve a savanyú cukorkák szopogatása, valamint a hideg vizes arcmosások lehet, hatásosabbak.
Ezért pánikolnak be sokan, amint a kapcsolatuk elér a békés, konfliktusmentes fázisba
„Enyhébb szorongásnál vagy feszültségnél, amikor valaki nem érzi azt, hogy meg kell játszania magát, a félmosoly viszont egyfajta finom idegrendszeri visszajelzés lehet. Egy enyhe, természetes mosoly segíthet kiléptetni a feszült állapotból, és visszabillenteni a jelenbe. Emlékeztessük ilyenkor magunkat, hogy nem azért mosolygunk, hogy eltakarjunk valamit, hanem azért, hogy visszataláljunk önmagunkhoz. De a mosoly ettől függetlenül nem helyettesíti az érzelmi munkát. Inkább egy apró kiegészítő eszköz: egy testi jelzés, ami bizonyos helyzetekben segít, másokban viszont kifejezetten kontraproduktív lehet.”
A mosoly faciális páncél is lehet, vigyázz vele!
Rendszeresen alkalmazni ezért nem túl jó ötlet ezt a technikát. A mosolygás erőltetése, még ha néha működik is, hosszútávon egészen biztosan nem tesz jót – főleg, ha rossz passzban vagy, vagy egy kevésbé derűs időszakon mész keresztül. Az érzelmeket és a traumákat nem gyógyítja meg a mosolygás, ezért, ha mindig automatikusan felveszel egy faciális maszkot, akkor csak mélyre ásod a boldogtalanságodat, ami előbb-utóbb ki fog rajtad jönni.
„A rendszeres erőltetett mosolygásnak, az állandó „jól vagyok” működésnek megvannak a maga következményei. Az érzelmek ugyanis nem tűnnek el attól, hogy nem mutatjuk meg őket, csak a testbe költöznek: feszültség, kiégés és krónikus szorongás formájában. Sokan úgy érzik, hogy a nehéz érzéseik terhesek másoknak, és jobban teszik, ha kedvesek, alkalmazkodók és mosolygósak maradnak, ezért inkább felvesznek egy maszkot. De az állandó mosolygásnál sokszor erősödő magány jelenik meg, mert aki mindig mosolyog, az ritkán mer segítséget kérni."
Idővel pedig a saját érzelmi állapot is elhomályosodik, bizonytalanná válunk annak tükrében, mit is érzünk.
Magadnak mosolyogj, csak így érdemes
Ha a mosolygás, a jó kedv és a boldogság a tét, Beros Loretta pszichológus szerint érdemes magunknak feltenni a következő kérdést: „Kinek játsszuk el a boldogságot? Magunknak? Másoknak? A világnak? Az ennek fényében megjelenő válasz sokszor kijózanító, mert rámutat arra, mennyire külső elvárások vezérlik a viselkedésünket.” Ilyenkor pedig arra is rájövünk, hogy mosolyogni nem másnak kell. Nem kell idegeneke mosolyognod, ha nem akarsz, sőt, még a barátaidra, szeretteidre, családtagjaira sem, ha az nem jön szívből.
Csak magadnak mosolyogj! Ha pedig nem érzed azt, hogy belülről jön, mégis arra törekednél, érdemes a faciális feedback technikát kipróbálni. A mimikai boldogság jót tesz, de vigyázz vele, mennyire rendszeresen és gyakran használod. És ne felejtsd el: boldognak lenni nem azért érdemes, hogy mások az örökké a boldog, happy kislányt lássák benned, hanem azért, mert ez teszi jobbá az életedet. És persze, a világot is.
