Dizájner táskák helyett a valódi luxus a tányéron kezdődik, a százezres kávé és a milliós dinnye csak a kezdet

Kaviár, kobe marha, szarvasgomba. Több közös is van bennük: azontúl, hogy élelmiszerek, közismerten drágák. Vannak olyan élelmiszerek és ételek, amelyeket nem kóstolunk mindennap, sőt, lehet, hogy soha, merthogy rendkívül drágák. Tudvalévő, hogy a kaviárt aranyárban mérik, és hogy a szarvasgomba-fogyasztás is drága hobbi. Kérdés azonban, hogy mi határozza meg ezeknek az árát, a kitermelés, a megtalálás vagy a ritkaságuk? A válasz egyszerű: hol ez, hol az, hol egyik sem.

Nehezítő körülmény, hogy nemcsak maga a beszerzés drága az éttermek számára, hanem a hozzáértés is. Ezeknek az élelmiszereknek a többsége szakértelmet kíván, így az elkészítését nem bízzák rá akárkire, hiszen az esetleges károk, amiket egy tapasztalatlan séf okoz, milliókban mérhetőek.

A világ legdrágább ételei

Számos állati és növényi eredetű drága élelmiszer van a piacon, még olyan is, amelyről nem is feltétlenül gondolnánk, hogy kincset ér, merthogy ott lapul a fűszertartó-szekrényünkben!

Kobe marhahús: Ez egy igen különleges marhahúsfajta, merthogy az úgynevezett wagyu szarvasmarhából származik, ami egy fajtiszta japán fekete szarvasmarha. Maga a kobe azonban egy minősítés, amit csak az a marha érdemel ki, amely a Nyugat-Japánban található Hyogo területén született, élt és lelte halálát.

A szakemberek az állatok gondozása során ügyelnek arra, hogy csakis gabonafélékben gazdag élelmiszert kapjanak, hiszen ez járul hozzá a húsuk magas zsírtartalmához és puha textúrájához. Ez azonban nem elég, mert az előállított húsnak egy bizonyos húsminőségi besorolással kell rendelkeznie ahhoz, hogy kobe legyen. Nem véletlen tehát, hogy a szigorú szabályok miatt évente csupán három-négyezer ilyen állat kerül a piacra, és csupán nagyjából ezret szánnak exportra. Az ilyen különleges húsféle akár kilencvenezer forint is lehet kilónként, attól függően, hogy az állat mely részéről van szó.

Fehér szarvasgomba: A szarvasgombáról tudvalévő, hogy igen értékes. Ez a föld alatt fejlődő gombaféle jellegzetesen földízű jegyekkel bír, és a fehér szarvasgomba némi fokhagyma-aromával is kecsegtet. Jellemzően tésztára vagy rizottóra reszelik ízesítésképp, de rendkívül finom olaj is készül belőle. Az olaszországi Piemont régiójában termő Alba szarvasgomba Horvátország és Szlovénia egyes részein is megtalálható, ám a növekedéséhez nem csupán a megfelelő éghajlatra van szükség!

Ez a gombafajta ugyanis bizonyos fák gyökeréhez csatlakozva képes fejlődni, ráadásul nem egyoldalú kapcsolat formájában, hiszen a gomba gondoskodik arról, hogy a fa könnyebben felvegye a vizet és az ásványi anyagokat a talajból, „cserébe” a fa a gombát cukorral táplálja. Nemcsak a fa szükséges azonban a fejlődéséhez, hanem az állatok is, hiszen azáltal, hogy megeszik, a gombaspórákat szétszórják, így segítve a terjeszkedésben. Nem meglepő hát, hogy rendkívül nehéz létrehozni ezt a környezetet a gomba számára egy kontrollált közegben, ezért van az, hogy a szarvasgombát gyűjtik, mintsem termesztik. Ez az oka annak, hogy húsz grammnyi fehér szarvasgomba a cikk írásakor negyvenezer forintba kerül.

Kaviár: A kaviárról tudvalévő, hogy a luxusételek sorát gyarapítja. Ez, a rendszerint tokhalak ikráiból készülő finomság, általában előételként kerül az asztalra, mégpedig pirítósra vagy bagettre kanalazva. A legdrágább kaviárféle a belugához tartozik, amely egy bájos, bálnára emlékeztető óriás. Huszonöt éves korában éri el az ivarérett kort, így már csak az időtényező miatt is drága finomság.

A tokhalak esetében nem kell ennyit várni a kaviárra, de esetükben az ikrához csupán műtéti eljárás során lehet hozzáférni, ami a hal vesztét is okozza, így egy tízkilós halból nagyjából 70 dkg ikra nyerhető ki. Drágán mérik hát ezeket a különlegességeket: 10 dkg tokhal-ikra több tízezer forint, egy kiló beluga kaviárért pedig kétmillió forintot kérnek.

Li Mengyi: „A gasztronómia szépsége, hogy minden embert összeköt”

Sáfrány: Parkokban és kiskertekben gyakran látott krókuszvirág szárított bibéjéből készülő fűszer. Utánozhatatlan aromája és színe számos étel kísérője, így az egyszerű húslevesé is. Túlzásba azonban nem szabad vinni a használatát, mert markáns ízt tud adni az ételeknek! Leginkább Iránban termesztik, és a világ legdrágább fűszereként tartják számon. Ennek oka elsősorban az időigényesség, merthogy a bibék betakarítása meglehetősen pepecselős folyamat, és lassan is gyűlik, hiszen egyetlen virág csupán három szál sáfrányt ad, amiket egyenként csipesszel távolítanak el. Egy gramm sáfrány négyezer forintba kerül, ám előnye, hogy ha okosan használjuk, sokáig kitart.