előfizetésem
Hírlevél
Infúziókoktél, meditáció: utánajártunk, lehet-e helyettesíteni az alvást?
Az alvás a létezés egyik alappillére, mégis egyre többen próbálják megkerülni vagy legalábbis lerövidíteni. Elnézve az alternatív alváspraktikákat, úgy tűnik, hogy a modern élet tempója új pihenési technológiák után kiált. De valóban helyettesíthető az alvás? Létezik instant megoldás az alváshiányra? Hihetünk az alvástréningeknek és a csúcstechnológiájú alvásserkentő módszereknek?
Mindenekelőtt tisztázzuk, hogy mi történik a testünkkel alvás alatt, tehát miért olyan fontos ez a látszólag semmittevéssel töltött cselekvés. Az alvás során az agy nem pihen tétlenül, sőt aktív méregtelenítési, regenerációs és emlékezeti konszolidációs folyamatokat végez. A testünk ilyenkor távolítja el azokat a toxikus melléktermékeket a szervezetünkből, amelyek ébrenlét során felhalmozódnak. Az alvás ezen túlmenően befolyásolja az immunrendszer működését, a hormonháztartást, a memóriát, a sejtregenerációt és az anyagcserét.
Vagyis az alvás nem puszta pihenés, sokkal inkább egy komplex biológiai szükséglet, így aztán érthető az is, hogy miért olyan fontos a legalább 7-8 óra alvás. Csakhogy ez keveseknek sikerül, ugyanis sokan az alvással spórolnak időt, míg mások alvásproblémákkal küzdenek. Elsősorban számukra kínálnak megoldást az alternatív alvás módszerek. De vajon helyettesíthető az alvás? Nézzük, milyen egyéb alvási lehetőségek közül választhatunk.
Power nap vagy meditáció?
A legismertebb alternatív pihenési forma a „power nap”, azaz az erőszundi, amely 10–30 perces alvást jelent, és amely azonnali éberségjavulást ígér. Érdekesség, hogy ezt a módszert a NASA is alkalmazza, minekután bebizonyították, hogy egy rövid, pontosan 26 perces alvás 34 százalékkal növeli a pilóták teljesítményét és 54 százalékkal a figyelmüket. Csakhogy ez az alternatíva nem tartalmazza a REM-fázist, így hosszú távon nem tudja pótolni az éjszakai alvás regeneráló hatását.
Ezzel szemben a kevésbé radikális megközelítések közé tartoznak a különféle relaxációs módszerek: jóga, vezetett meditáció, arcpakolás és légzésgyakorlatok. A NASA által elismert módszerrel szemben ezek nem altatják el az embert, helyette olyan agyhullám-állapotot idéznek elő (például alfa- vagy theta-hullámokat), amely az ébrenlét és alvás közötti határmezsgyén mozog.
Itthon a felnőttek közel egyharmada küzd időszakos vagy tartós alváshiánnyal, pedig már egyetlen éjszaka rossz alvás is komoly fizikai tüneteket okoz
Éppen ezért pihentetőek lehetnek, a stresszcsökkentésre pedig kifejezetten hatásosak, de az alvás biológiai funkcióit (például az agy méregtelenítését vagy a sejtszintű regenerációt) ezek sem váltják ki. Ennél hatékonyabb alternatívák is léteznek, a kérdés már csak az, hogy van-e köztük olyan, amely helyettesítheti azt a pihenést, amelyet a hosszú, éjszakai alvás ad számunkra.
Intravénás pihenés
Az egyre népszerűbb alvástréningek célja nem az alvás kiváltása, hanem optimalizálása. A alvásklinikákon használt agyhullám-alapú relaxációk segítenek abban, hogy a szervezet gyorsabban és mélyebben aludjon el. Ez pedig megkönnyíti az inszomniás betegek állapotát, de a stresszes élettel küzdő páciensek számára is hasznos, viszont önmagában ez sem teszi feleslegessé az alvást – csak hatékonyabbá.
Ehhez hasonló a wellnessipar egyik leglátványosabb újítása, az infúzióval beadott alváshelyettesítő vitaminok, ásványi anyagok, NAD+ és glutathion koktélok, amelyeket valóságos energiabombaként hirdetnek. Ezek valóban gyorsan javíthatják a közérzetet, főleg ha valaki ki van száradva vagy hiánybetegségei vannak, de ezek sem nyújtják azt, amit az alvás – sem mentálisan, sem sejt szinten. Inkább egyfajta biológiai kávéként működnek, vagyis a test működni látszik, viszont a háttérben továbbra is ketyeg az alváshiány számlálója.
Ez a gyógynövény lenne a tökéletes alvás titka? Kipróbáltuk!
Ritka kincs az alvást helyettesítő módszerek között
A radikálisabb próbálkozások közé tartozik az úgynevezett polifázisos alvás, amelynek lényege, hogy naponta több, 20–30 perces alvásblokkal próbálják optimalizálni a pihenést. Az ezt hirdető Uberman- vagy Everyman-módszer követői szerint ugyanis a szervezet rávehető, hogy ezekbe az alvásblokkokba koncentrálja a legfontosabb alvási fázisokat. Néhány kísérleti időszakban pedig valóban működött is, de hosszú távon nehéz fenntartani, ugyanis teljesen új életmódot igényel. Gondoljunk bele, jó, ha olykor-olykor van időnk napközben pihenni 10-15 percet, nemhogy naponta többször fél órát.
Mi a helyzet koffeinnel?
Végül itt van még egy alternatíva, amelyet az előbbivel ellentétben mindannyian ismerünk. A koffein, a modafinil, az L-theanin vagy az adaptogén növényi kivonatok (például ashwagandha vagy a rhodiola) segíthetnek ébren maradni. Egyes anyagokat katonák esetében is használnak az éberség fenntartására, de ezek inkább elnyomják az alváshiány tüneteit, mintsem megoldják azt. Az agy és a test ugyan működni látszik, csakhogy a háttérben tovább gyűlik a regenerációs deficit.
A gyors pihenési módszerek tehát sokszor valóban segítenek, mondjuk egy állásinterjú előtti erőszundi, egy szorongást csökkentő meditáció vagy egy B-vitamin-koktél a jetlagre pillanatnyilag élet menthet.
Viszont fontos tudni, hogy egyik sem helyettesíti magát az alvást.
Márpedig az alvás nem luxus, hanem alapvető biológiai szükséglet: ilyenkor takarítja ki magát az agy, ilyenkor regenerálódik az immunrendszer, és ilyenkor integrálódnak a nap közben tanult dolgok. A testünk talán egy ideig elviseli a trükközést, de hosszú távon csak az alvás képes megadni azt, amit sem infúzió, sem relaxáció, sem tabletta nem tud: valódi, mély pihenést.