„Keresztbe tettem a lábam, nehogy bepisiljek” – Mégis miért szenvedünk az inkontinenciától, ha az gyógyítható?
„Keresztbe tettem a lábam, nehogy bepisiljek” – Mégis miért szenvedünk az inkontinenciától, ha az gyógyítható?
„Mielőtt ezzel a jókedélyű társasággal találkozom, két betétet teszek be, és egy pótbugyit, hogy kihúzzam éjfélig.” „Nem tudom, mások hogy csinálják. Nekem két gyerek után szétment lent minden.” Mindössze néhány, nőtársaságban el-elsuttogott mondat, amelyek az urogenitális szervrendszer egyik leggyakoribb problémájára, az inkontinenciára utalnak.
Ugyan prof.dr. Ács Nándor, a Semmelweis Egyetem Szülészeti- és Nőgyógyászati Klinika Igazgatója, a Magyar Nőorvos Társaság elnöke szerint a nők harminc-negyven százaléka érintett (lesz) inkontinenciában élete valamely szakaszán, a mai napig súlyos tabuk övezik a problémakört. Egészen addig, amíg azokat fel nem törjük.
„Az inkontinencia az idős vagy terhes nőkre jellemző” – hangzik el a leggyakoribb tévhit az inkontinenciának hívott problémakörrel kapcsolatban. Ugyan való igaz, hogy a kellemetlenség alapvetően e két életszakaszban a leggyakoribb, prof. dr. Ács Nándor szerint korántsem annyira kor- és életszakasz függő a dolog, mint ahogy az elterjedt a köztudatban.
Inkontinencia gyorstalpaló
Ugyan definíciója szerint egy meglehetősen egyszerű problémáról van szó, annak hátterében többféle dolog állhat. „Az inkontinenciának két nagy csoportját különböztetjük meg. Az egyik, ami abból adódik, hogy a hólyag, a hüvely, a méh, tehát a kismedencei szervek megsüllyednek, azért, mert a szalagok kinyúlnak. A szalagok egyéni hajlam vagy a kor előrehaladtával nyúlhatnak meg, de akkor is előfordul, ha minél több és minél nagyobb babákat szül valaki. Ezt hívják úgy, hogy stressz inkontinencia” – árulja el az orvos.
Ács doktor ugyanakkor kiemeli: „A stressz ebben az esetben nem pszichés eredetű, hanem azokra a helyzetekre utal, amikor úgy csöppen el a vizelet, ha például valaki köhög, tüsszög, ugrik, nevet, vagy nagyot emel, azaz erőteljes és/vagy hirtelen hasprés következik be.”
Merőben más problematikát rejt a késztetéses inkontinencia, más néven hiperaktív hólyag. „Ilyenkor azt érzékeli a páciens, hogyha nem jut el azonnal a vécéig, akkor be fog csöppenni a vizelet. Itt inkább arról van szó, hogy a hólyag fala valamiért túl érzékennyé vált már a vizeletre is, amely feszíti a hólyagfalat” – magyarázza az orvos.
Kezelési módok
Az inkontinencia megfelelő diagnózisa már csak azért sem elengedhető, mert a kétféle problémának kétféle kezelési útja van. „Mivel a stressz inkontinenciáért a megnyúlt szalagok a felelősek, így ezeket a szalagokat, szöveteket kell valahogy visszaerősíteni a helyükre. Ennek a legegyszerűbb és a betegek által akár otthon is kivitelezhető megoldása a kismedencei torna vagy a hüvely- intim torna. (Előbbi akár hüvelygolyók segítségével is végezhető.)”
Ács doktor szerint a lézeres kezelések jelentik a következő lépcsőfokot, ezek azonban nem TB-támogatott beavatkozások, így az ár sokaknak okozhat problémát. „Ha valaki nem tudja finanszírozni a lézeres beavatkozást, olyan egyéb típusú műtétek jöhetnek szóba, amelyeket nőgyógyászok és urológusok is végeznek. Ezek lényege, hogy a kinyúlt szalagokat és kötőszöveteket (amelyek a húgyhólyagot és a húgycsövet tartják) »vissza kell rögzíteni« az eredeti helyükre” – magyarázza a szakértő.
Más a helyzet a késztetéses inkontinencia esetén: mivel ez a verzió a hólyag túlérzékenységéből ered, Ács doktor szerint a megoldása egyértelműen a gyógyszeres kezelésben rejlik.
Szezont a fazonnal
Ugyan prof.dr. Ács Nándor szerint az inkontinencia viszonylag egyértelmű tünettel jár, sokan (tévesen) mégis összetévesztik a bakteriális vizeletfertőzéssel, köznapi nevén felfázással. „Adott esetben az ilyesfajta fertőzések is okozhatnak hasonló bizonytalanságot a vizelettartás tekintetében, de ez maximum időszakos kényelmetlenséget jelent.”
Az inkontinencia tünetei sokkal direktebbek ennél. „Stressz inkontinencia esetén jóval a vizelettartási probléma kialakulása előtt jelentkezhet egy idegentest-érzet a hüvelyben. Ez sokszor tapintható és látható is a szeméremtestnél: ez a hólyag vagy méh megsüllyedésének egyértelmű jele lehet. Ezt egyébként furcsa nyomás- és húzóérzet kísérheti” – teszi hozzá az orvos.
A szakember szerint a legnagyobb problémát mégis az ikontinenciát övező tabuk jelentik: A mai napig jellemző, hogy a nők nem beszélnek a tünetekről.
Egyrészt, mert természetesnek érzik azt, hiszen az édesanyjuk, nagymamájuk is hasonlókra panaszkodott anno, másrészt pedig azért, mert kellemetlen lehet nyíltan kommunikálni róluk.
Dr. Ács szerint a tünetek észlelését követően mindenképp érdemes olyan szakemberhez fordulni, aki dedikáltan ezzel a problémával foglalkozik: azok megszüntetésében ugyanis kulcsfontosságú lehet az inkontinencia típusának pontos meghatározása. „Azok az orvosok, akik esetleg nem kellően járatosak ebben a témában, és esetleg nem tudják elkülöníteni az inkontinencia különböző formáit, azoknál előfordulhat, hogy gyógyszeres kezeléssel próbálnak megoldani olyasmit, amit műtéttel kellene, vagy még rosszabb: megműtenek valakit úgy, hogy elegendő lenne a gyógyszeres kezelés.”
A szakember szerint, ha megfelelő kollégához kerülünk, egy egyszerű vizsgálattal meghatározható, milyen típusú inkontinenciáról van szó. „Vannak igazán jól képzett kollégák, akik már ultrahanggal is meg tudják állapítani a probléma pontos forrását” – állítja a szakember.
Prof.dr. Ács Nándor szerint nem érdemes szenvedni az inkontinencia kellemetlen tüneteitől, hiszen ez az állapot ma már gyógyítható! „Nem kell a vizeletvesztéssel szenvedni, nem kell betétet, inkontinencia betétet hordani, mert ez a kellemetlenség megszüntethető. Használjuk ki a tudomány adta lehetőségeket!”