előfizetésem
Hírlevél
Az inzulinrezisztencia és a pajzsmirigy titkos kapcsolata - amin a szervezeted nem fog nevetni
Talán már sokunkkal előfordult az életünk során, hogy diétáztunk, mozogtunk, a mérleg nyelve mégsem mozdult meg. Aki gyakran fáradt, ingerlékeny, hullik a haja, és néha úgy érzi, hogy semmi sem segíthet, annak lehet, hogy nem ártana mélyebbre ásnia a témában. Ezek a jelek ugyanis már külön-külön is problémát vetíthetnek előre, együtt pedig akár még nagyobb veszélyt jelezhetnek. Ebben az esetben a háttérben az inzulinrezisztencia és a pajzsmirigy nem megfelelő működése állhatnak, amelyek befolyásolhatják a fogyás sikerességét.
A kettő rendkívül szoros kapcsolatban áll egymással, ha pedig az egyik kibillen, a másik is könnyen követheti.
Mi köze az inzulinrezisztenciának a hormonokhoz?
Az inzulin egy hormon, amit a hasnyálmirigy termel, és ami segít a cukrot a vérből bejuttatni a sejtekbe, hogy energiát nyerjünk belőle. Ha valaki inzulinrezisztens, az azt jelenti, hogy a sejtek kevésbé „hallgatnak” erre a hormonra, ezért a szervezet egyre többet termel belőle, hogy elérje ugyanazt a hatást. Ez pedig idővel hízáshoz, cukoréhséghez, a fáradtságérzet fokozódásához, hosszabb távon pedig akár 2-es típusú cukorbetegséghez is vezethet. És ami talán még meglepőbb: a pajzsmirigyünk mindenre reagál.
A nyakunkban lévő kis szerv az anyagcserénk fő szabályozója. Ha túl sok hormont termel, felpörgünk, gyors lesz a szívverésünk, fogyunk és nyugtalanná válunk. Ha pedig túl kevés termelődik, akkor minden belassul: jön a hízás, a fáradtság, a lelassult emésztés, valamint a fázékonyság. És itt jön a csavar: amennyiben a pajzsmirigy nem működik megfelelően, az hatással lehet a hasnyálmirigyre, amely az inzulint termeli.
Jerkovics Boglárka: „A cöliákia nem gyógyítható, de gluténmentes diétával tünetmentesen élhetünk”
Egyes kutatások szerint a pajzsmirigy-alulműködés, avagy a „lassú” hormontermelés, gyakran összefüggésben van az inzulinrezisztenciával, és ez fordítva is igaz. Ez olyan, mintha két vezető ülné egyszerre a test metabolikus kormányát, de egyikük sem látná tisztán a terepet.
Hogyan függ össze a két probléma?
A tudósok rájöttek, hogy a pajzsmirigyhormonokban már enyhe eltérések is hatással lehetnek az inzulinérzékenységre, különösen igaz ez a nőkre. Még olyan embereknél is, akiknél a hormonszintek amúgy a „normál” tartományban voltak. De kiderült az is, hogy a szervezet autoimmun folyamatai, például a Hashimoto-betegség, szintén fokozzák az inzulinrezisztencia kialakulásának kockázatát. Ez különösen azoknál lehet fontos tényező, akiknél PCOS-t diagnosztizáltak, hiszen a három állapot gyakran jár együtt.
A női szervezet hormonháztartása ráadásul a legkisebb egyensúlytalanságra is igen érzékenyen reagál. Egy apró eltérés a pajzsmirigyhormonban, például a TSH enyhe emelkedése, máris egy olyan lavinát indíthat el, ami fáradtsággal, hangulatingadozással, menstruációs zavarokkal, hízással, majd inzulinrezisztenciával járhat. Ez különösen fontos azoknak, akik már tapasztalják a PCOS-t, a menstruációs ciklus zavarát vagy éppen a termékenységi nehézségek tüneteit. A háttérben gyakran ott lapul a pajzsmirigy és az IR együttműködése, csak éppen nem vesszük észre időben a problémát.
Dr. Takács Hajnalka kiemelte, hogy aki egyik betegséggel küzd, annak érdemes magát kivizsgáltatni a másikkal kapcsolatban is. A dietetikus szerint a pajzsmirigybetegségeknél a hormonpótlás miatt sokszor elengedhetetlen a gyógyszer használata, míg az inzulinrezisztenciánál rengeteg esetben elegendő csak az életmódváltás.
Hideg végtagok és nehezített teherbeesés
A hormonális háttérnek akkor érdemes utánajárni, ha valaki több tünetet egyszerre észlel magán. Ilyen az állandó fáradtság, a motiválatlanság, a fogyási nehézségek, a hasra hízás, a hideg végtagok, a száraz bőr, a hajhullás, az ingerlékenység, a lehangoltság, az erős édesség utáni vágy, valamint a nehezített teherbeesés. Szerencsére ma már egyszerű laborvizsgálat is sokat elárulhat a betegségekről. Ezek alapján az orvos képet kap arról, hogy van-e IR-ünk vagy pajzsmirigyproblémánk, és milyen kezelési irányt érdemes követnünk.
Magyarországon, a gyerekek hat-hét százaléka szenved valamilyen ételallergiától - beszélgetés dr. Csáki Csilla allergológussal
A másik jó hír, hogy nemcsak gyógyszerek léteznek, amelyek megoldhatják a problémát, enyhíthetik a tüneteket. Sőt, az életmódváltás szinte mindenkinek kötelező ebben az esetben. Sokat segíthet, ha rendszeresen étkezünk, csökkentjük a gyors felszívódású szénhidrátokat, kerüljük a finomított cukrokat.
„A túlsúlyosaknál, elhízottaknál csökkentett kalóriatartalmú és hozzáadott cukortól mentes étrendre van szükség, de az inzulinrezisztencia nemcsak a súlyfelesleggel rendelkezőknél üti fel a fejét, sok sovány vagy normál tápláltsági állapotú hölgynél (vagy úrnál) is jelentkezik. Ilyenkor nem a kalóriacsökkentésen van a hangsúly, hanem az optimális mennyiségű és minőségű szénhidrátbevitelen.
A túlságosan alacsony szénhidrátot tartalmazó diéták következményei között ugyanis ott szerepel a pajzsmirigy-alulműködés is.
Emellett fontos lépés a napi testmozgás, ami lehet 30 perc séta, esetleg egy könnyed pilates- vagy jógaedzés, amik mind javíthatják az inzulinérzékenységet. De amik talán a legfontosabbak közé tartoznak, azok a stresszkezelés, valamint a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás. A krónikus stressz ugyanis hatással van a hormonokra, a jó alvás pedig egyensúlyozhatja ezt. Az IR és pajzsmirigyproblémák esetén különösen fontos, hogy odafigyeljünk a pihenésünkre, hiszen ez mindennek a kulcsa.
Ezt a cikket a Subscribe with Google jóvoltából olvashatod díjmentesen december 7-éig!
A gluténmentes étrend is megoldást jelenthet?
Az utóbbi években a gluténmentes étkezés sokak életében vált meghatározóvá, és nemcsak azoknál, akik lisztérzékenyek, hanem olyanoknál is, akik különféle hormonális problémákkal küzdenek. De vajon jogos-e a feltételezés, hogy a glutén megvonása enyhítheti például az inzulinrezisztencia vagy a pajzsmirigy-alulműködés tüneteit?
„Egyes kutatások szerint a glutén egyik összetevője, a gliadin, hasonlóságot mutathat bizonyos pajzsmirigyszövetekkel, és autoimmun hajlam esetén keresztreakciót válthat ki, bár ezt az összefüggést a tudomány jelenleg még vizsgálja. Mivel nincsen kellő számú tudományos bizonyíték, hogy valóban minden esetben ez történik, és a megoldás a gluténmentes étrend, hivatalos ajánlásokat még nem fogalmaztak meg ezzel kapcsolatban. Fontos azonban megjegyezni, hogy szakmai felügyelet mellett a szakszerűen összeállított gluténmentes (és sokszor tejmentes) étrend javulást eredményezhet.
A szakszerűtlenül összeállított gluténmentes étrend (csak kihagyod a köretet, gabonaféléket és kész) a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának rizikóját növeli. Miért? Mert a köret és gabonafélék mellőzésével csökken a rostbevitel, ezáltal a szénhidrátok gyorsabban szívódnak fel, gyorsabb inzulinválaszra késztetik a hasnyálmirigyet, mely egy idő után a hasnyálmirigy kifáradásához és az inzulinrezisztencia kialakulásához vezethet.”
De mi a helyzet azokkal, akiknél nincs diagnosztizált cöliákia? Egyes betegek beszámolói szerint a gluténmentes étrend enyhítette a puffadást és a fáradtságérzetet, azonban ezek jelenleg még nem tekinthetők tudományosan bizonyított hatásoknak, kivéve igazolt cöliákia vagy más nem cöliákiás gluténérzékenység esetén.Jelenleg nincs elegendő tudományos bizonyíték arra, hogy a gluténmentes étrend önmagában javítaná az inzulinrezisztencia vagy a pajzsmirigy-alulműködés tüneteit nem cöliákiás egyéneknél. Ugyanakkor a tudatosabb étkezés, a finomított szénhidrátok csökkentése, valamint a gyulladáscsökkentő étrend gyakran együtt jár az állapot javulásával.
Kutatások bizonyítják: a barátság sokkal fontosabb az életedben, mint egy szerelem
Az inzulinrezisztencia és a pajzsmirigy-alulműködés tehát nem elszigetelt problémák. Gyakran kéz a kézben járnak, és ha az egyiket nem diagnosztizálják időben, és nem kezdődik meg a megfelelő terápia, akkor bizony a másik is hamar megjelenhet. Nők esetében különösen fontos, hogy odafigyeljünk ezekre, hiszen akár a termékenység, akár a mindennapi energiaszint is ezen múlhat. Aki úgy érzi, hogy valami nem stimmel a testével, ne csak a „diéta” oldaláról közelítse meg a dolgot, hiszen lehet, hogy a hormonjaink akarnak velünk beszélgetni. Most már azt is tudjuk, hogy miről.
„Egészséges életmóddal, mely magában foglalja az egészséges táplálkozást, rendszeres fizikai aktivitást, a stresszkezelést és pszichés egyensúlyt is, megelőzhetők a fenti betegségek.”
