előfizetésem
Hírlevél
Melegszik a Föld, lehet, hogy húsz éven belül Magyarországon is lesz szieszta?
A globális felmelegedés nemcsak a mediterrán országok “kiváltsága”, hiszen Magyarországon is egyre többször érezzük, hogy valamilyen módon muszáj módosítanunk az időbeosztásunkat. A tanulmányok szerint a hőség miatt elveszített munkaóráknak akár a 30 százaléka is visszanyerhető lenne egy másodlagos munkarenddel, mint amilyen a déli területeken is van. A reggeli aktivitás, a dél körüli szünet, majd az esti újbóli munkába állás ugyanis megszokott munkamódszer ezekben az országokban. Persze felmerülhet a kérdés, hogy vajon ez egyáltalán megvalósítható-e, és ha igen, akkor milyen módon.
A szieszta biológiája
Az emberi szervezetben természetes energiaszint-változások jelentkeznek, főleg ebéd után. Sara Mednick, a kaliforniai Irvine Egyetem alváskutatója könyvet is írt ezzel kapcsolatban, amiben így fogalmaz: „Biológiai időzítéseinkben van egy délutáni mélypont, amikor az éberség és a kognitív frissesség visszaesik. Ez a szieszta ideális pillanata. Ráadásul kávé helyett egy rövid szundikálás jobb memóriateljesítményt is hozhat.”
Természetesen a délutáni szundikálásnak más előnyei is vannak, hiszen javulhat a figyelem, gyorsulhat a gondolkodás sebessége, ami azt eredményezheti, hogy a délutáni, esti munka is sokkal hatékonyabban telhet általa. Tudósok azt is bebizonyították, hogy egy kis pihenés a nap közepén növelheti az éberséget és a kognitív teljesítményt, akár további két órán keresztül. Ehhez azonban a legjobb 13 óra előtt szundikálni egy keveset.
Nem csak az a fontos tehát, hogy aludjunk, hanem jól is kell időzíteni.
A NASA módszerét használva elbúcsúzhatsz a napközbeni fáradtságtól
A délutáni szundikálás azonban nemcsak a memóriára és a reakcióidőre van jó hatással, hiszen képes lehet változtatni akár a kreatív gondolkodásunkon is. Egy rövid alvás ugyanis segítheti az agyat abban, hogy a különböző információkat új és váratlan módszerrel kapcsoljon össze. Ez azt jelenti tehát, hogy aki rendszeresen alszik egy keveset ebéd környékén, annak a fejében gyakrabban fordulnak meg innovatív megoldások. Nem véletlen, hogy az olyan géniuszok, mint Salvador Dalí vagy Leonardo da Vinci is szerettek rövid „mikro-sziesztáikat” tartani.
Dalí például a legtöbb esetben egy kulcsot tartott a kezében, miközben a karosszékben tartotta meg a délutáni pihenőjét. Amikor a kulcs kiesett a kezéből, és felébredt a csörgésre, pontosan abban az állapotban volt, ahol a tudattalan ötletek a felszínre törnek. Elképzelni sem lehet, hogy ha itthon is bevezetnénk a kreatív-sziesztát, akkor az milyen hatással lenne a gondolkodásunkra.
A hosszú szieszták paradoxona
Ahogy mondani szokták: nem minden arany, ami fénylik. A szieszta valóban előnyös lehet mind a memóriára, mind a hangulatra, azonban a túl gyakori és túl hosszú szundikálás - főleg idősebb korban - összefüggésben állhat a kognitív hanyatlással, a hipertóniával, valamint a metabolikus betegségekkel. Aranyszabály tehát, hogy csak rövid, tudatos, 20-30 perces ajánlottak, amivel elkerülhetjük az „alvásinercia”, avagy a felébredés utáni álmosság okozta tompaság csapdáját.
De, hogy erre valóban szükség van? Jó kérdés. A kánikulák sajnos egyre gyakoribbak, a forróság pedig nemcsak kényelmetlen, elviselhetetlen, de veszélyessé is teheti a déli órákat. Páldy Anna, az Országos Környezet-egészségügyi Intézet szakértője korábban úgy fogalmazott: „A gyakori forróság gyökeres életmódbeli változásokat tehet szükségessé. Elképzelhető, hogy bevezethető lenne a déli sziesztához való alkalmazkodás a hazai napirendünkben.”
Ezt a cikket a Subscribe with Google jóvoltából olvashatod díjmentesen december 7-éig!
Érdekesség, hogy Pécsett már másfél évtizede felmerült a szieszta gondolata. Schepp Zoltán közgazdász ugyanis azt javasolta, hogy “a város egyediségére erősítsenek rá”, alkalmazkodva ezzel a mediterrán klímához. Nem véletlen, hiszen a város májustól októberig tényleg olyan, mint egy mediterrán ország települése, emiatt sem furcsa gondolat, hogy délutáni szieszta különleges kulturális jelensége lehet Baranya vármegye székhelyének.
Észrevetted, hogy a sötétebb hónapokban másképp gondolkodsz? Itt a magyarázat!
Dolgozói jólét vagy jogi bizonytalanság?
A legtöbb munkahelyi szabályozás nem igazán veszi figyelembe a nyári hőség extrém hatásait a dolgozókra való tekintettel. De, ha Magyarországon be akarjuk vezetni a déli sziesztát, legyen az iskola, munkahely vagy szórakozóhely, több szinten is gondolkodnunk kell. Az oktatási intézmények kapcsán például egy rövid pihenő beiktatása, ami maximum 30 percig tart, különösen a meleg időszakokban,
segítheti a diákok tanulási kapacitását a nap hátralévő részében.
Ez főleg a forróbb májusi, júniusi vagy szeptemberi napokat érinti. A munkahelyeken viszont cégen belüli „szieszta-zónák” kialakítására lenne szükség, amin belül hűvös, csendes helyszínekkel, akár „nappuccino” stratégiával fokozhatnák a felébredés utáni frissességet. Helsáb Laura, a Mindset Pszichológia pszichológusa egy új kutatást említett ezzel kapcsolatban: „Egy tanulmány szerint azok a felnőttek, akik alszanak délután, jobban teljesítenek szellemileg a nap későbbi részében. Mindez különösen 60 év felett járhat tapasztalható előnnyel, ahol például memória, beszédkészség és térérzékelés is javulhat a délutáni szundik hatására.”
Felmérések szerint azok a munkavállalók, akik szundikálnak egy keveset a nap folyamán, sokkal kevesebbet hibáznak, hosszabb távon pedig ritkábban mennek betegszabadságra. Magyarországon, ahol a stressz és a kiégés az egyik legnagyobb munkahelyi probléma, a szieszta akár gazdasági előnnyé is válhat, hiszen kevesebb a hibás döntés, jobb hangulatúvá válik a légkör, hosszabb távon pedig egészségesebbek és elégedettebbek lesznek a munkavállalók. Ez a fajta szemléletváltás persze nem megy egyik napról a másikra, de talán nincs is hozzá szükség mediterrán napfényre.
A szakértő szerint a sikeres emberek ilyenkor kelnek: kipróbáltam egy hétig
Ami pedig a szórakozóhelyeket, az ellátási láncot érinti, a délutáni zárás lehetővé tétele, mint egyfajta élmény lenne: hűsítő italok, megpihenés, felfrissülés kontextusban, ami jól illeszkedhet a turizmushoz is. A pihenés miatt megnyúló munkaidő-ciklusok kihívást jelenthetnek a logisztikai rendszerekben, hiszen minden területen alkalmazkodni kell. Fontos lenne a hőmérsékleti adatokra alapuló szállítási időzítések bevezetése, a rugalmas munkabeosztás, valamint az automatizálás előtérbe helyezése.
Mindenki szundikálna
Alapvetően nem csodálkoznánk, ha minden ember azt mondaná, hogy szívesen pihenne délutánonként. Valóban egyet lehet érteni azokkal, akik szerint muszáj lenne bevezetni valamilyen formában, hiszen nem ez az első olyan év, amikor a forróság hasonlít az olasz nyárra, ahol bizony időtlen-idők óta ismerik a délutáni szieszta fogalmát. Persze bevezetni egy ilyen szokást ennyi idő után, szinte képtelenség lenne.
Nem minden munkahelyen valósítható meg, és bizony nem is mindenki örülne annak, hogy késő estig kellene dolgozni, főleg a gyerekes családok körében. A klímaváltozás persze egyértelműen a mindennapi életünk része, ha nem is egy azonnal bevezetendő intézmény a szieszta gondolata, egyértelműen el kell gondolkodni rajta. Hazánkban a klímaváltozás árnyékában talán még nem alakult ki ez a kultúra, azonban a tudatos, rövid délutáni pihenés, mint életforma válasz lehet a globalizált hőségre.
