Bár a faros babát is meg lehet próbálni hüvelyi úton világra hozni, ennek óhatatlanul nagyobb a rizikója
A vajúdás és a születés során az esetek döntő többségében a magzatok a csontos medencébe „beékelődve”, fejjel lefelé várják a születés pillanatát. Ennél sokkal ritkább esetekben azonban a baba helyezkedhet ettől eltérő módon is a méhben. Dr. Dékány Ágnessel, a Szülni jó! magánrendelő alapítójával, szülész-nőgyógyász szakorvosával beszélgettünk arról a helyzetről, amikor a szülés előtti egy-két hétben sem fordul még a megszokott pozícióba a magzat.
Ha a baba eltérő módon helyezkedik el a méhben az orvossal együtt kell kialakítani azt a stratégiát, amely mindenki számára elfogadható, és a lehető legkisebb rizikóval jár az anya és a gyereke egészségére nézve. „Vannak olyan szituációk, mint például a harántfekvés, amikor nincs más választásunk, az adott babát kizárólag császármetszéssel tudjuk világra segíteni, feltéve persze, ha a szülés előtt sem fordul megfelelő pozícióba. A faros fekvés azonban nem ennyire egyértelmű indikátora a hüvelyi szülés elvetésének, ehhez azonban fontos néhány dolgot tisztáznunk” – mondja Dékány Ágnes.
„Habár szoktuk hallani, hogy a faros babát is meg lehet próbálni hüvelyi úton világra hozni, ennek óhatatlanul nagyobb a rizikója, mint egy fejvégű fekvésben lévő magzat esetében. Ilyenkor ugyanis a szülés közben, amikor a baba köldöke már kint van, a feje még bent, összenyomódhat a köldökzsinór, ami oxigénhiányos állapotot okozhat.” A szakorvos szerint, ha valaki már nem az első gyerekét szüli, akkor valamivel kevesebb a rizikó, de egy faros szülést csak olyan orvos vállal, akinek nagy benne a tapasztalata.
Az ilyen orvos azonban egyre kevesebb, hiszen a császármetszés elterjedésével ez a tudás egyre inkább kikopik a köztudatból, így már nem tudják egymásnak tovább adni a szülész-nőgyógyászok. Dékány szerint elképzelhető, hogy a XXI. században már túlhaladott dolog egy farfekvéses babát hüvelyi úton megszülni, de szerencsére van egy olyan megoldás, amellyel elkerülhető a császármetszés. Ez pedig a baba megfordítása.
A nőgyógyász szerint ez az öt leggyakoribb probléma a terhesség alatt
A magzat megfordítása
„Első terhesség esetében általában korábban, már akár a harmincadik héten is befordulhat a baba fejjel lefelé, a későbbi terhességek során – amikor már lazábbak a kötőszövetek, a méh-és hasizom is – még az utolsó hetekben is történhet változás”– mondja Dékány. „Én a 36. heti rutinszerű hüvelyváladék-tenyésztéskor szoktam megnézni a magzat pozícióját, és ha esetleg faros, - ami egyébként azért elég ritka, az összes terhesség 1-5 százalékában fordul elő -, akkor elkezdünk beszélgetni a lehetőségekről.”
A szakorvos szerint a baba megfordítás biztonságos, és több országban – például Hollandiában - gyakran alkalmazzák. A fordításra az ideális időpont a 37. hét eleje. Ha ekkor jön világra, már nem számít koraszülöttnek egy baba, a szülésig azonban még így is akár 200-300 grammot is hízhat, akkor pedig már nehezebb a fordítás is. A művelet során alapos belső nőgyógyászati vizsgálatot és ultrahangot követően vénásan méhizomlazítót kap a kismama, majd a hasát az ultrahangvizsgálatnál használatos zselével bekenik, és egy orvos kívülről, alulról próbálja kiforgatni a babát a medencéből, a másik szintén kívülről a fejét próbálja terelgetni.
Közben folyamatosan figyelik a baba szívhangját és az intézmény föl van arra is készülve, ha esetleg sürgősségi császármetszést kell végrehajtani. Ez talán ijesztően hangzik elsőre, de a folyamat nem tart tovább öt percnél, és általában néhány próbálkozás elég ahhoz, hogy eldőljön, meg tud-e fordulni a baba. Az eljárás pedig meglehetősen biztonságos, hiszen a magzatvíz és a méh óvja a magzatot. Nagyon ritkán ugyanakkor előfordulhat a szülés beindulása vagy a lepény leválása.
„Első babánál az esetek 40 százalékban járunk sikerrel, később már akár 60 százalékban is. Minél nagyobb benne a fordító orvosok gyakorlata, annál sikeresebb, ezért lenne üdvös, ha minél többen ismernék és használnák itthon is ezt a módszert, jelenleg ugyanis csak két budapesti és egy debreceni kórházban végeznek fordítást.”
Senki nem kapott még kedvet a szüléshez egy film alapján, mint ahogy az anyaságra sem lehet a mozivásznon felkészülni
Okok és megelőzés
A szakorvos szerint nem nagyon lehet megmondani az okát annak, hogy egy baba miért nem fordul be. Elképzelhető, hogy a köldökzsinór túl rövid, esetleg a méh nem teljesen szabályos anatómiailag. Bár a klasszikus értelemben megelőzni nem lehet azt, hogy a baba ne farvégű fekvésbe helyezkedjen, a Gail Tully szülésznő által kifejlesztett „spinning babies” technikával elősegíthetjük, hogy a magzat a megfelelő pozíciót vegye fel.
A csupán néhány mozgásformát tartalmazó gyakorlatsort a 20-25. hét között kell elsajátítani, és a 30. héttől lehet gyakorolni – de elképzelhető, hogy akkor kezdjük el, amikor a baba nem fordul be. A technikát már itthon is van lehetőség elsajátítani. Miért fontos ez? „Sokszor hallani, hogy nem szabad beavatkozni a magzat természetes pozíciójába, hiszen oka van annak is, ha nem fordul be, de a háromévest is kézen fogva átsegítjük az úton, nem hagyjuk, hogy az autók elé fusson, nem mondjuk azt, hogy ő biztosan tudja magától is, mi lenne a jó neki” – mondja Dékány.
A faros hüvelyi szülésnek rizikóiról és problematikájáról már fentebb írtunk, de a császármetszésnek is vannak rizikói, ráadásul egy farfekvéses baba kiemelése is több komplikációt hordoz. Természetesen bizonyos helyzetekben elkerülhetetlen a műtét, de amikor nem, akkor érdemes átgondolni, hogy milyen hátrányokkal járhat a babára és az anyára nézve a császáros szülés, amelynek farfekvés esetében kitűnő alternatívája lehet a baba megfordítása.