A szervezetpszichológus 6 tanácsa, hogy többé egyetlen munkahelyi pletyka se árthasson neked

Bár számtalan cikk kínál általános tanácsokat azzal kapcsolatban, hogyan kezelhető a legkifinomultabban a munkahelyi pletyka, ezek a jó szándékú tippek gyakran nem elégségesek azokon a munkahelyeken, ahol a hatalom dinamikája, a csapatkultúra és az érzelmi intelligencia is szerepet játszik. Aktuális Karrier Kedd cikkemben ezért megnézzük, mi az, ami működhet a pszichológia tudománya szerint.

Keretezd át!

A legtöbb tanács szerint az a megoldás, ha nem törődsz a pletykával. A pletyka ugyanis nem mindig rosszindulatú, sőt, szerepet játszik a társas tanulásban is. A kulcs az, hogyan reagálsz rá. Ahelyett, hogy minden pletykát mérgezőnek bélyegeznél, nevezd át „társadalmi adatnak”. Amikor legközelebb pletykát hallasz egy kollégádról, kérdezd meg magadtól:

1. Mit árul el ez a csapatkultúráról?
2. Milyen kielégítetlen érzelmi szükséglet áll a megjegyzés mögött?
3. Milyen értékek sérülnek vagy erősödnek meg itt?

Ez a reflexió edzi a pszichológiai rugalmasságodat, egy olyan készséget, amely a jobb stresszkezeléshez kapcsolódik.

Ha 10-ből 7 igaz rád, kóros önfejlesztő vagy, és a jobbá válás iránti igényed valójában traumareakció

Semlegesíts!

Gyakori kihívás lehet a pletykák megállítása anélkül, hogy önelégültnek tűnj vagy kínossá ne válna a helyzet. Ha legközelebb ilyen helyzetbe kerülsz, próbáld ki a “harmadik fél semlegesítő technikáját”, vagyis amikor valaki egy harmadik személyről pletykál, a közvetlen konfrontáció nélkül keretezd át a mondanivalóját semleges vagy enyhén pozitív módon, mondjuk így:

Pletykafészek: „Hallottad, hogy Anna megint milyen sokáig maradt bent az irodában? Valószínűleg csak a főnöknek akar imponálni."

Te: „Igaz, bár úgy emlékszem, azt mondta, hogy szoros határidővel dolgozik. Szerintem nagy nyomás alatt áll."

Nem védekezel vagy támadsz. Elmozdítod a történet értelmezését, ami gyakran lefegyverzi a pletykálkodót anélkül, hogy eszkalálódna a helyzet.

A legjobb védekezés a pletykák ellen

A legtöbb cikk a pletykák megállítására összpontosít. De legyünk őszinték: nem tudod befolyásolni, mit mondanak az emberek rólad vagy másokról a hátad mögött. Amit viszont megtehetsz, hogy proaktívan és tudatosan építed a reputációdat a meghatározó körökben és csapatokban. Hogyan teheted ezt meg?

Rendszeresen tájékoztasd az érdekelt feleket a munkádról. Nem hencegve, hanem stratégiailag. Légy látható és alakíts ki úgynevezett „bizalmi érintkezési pontokat”, vagyis olyan apró, de következetes pillanatokat, amikor mások első kézből tapasztalhatják meg a megbízhatóságodat és feddhetetlenségedet.

Értsd meg a pletyka kiváltó okait!

Hallottál már az érzelmi granularitásról? Ez a pszichológiai fogalom arra a képességre utal, mennyire tudjuk pontosan beazonosítani, mit is érzünk valójában. Gondolj erre úgy, mint a színekre és azok számtalan árnyalatára. A magas érzelmi granularitással rendelkező emberek nem csak az érzelmeiket, de azok árnyalatait is be tudják azonosítani és jobban megbirkóznak a szociális stresszel, valamint kevésbé reaktívak.

A túsztárgyalók kedvenc pszichológiai módszere, amit minden embernek ismernie kellene

Hogyan fejlesztheted az érzelmi granuralitás képességét?

Ahelyett, hogy azt mondanád magadnak, hogy „ez a pletyka idegesítő”, határozd meg ennél pontosabban, mit is érzel valójában. Szégyent? Szorongást? Dühöt? Felháborodást? Fenyegetettséget? Az érzelmek megnevezése csökkenti az amygdala aktivitását (az agy érzelmi központját) és fokozza a szabályozást. Próbáld ki ezt a gyakorlatot:

Írd le: „Azért érzem magam ___, mert ___”.

Majd kérdezd meg magadtól: „Mire van most szükségem ahhoz, hogy újra biztonságban/megbecsülve érezzem magam?”

Ez az önvizsgálat megakadályozza, hogy túlreagáld, visszapletykálj vagy visszahúzódj.

Fordítsd a pletykát teljesítmény-beszélgetéssé!

Ha felfedezed, hogy egy pletyka téged céloz meg, ne válts azonnal védekező üzemmódba. Ehelyett használd az erőszakmentes kommunikáció megközelítését, hogy konstruktív pillanattá alakítsd át a dolgot. Ezt a készséget a csúcsvezetők használják, és te is megteheted. Íme a képlet:

1. Megfigyelés: „Hallottam néhány visszajelzést, ami arról szólt, hogy én... [ismételje meg a pletykát tényszerűen]”.

2. Érzés: „Ettől [kíváncsivá/zavarodottá/elkeseredetté] váltam”.

3. Szükséglet: „Nagyra értékelem a nyitott kommunikációt és inkább közvetlenül beszélném meg a dolgokat”.

4. Kérés: „Ha van valami, amit tisztázhatunk, nyitott vagyok arra, hogy meghallgassalak.”

Ez a módszer csökkenti a védekezést, növeli a tiszteletet, és érzelmileg intelligenciát sugároz.

Fontosabb számodra a másik szükséglete, mint a sajátod? Dr. Máté Gábor a gyermekkorig vezeti vissza az okát

Használd a csend erejét!

Ha kétségeid vannak, ne feledd: a csend nem azonos a passzív beletörődéssel. Amikor valaki pletykál és te szünetet tartasz, szavak nélkül jelzed a határokat. Ez azért működik, mert az emberek úgy vannak bedrótozva, hogy sokkal érzékenyebben érzékelik a nem verbális elutasítást, mint a verbálisat. Valójában egyetlen szünet vagy a válasz elmaradása gyakran meggátolja a jövőbeni pletykakísérleteket veled szemben.

A pletyka, mint társas jelenség

A pletyka nem csak egy bosszantó munkahelyi szokás. Ez egy társadalmi jelenség, amely hatalmi struktúrákat, pszichológiai szükségleteket és rejtett érzelmeket tükröz. Ha átgondoltan reagálsz, nem pedig reaktívan, akkor megerősítheted az érzelmi intelligenciádat, a rezilienciádat és a reputációdat is. A pletykák kezelése nem arról szól, hogy mindenki felett állhass, hanem arról, hogy érettséget és felelősséget mutass és az érzelmi biztonság pillangóhatását teremtsd meg a munkahelyeden.