előfizetésem
Hírlevél
A hátunkon cipeljük a stresszt - Dr. Entz László idegsebésszel beszélgettünk
A hát- és derékfájdalom sokáig az öregedés természetes velejárójának számított. Egy kis reggeli nyomás a derékban, enyhe szúrás a lapockák között vagy nehézkes felállás a kanapéról – ezek olyan tünetek voltak, amelyeket a legtöbben csak a korral járó „apróbb kellemetlenségként” könyveltek el. Mára azonban megváltozott a kép. Egyre több húsz- és harmincéves nő tapasztalja meg, milyen az, amikor a gerinc egyszer csak nemet mond. Egyre többen szenvednek porckorongkopástól, kiszakadt sérvtől vagy éppen folyamatos nyaki fájdalomtól – és mindezt nem idős korban, hanem a fiatal felnőttélet kellős közepén.
De vajon mi áll e mögött a trend mögött? Hogyan vált az ülés, a képernyőnézés és a mozdulatlanság a gerincünk legnagyobb ellenségévé? Van-e kiút, és ha igen, milyen lépések vezetnek egy fájdalommentesebb, tudatosabb élet felé? Ezekről kérdeztük Dr. Entz László idegsebészt, a MIND Klinika főorvosát, aki nemcsak operáló orvosként, hanem gondolkodó szakemberként is elkötelezett híve annak, hogy a testünket ne utólag „szereljük meg”, hanem időben megértsük, mit üzen – és miért.
Fiatal test – idős gerinc?
Az utóbbi években egyre több fiatal jelenik meg mozgásszervi panaszokkal az orvosi rendelőkben, ami aggasztó, de jól látható tendencia. Míg korábban a nyaki, háti és gerincbántalmak elsősorban a középkorú, negyvenes-ötvenes korosztályra voltak jellemzők, ma már húszéves fiatal felnőttek is hasonló tünetekkel fordulnak szakorvoshoz. Ez részben annak is köszönhető, hogy a mai fiatal generációk egészségtudatosabbak, jobban odafigyelnek testük jelzéseire, és már enyhébb panaszokkal is hamarabb kérnek orvosi segítséget. Ez a fajta tudatosság örvendetes fejlemény, hiszen segíthet megelőzni a komolyabb elváltozások kialakulását.
Ugyanakkor ez nem csupán a szemléletváltás következménye – a tünetek valóban egyre korábban jelentkeznek. „Tizenöt éve dolgozom a szakmában, és határozottan látom, hogy azok a típusú problémák, amiket korábban csak idősebb betegeknél tapasztaltam, ma már a húszas éveikben járó fiataloknál is előfordulnak” – mondja Dr. Entz László. A változás mögött összetett okok húzódnak meg: nem pusztán anatómiai kérdésről van szó, hanem életmódbeli tényezők halmozódásáról. A fiatalok többsége napi több órát tölt ülő testhelyzetben – legyen szó iskoláról, egyetemi tanulásról vagy irodai munkáról –, gyakran rossz testtartással, szinte teljesen mozgásszegény életvitel mellett.
Szótár helyett mesterséges intelligencia - így tanul az új generáció
A rendszeres testmozgás hiánya, az ergonomikus munkakörnyezet hiánya és a digitális eszközök túlzott használata mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a gerincoszlop túlterhelődik, és már fiatal korban kialakulhatnak tartásbeli rendellenességek, porckorong-eredetű fájdalmak, sőt akár krónikus mozgásszervi elváltozások is.
Ez a folyamat tehát nem csupán a jobb egészségügyi tudatosságról szól, hanem egyértelmű jele annak, hogy a modern életmód komoly testi következményekkel jár – és ezekkel ma már nem csak idősebb korban kell számolnunk. A testünk ugyanis emlékezik: minden nap, amit egy rossz testtartásban töltünk el, minden óra, amit mozdulatlanul ülve végzünk, lenyomatot hagy az izmainkon, az ízületeinken, a porckorongjainkon. Ezek a lenyomatok pedig, ha elég ideig halmozódnak, előbb-utóbb fájdalom formájában jelentkeznek.
Az ülőmunka ára: csendes terhelés, látványos következmények
„Sokan úgy gondolják, hogy az ülés passzív dolog, holott az egyik legnagyobb terhelést jelenti a gerinc számára” – mondja a főorvos. Hogy ezt mennyire szó szerint kell érteni, azt egy megdöbbentő példával támasztja alá: „Ha egy fekvő ember porckorongjában a nyomás egy, akkor álló helyzetben ez duplázódik, ülve pedig hatszorosára nő” - hívja fel a figyelmet a főorvos, aki szerint ez az adat már önmagában is elgondolkodtató, de ha hozzávesszük, hogy sokan naponta 8-10-12 órát is eltöltenek ilyen testhelyzetben, a következmények nem meglepők.
Az orvos arra is kitér, hogy az ülés ráadásul nemcsak a porckorongokat terheli: a gerinc körüli izmokat is megviseli. Egyes izmok túlműködnek, mások inaktívvá válnak, és így alakul ki az az izomegyensúly-eltolódás, ami további fájdalmakhoz vezet. A test – bármennyire is intelligens és alkalmazkodó – nem bírja sokáig a monoton terhelést. Ahogy a főorvos fogalmaz: „A monotonitás a fő ellenség – mindegy, hogy ülés, állás vagy járás formájában jelentkezik.
A testünknek változatosságra van szüksége, mozgásra, dinamizmusra.
Egyetlen pozíció sem jó, ha órákon át fennáll. Ezt felismerve egyre népszerűbbek az állítható magasságú asztalok, a dinamikus ülőpárnák vagy az egyensúlylabdák – nem divathóbort, hanem szükségszerű ergonómiai megoldások.”
A képernyők rabságában – fiatalok, akik már púposan ülnek
A gerincproblémák egyik leglátványosabb új tünetegyüttese a „tech-neck” vagy bölénypúp – egy olyan nyaki púposodás, amely korábban csak idős embereknél fordult elő, ma viszont már tinédzsereknél is megjelenik. A Z és az alfa generációra különösen jellemző, hogy napi 10-12 órát nézik a telefonjukat, így már egészen fiatalon púposodik a nyakuk.
„Az okoseszközök használata alapjaiban formálja át a testtartást. A fejünk előrehajlik, a nyak túlterhelődik, a vállak beesnek. Ez nemcsak esztétikai probléma, hanem izomfeszülést, nyakfájást, migrént, és hosszú távon akár idegi tüneteket is okozhat” - magyarázza a szakember, aki azt is hozzáfűzi, hogy a testtartás romlása nemcsak testi szinten jelentkezik. Egyre több kutatás mutatja ki az összefüggést a folyamatos telefonhasználat és a mentális egészség romlása között: a szorongás, az alvászavarok, a depresszió is összekapcsolható a tartós képernyőhasználattal – és persze a mozgáshiánnyal.
Minden 8. gyerek szorong: tévedünk, ha azt hisszük, hogy könnyű észrevenni a jeleket
Dr. Entz László szerint ez már nemcsak orvosi, hanem társadalmi kérdés. „A mi generációnknak kötelessége megtanítani a gyerekeinket arra, hogyan használják helyesen az eszközeiket, arra amire való és ne ezzel helyettesítsünk emberi kapcsolatokat és szociális igényeket. Mert ezek a rossz minták, ha berögzülnek, már csak nagyon nehezen korrigálhatók.”
Műtét vagy megelőzés? Az egészség kulcsa a kezünkben van
Amikor szóba kerül a műtéti megoldás, a főorvos nem riogat – de nem is kendőzi el a realitásokat. „A porckorongsérv önmagában még nem indokol műtétet. Akkor válik azzá, ha például ideget nyom, és ezért a betegnél neurológiai funkciócsökkenés alakul ki – például lebénul a lábfeje. Ilyenkor nincs halogatás.”
Ezt a cikket a Subscribe with Google jóvoltából olvashatod díjmentesen december 7-éig!
A főorvos példaként említi egy friss betegét: „Nemrég operáltam egy 41 éves férfit, akinek ismert sérve volt, de nem foglalkozott vele. Két nap alatt olyan súlyos tünetei lettek, hogy elgyengült a lába. Azonnal műtöttük – szerencsére most jól van.” A hangsúly azonban nem ezen van. A cél nem az, hogy a sérvet műtsék – hanem hogy megelőzzük, hogy idáig fajuljon a helyzet. Ennek része a mozgás, a gyógytorna, az ergonómia, a stresszkezelés és a táplálkozás is. A főorvos intézményében már programszerűen mérik a gyulladásos markereket, vizsgálják a bélflórát, és dietetikus segítségével egyéni étrendet állítanak össze.
„Egyre több adatunk van arról, hogy a kopásos eredetű gerincpanaszok hátterében akár bizonyos bélbaktériumok túlszaporodása és bél barrier funkciózavar is állhat. Ha ezeket ki tudjuk szűrni, és célzott étrenddel kezelni, az már önmagában is csökkentheti a fájdalmat, és a többi fontos életmódváltozással, gyógytornával együtt, akár hozzájárulhat, hogy egy műtét elkerülhetővé váljon.”
Fenntarthatóság light – győzött a gazdasági érdek az etika felett
A fájdalomcsillapítókról is szó esik – de nem kedvező kontextusban. „Egy akut fájdalomnál segíthet, de hosszú távon a bélrendszert és a májat is károsíthatja. Ha valaki egy hétnél tovább szed ilyen gyógyszert, akkor orvosi kivizsgálásra van szükség – nem újabb tablettákra.”
Egyénre szabott figyelem – a jövő egészségügye már elkezdődött
A gerinc állapota nemcsak fizikai, hanem életmódbeli, sőt pszichológiai kérdés is. A test – legyen szó tarkótáji nyomásról, derékfájásról vagy nyakfeszülésről – gyakran a lelki állapot tükre. A stressz, a túlterheltség, az alvászavarok is megmutatkoznak a tartásban és a fájdalomban. És ez különösen fontos a nők számára, akik gyakran nemcsak saját testüket, hanem a család, a munkahely, a kapcsolatok terhét is „a hátukon cipelik”.
Dr. Entz üzenete világos: a cél nem az, hogy soha ne legyen panaszunk – hanem hogy tudjuk, mikor kell megállni, mikor kell orvoshoz fordulni, mikor érdemes változtatni. És ezt nem a félelem kell, hogy vezérelje – hanem az a felismerés, hogy a testünk nem ellenünk van, hanem értünk dolgozik.
„A modern medicina feladata nemcsak az, hogy meggyógyítson. Hanem az is, hogy végigkísérje az embert azon az úton, amelynek a végén nem a műtét, hanem a megelőzés, nem a fájdalomcsillapító, hanem a tudatosság áll.” A gerincünk állapota nem csupán anatómiai kérdés, hanem életmódtükör is. Minden egyes mozdulat, amit elmulasztunk, minden nap, amit mozdulatlanul töltünk, egy apró befektetés a jövőbeli fájdalomba. Ugyanakkor minden lépés, minden tudatos döntés – egy új testtartás, egy gyógytornaóra, egy kiegyensúlyozottabb étrend – egy esély a fájdalommentesebb életre.
A megelőzés nem nagy gesztusokból áll, hanem napi apró változtatásokból, amelyek hosszú távon alakítják át a testünket és a közérzetünket. A testünk nem ellenségünk, hanem szövetségesünk – ha figyelünk rá, észleljük az üzeneteit, még időben válthatunk irányt. És bár egyetlen gerincünk van, ahhoz, hogy jól szolgáljon minket egy életen át, minden nap tennünk kell érte.
